Töff-töff, robogunk
Motólás ördögszekéren,
Zöld gépkocsin,
Éljen az Élet, éljen, éljen.

Töff-töff, csupa kín
E sárgolyó dühös harca,
De fátyolos
Az én arcom s a Léda arca.

Töff-töff, a Halál
Kacag. Érzi a mi hültünk.
Csúf az Élet,
Éljen. Mi legalább röpültünk.


Elemzések

A vers első sorai az "autó" jelenségét mutatják be, ami a természettudomány egyik legfontosabb területének, a közlekedésmérnökségnek a témakörébe tartozik. Az "ördögszekér" kifejezés is utalhat a modern autók sebességére és erejére. Az "éljen az Élet" szövegrész egyfajta optimizmust sugall, ami a biológia, az evolúció és az élet kutatási területéhez kapcsolódik.

A következő versszakban Ady a személyes érzelemvilágát fejezi ki a természettudomány és az élet összefüggésében. A "sárgolyó dühös harca" az atomfizika és a kis részecskék mozgása lehet, amelyeket a modern fizika kutat. Az "én arcom s a Léda arca" megjelenítése a természettudomány és a művészet, illetve az ember és a természet viszonyának összekapcsolására is utalhat.

A vers utolsó részében található "Kacag. Érzi a mi hültünk." sor a biológia és az életfolyamatok kutatására is utalhat, ahol a Halál mint entitás érzékeli, és talán örömét leli az emberi szenvedésben. Az "éljen. Mi legalább röpültünk." pedig a modern repülés és a repülőgépek fejlődésére utalhat.

Összességében tehát Ady Endre versében a természettudomány fő területeinek, mint a közlekedésmérnökség, az atomfizika, a biológia és a repüléstechnika, jellemzői és felfedezései jelennek meg. A vers a modern korban történt tudományos fejleményeket és az ember és a természet viszonyának megértését hivatott ábrázolni.

Ady Endre A HALÁL AUTOMOBILJÁN című versében a halál és az élet közti ellentétet és az emberi létezés értelmét feszegeti. Teológiai szempontból fontos elemeket tartalmaz, amelyeket a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika keretében értelmezhetünk.

A vers elején a "Töff-töff, robogunk" sorral Ady a halál szimbólumát hozza be, amelyet a "motólás ördögszekéren" jelzővel ír le. Egy "zöld gépkocsin" robognak, amely az életet és a halált jelképezi egyszerre. Az "éljen az Élet, éljen, éljen" kiáltás pedig arra utal, hogy az életet ünnepli a költő, annak ellenére, hogy a halál mindig jelen van.

A következő versszakban Ady az élet és a halál küzdelmét mutatja be, a "Töff-töff, csupa kín" sorral. A "sárgolyó dühös harca" a halál örök küzdelmét jelképezi az élettel. Az "én arcom s a Léda arca" kifejezés pedig a szépséget és az élet élvezetét másutt kereső emberi létezést hívja fel figyelemünkre.

A harmadik versszakban a Halál személyesítését alkalmazza a költő, aki "Kacag" és érzi a halottak hűltjét. Az "Éljen. Mi legalább röpültünk" sor azt sugallja, hogy inkább a fájdalmas, gyors halál a kívánatosabb, mint az életben maradás és szenvedés.

A bibliatudomány szempontjából a vers megjeleníti az emberi élet és a halál kérdését, és ezen keresztül feszegeti az örök élet és üdvösség lehetőségét. A patrisztika az isteni gondviselés, a lelki újjászületés és a kereszténység szempontjából értelmezheti a verset. A skolasztika pedig a halál és az élet feszültségét úgy értelmezheti, hogy mindkettő elengedhetetlen az emberi életben és az emberi természetben.

Egyéb ötletként a vers a modernitás és a halál problémáját is felveti. Az autó, mint halált hozó szimbólum itt megjeleníti a modern technika veszélyeit és az egyéni felelősséget mind a halálnak való kitettség, mind az életük rohanása miatt.

Összességében Ady versében a modernitást megjelenítő autó szimbóluma segítségével a halál és az élet örök ellentétét mutatja be, amelyet teológiai, bibliai, patrisztikai és skolasztikai szempontokból is értelmezhetünk. A verse különböző nézőpontokból hozzájárul az emberi létezés, a halál és az élet mibenlétének megértéséhez és állandó vitájához.

Ady Endre "A halál automobilján" című versét irodalomtudományi szempontból elemzve számos összefüggést láthatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik lehetséges összefüggés a magyar irodalom területén az, hogy Ady Endre a szimbolizmus egyik legismertebb magyar költője volt. A versben is megjelenik ez a szimbolikus jelentésekkel teli nyelvhasználat, amelyen keresztül a költő kifejezi a halál és az élet ellentétét. Az "éljen az Élet" kiáltás az élet örömét és az élvezeteket jelképezi, amelyekkel szemben ott áll a "csupa kín" és a halál. Ez a kontraszt jelenik meg a versben a motóról és a halálról való beszéd közben, ami a költő által megélt pszichés és érzelmi konfliktust fejezi ki.

A versben tehát a szimbolizmus jelenik meg, amely egy fontos mozgalom volt a korai 20. századi európai irodalomban is. Az európai szimbolista költészetben is megtalálhatóak hasonló motívumok és jelképek, amelyekkel a költők az emberi élet és halál kérdéseit és az érzelmeket fejezték ki. Az "éljen az Élet, éljen, éljen" kiáltás például hasonlóságot mutat az európai szimbolista költészetben felbukkanó sürgető kiáltásokkal és új életre ébredéssel.

Egy másik összefüggés lehet az abszurd irodalommal. A versben megjelenő "Toff-toff" hangutánzó szócska az abszurd és groteszk hatást kelti. Az abszurd irodalom a 20. században jelentős irányzattá vált, amelyben az élet jelentéstelensége és az emberi lét abszurditása volt a központi téma. Ady Endre versében is megjelenik ez az abszurd, groteszk hatás, amelyet a "toff-toff" hangutánzó szó erősít.

Egy másik szempontból vizsgálva a verset, az irodalmi mozgalmaknak, például az avantgárdnak és a futurizmusnak is lehetnek hasonlóságai. Az avantgárd az irodalomban is inkább a hagyományokat megszakító, kísérletező irányzat volt, ami a 20. század elején felerősödött. A futurizmus pedig egy olyan irodalmi és művészeti irányzat volt, amely a modern technológia és a gépek dicsőítésére koncentrált. A "A halál automobilján" című versben is megjelenik a technológia és a gépek hatása, amely a motóról és az automobilról való beszédben jelenik meg. Az ütemes "toff-toff" hangzás és a "zöld gépkocsin" kifejezések hasonlítanak a futurista költők hangzásfestő verseire és témáira.

Az Ady Endre "A halál automobilján" című versének irodalomtörténeti szempontból egyaránt vannak kapcsolatai a magyar irodalommal és a nemzetközi szépirodalommal. A szimbolizmus, az abszurd irodalom, az avantgárd és a futurizmus irányzatai mind jelen vannak a versben, amelyek összeköttetést teremtenek a verset alkotó magyar költő és a nemzetközi irodalomban megjelenő stílusok és tematikák között.