A vers teológiai értelmezése kapcsán fontos megemlíteni, hogy Ady Endre nem vallásos költő volt, így vallási tartalmak vagy teológiai utalások nem feltétlenül fedezhetőek fel műveiben. Az adott versben sem található konkrét vallási vagy teológiai elem.
Azonban, ha a verset összefüggésbe hozzuk a bibliatudománnyal, azaz a Bibliával való történeti-kritikai vizsgálattal, van néhány érdekes párhuzam. A versben megjelenő Bonaparték dúlt erdeje utalhat a hatalommal, hatalmi struktúrákkal való szembefordulásra, amelyet a Bibliában is megtalálhatóak hasonló témák. Az erdő metaforikusan jelképezheti a világot, az embereket, akiket az élet nehézségei, a korlátok, és a hatalom elnyomása körülvesz. Az ákácok bánatos szóvirága pedig képes kifejezni a szenvedést és az elnyomást.
A patrisztika, azaz az ókori keresztény gondolkodás vizsgálata kapcsán a versben megjelenő boldogság, öröm és szerelem motívumai kapcsolódhatnak az isteni szeretet és üdvösség jelentőségéhez a keresztény teológiában. A Bonaparték dúlt erdeje ellentétben áll az itt megjelenő boldogsággal és örömmel, ami esetleg azt sugallhatja, hogy az ember az Istenhez való kapcsolat hiányában szenvedést tapasztal a világban, de ezen túllépve megtalálhatja az igazi boldogságot és örömet.
A skolasztika, azaz a középkori teológia szempontjából az A FONTAINEBLEAU-I ERDŐBEN című vers kevésbé releváns, mivel ebben a korban a teológia és a filozófia elkülönült egymástól. Ugyanakkor a versek általánosabb vallásszociológiai, vagy valláspszichológiai megközelítésekkel is értelmezhetőek, melyek a vallásos tapasztalatokban rejlő érzelmi és pszichológiai aspektusokkal foglalkoznak.
Ezen kívül, a vers műfaji megközelítésében is találhatunk kapcsolódási pontokat. Az Ady Endre által használt költői képek és szimbólumok metafizikus és lírai értelmezése ismert a költészettudományban, és ezzel kapcsolatban a versben megjelenő motívumokat, mint például az erdő, a szerelem, a boldogság, az ákácok vagy a Bonapartékról szóló utalásokat más költők alkotásaival is össze lehet vetni.
Összességében tehát Ady Endre A FONTAINEBLEAU-I ERDŐBEN című verse teológiai értelmezése korlátozott, mivel a költő nem vallásos, mégis a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika perspektívájából vizsgálva lehetőség nyílik a versek jelképrendszerének, a boldogság, öröm és szenvedés motívumainak és a költői képeknek a vizsgálatára.