Ady Endre A DÉLIBÁB ÜZENETE című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva fontos megemlíteni, hogy a költemény a századforduló magyar lírájának jellegzetességeit hordozza magában. Ady Endre a modernista irányzat képviselője volt, és verseiben többek között a formai kísérletezésre, a hangulatkeltésre és a társadalmi problémákra helyezte a hangsúlyt.
A vers tartalmi szinten a Délibáb nevű jelenségre utal, amely a vidéki tájat felölelő ködös homályt jelenti. Ez a természeti motívum a versben az emberi viszonyok és problémák megjelenítésére szolgál. A Hortobágy és Debrecen városainak megemlítése helyspecifikus, így hozzájárul a versekben alkalmazott magyar táj- és városképhez.
Az első versszakban Ady egy szócséplés szerű cselekményt jelenít meg, ahol a hírek átvitelének hagyományos módja a városkultúra része. Ezzel kapcsolatban a versben megjelenik a Debrecenhez kapcsolódó indivudualitás és identitás megleckéztetése, amit a tatár agyvelőkben való ijedtség jelenít meg.
A második versszakban a modern kor technikája, a gőzösre utalva, amely a vidéki tájat, a természeti jelenséget keresztezi. Ez az áthallás arra utal, hogy a modern kor beszivárgott a vidéki életbe, és kihatással van az emberek gondolkodására és életmódjára. A Délibáb már nem akar Délibáb maradni, ami azt sugallja, hogy a változás, az elidegenedés jelenségei beköltöznek a vidéki életbe is.
A harmadik versszak a társadalmi-politikai helyzetet helyezi előtérbe. Az "Ájer pezseg" kifejezés az irodalomban soha nem hallott jelző a gondolatra, ezzel kíméletlenül bírálja a városiak életfilozófiáját és mentalitását, akik túl sokáig kételkednek a változásban, és nem mernek döntéseket hozni. A versben megjelenik a keresztény identitás is, a "Civis-urak" megszólítással, ami a magyar történelem és hagyományok része.
A negyedik versszak kiemeli, hogy a változások következtében nincs visszaút az eltérekedett vonalról. A Délibáb vörösen bejövet feltételezhetően a forradalom és a véráradat szimbóluma, amely arra utal, hogy a modern kor problémáihoz nem lehet visszatérni, és a társadalomnak a változást fogadnia kell.
Ezek az irodalomtudományi perspektívából fontos összefüggések a magyar és nemzetközi szépirodalomban. A vers a modernista líra egyik jelentős műve, amely a korabeli társadalmi problémákkal, a technológia hatásával és az egyének identitásának válságával foglalkozik. Ezen túlmenően, Ady képzőművészeti hatásokat és képi elemeket is használ a verseiben, amelyek nemzetközi szinten is erőteljesen jelennek meg a korabeli avantgárd irányzatokban.
Összességében, A DÉLIBÁB ÜZENETE egy sokrétegű vers, amely az Ady Endre lírájára jellemző tematikákat és stílusjegyeket hordozza magában. Egyaránt kapcsolódik a magyarországi táji és városi képekhez, valamint a modernista irányzatokhoz, amelyek nemzetközi szinten is nagy hatást gyakoroltak az irodalomra.