Merre jár most a fogyó Hold
S boldog töltjén hogyha nézte,
Megállott a szívverése
Valakinek egy pillanatra?

Merre jár most a fogyó Hold,
Merre járhat most az Élet,
Tengert bámul, hegynek téved,
Vagy csöndes erkélyre int le?

Merre jár most a fogyó Hold,
Meredt szemmel most is nézték
Az Ég e rokkant vitézét,
Kit olyan ó s jó ketten nézni?

Merre jár most a fogyó Hold?
Ifjú hitek, vén emlékek,
Bűnös üdvök, üdvös vétkek
Fogyó, rokkant, hű katonája?


Elemzések

Az Ady Endre A FOGYÓ HOLD című verset irodalomtudományi szempontból vizsgálva több összefüggést is fel lehet tárni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Először is, a versben megjelenik az éjszakai égbolt és az azt díszítő hold motívuma, amely számos irodalmi műben visszaköszön. A hold sok esetben szimbolikusan jelent valamit, lehet érzelmi vagy olyan erőket képvisel, amelyek az ember felett állnak. A hold motívuma a romantikus irodalomban gyakran használt eszköz, amely az érzelmi állapotokat vagy a cselekményeket kíséri.

Emellett a versben megjelenik a múlt és az emlékek fontosságát hangsúlyozó motívum is. Az első versszakban az erős érzelmi hatást keltő pillanatot említi a költő, amely valakinek a szívében megállította a szívverést. Ezért a versben az emlékeknek és az emlékezetnek is jelentős szerep jut, ami a magyar és a nemzetközi modernista irodalomban is gyakran megjelenő témákat közé sorolhatjuk.

A harmadik versszakban Ady az "Ég e rokkant vitézét" említi, amely egy konkrét képet fest elénk. A katonákat gyakran megjelenítik a szépirodalomban, például a háborús drámákban, ahol a hőséget vagy a megszépített szenvedést szimbolizálják. A szereplők szeretetének és figyelmének központjában szintén gyakran áll a "rokkant" vagy sérült figura. Nemzetközi összefüggésekben például Ernest Hemingway "Akiért a harang szól" című regénye említhető, ahol a háború sérült katonáit ábrázolja és az emberi élet és halál kérdéseit feszegeti.

Végül, a versben megjelenik a vallással és a hit témája is, amely mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban fontos szerepet játszik. Ady a fogyó holdat "bűnös üdvnek és üdvös vétkeknek fogyó, rokkant, hű katonájának" nevezi, ezzel utalva az emberi életben megtapasztalt ellentmondásokra és a hit naivitására. A hit és vallás témája a vallástörténet osztályrészévé vált a világirodalomban is, például Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij műveiben, ahol az emberi természet végtelen bonyolultságait tárja fel.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, különösen az emberi élet és az isteni létének összefüggéseivel kapcsolatban.

A bibliatudomány nézőpontjából az Isten teremtett világában az ember feladata az, hogy megfigyelje és megismerje a teremtett dolgokat, beleértve a holdat is. A hold nagysága és változásai az emberi élet és ciklikusság szimbólumává váltak. Ezenkívül a hold természete és a végtelen távolság, amelyen át nézhetjük, az isteni művek és az emberi képességek közötti különbséget is jelképezheti.

A patrisztika idején az egyházat vezető atyák arra tanítottak, hogy mind a természetben, mind pedig az emberi életben Isten jelen van és működik. A fogyó hold megfigyelése emlékeztetheti az embereket arra, hogy az élet és a világ múló és változó, míg Isten állandó és tökéletes. Az erkélyen végzett cselekedet azt sugallhatja, hogy az embernek lehetősége van befogadni Isten kegyelmét és valóságot megismerheti. Az emberek általában együtt figyelhették a holdat, mivel az ő egyszerű divatos játék részesei voltak.

A keresztény skolasztika a Patrisztika örököse, és a vallásos tudományokat és filozófiát integrálja. A hold megfigyelése és a személyes benyomások reflektálhatnak az emberiség metafizikai állapotára és Isten jelenlétére. Az ifjú hitek és vén emlékek jelenthetik az emberi tapasztalatokat, a hitet és az emlékeket, amelyek a múltból jönnek és a jövő felé mutatnak. Az üdvös vétkek és bűnös üdvök pedig a bűn és a megtérés kettősségét jelenthetik az ember életében.

Összességében, a vers teológiailag azt fejezheti ki, hogy az emberi élet múlandó és változó, míg Isten az örökkévaló és állandó. Az embernek tehát lehetősége van arra, hogy felismerje Isten jelenlétét és kegyelmét azáltal, hogy megfigyeli és megismeri a természetet, és önmagát is vizsgálja. Az ember a múltból nyerhet erőt a jövőben, de a megtisztulásra és a bűnbánatra is képes. A fogyó hold tehát a változás és a remény szimbóluma a közösségi és egyéni életben.

A vers természettudományos szempontból vizsgálva számos érdekes összefüggésre hívhatja fel a figyelmet.

Elsőként a fogyó Hold említése érdekes kérdéseket vet fel. A mai természettudomány legfrissebb felfedezései alapján tudjuk, hogy a Hold fázisai a Nap és a Hold viszonylagos helyzetéből adódnak. A Hold fogyása a Föld és a Hold közötti távolság változásával magyarázható. Tehát a versben említett fogyó Hold a holdfázisok változása miatt kisebb látszik az égen.

A versben megjelenik az Élet szereplője is, aki kérdőn teszi fel, hogy merre járhat most az Élet. A mai természettudományos ismeretek alapján az Élet mindenhol jelen van a Földön, különböző formákban és ökoszisztémákban. Ez a gondolat a biodiverzitás és a különböző élőhelyek vizsgálatának kapcsán érdekes diskurzust generálhat.

A versben említett tengert bámulás és hegyekkel való tévelygés is információinkat hozhatja összefüggésbe a geológia és a földtan területével. A természettudományok sokat tudnak már a tengeri és hegyvidéki formákról, kialakulásukról és az ezekben található folyamatokról.

A versben szereplő erkély is természettudományos kapcsolatokra utalhat, hiszen az ember a természetből építi és használja az erkélyeket. Az építészet és a szerkezetépítés intő a természeti erőforrásokkal és mérnöki kérdésekkel, valamint a környezetvédelemmel és az építőiparral.

A versben említett Ég rokkant vitéze térbe helyezhető a mai csillagászati ismeretek tükrében. A csillagászat a világegyetem kutatásával foglalkozik, így a Hold és más égitestek, valamint az azokkal kapcsolatos jelenségek vizsgálata is idetartozik.

A versben szereplő ifjú hitek, vén emlékek, bűnös üdvök és üdvös vétkek pedig lehetőséget adhatnak a pszichológia és a társadalomtudományok legfrissebb kutatásainak referálására. Az emberi gondolkodásmód, emlékek, értékrendek érzékeny témákat érintenek, amelyeket az antropológia, szociológia és pszichológia érdeklődése is felkelt.

A versben tehát olyan témák jelennek meg, amelyeket a mai természettudomány különböző területei érintenek. A vers és a természettudományok találkozása érdekes párbeszédet teremthet, és lehetőséget ad a különböző tudományágak közötti együttműködésre és kölcsönös inspirációra.