A vers elemzése során érdemes először a költő stílusát, nyelvezetét, és hangulatát megvizsgálni. Ady Endre a modernizmus egyik legjelentősebb magyar költője, aki sajátos stílust és nyelvezetet alkalmazott műveiben. A "A Harmadik emeletre" című vers is ezt a stílust képviseli.
A versben szereplő harmadik emelet a fizikai térre utal, de az irodalom szempontjából ez az emelet lehet egy metafora is. Az emelet magasabban helyezkedik el, mint a földszint és az első emelet, jelentősége lehet a magasság, a távolság, vagy a szimbolikus jelentése miatt. Az emeletre történő utalás azt sugallhatja, hogy a szerző az elmélyedést, a mélyebb gondolatokat, a magasabb szintű irodalmi értékeket keresi.
Az "aki szeret" kifejezés azt sugallja, hogy a szeretett személy aki felkeresi a költőt, vagy akit a költő felkeres, fontos szerepet játszik az életében. Az "aki szeret" a szeretet és az elköteleződés fontosságát emeli ki.
Az "út" utalhat a költő személyes életútjára és tapasztalataira, valamint az irodalmi utazásra is, amelyet a költő művein keresztül teszünk meg.
A költő a második versszakban a "drágám" szóval szólítja meg az olvasót. Ez a megszólítás intim, szeretetteli, ami egy személyes kapcsolatot sugall. Ezzel a megszólítással a költő közvetlenül kommunikál az olvasóval, ráirányítja a figyelmét az üzenetre, ami következik.
Az "áldozat" kifejezés arra utal, hogy a kapcsolat, amelyről a költő beszél, nem könnyű. Az "áldozat" pedig azt sugallja, hogy valamit ki kell áldoznunk a kapcsolatért, vagy áldozatot kell hoznunk a másik emberért.
A "három emelet" utalhat a konkrét fizikai térre, de lehet szimbolikus is. A három emelet lehet a költő élete három különböző szakaszát jelképezi, vagy a távolságot, amit meg kell tenni ahhoz, hogy elérjük a szeretett személyt. Ez a kifejezés az elszántságot és az áldozatkészséget jelzi.
A versben megjelenő "találkozás" új lehetőségeket, reményt sugall a kapcsolatban. A "találkozás" lehet konkrét vagy szimbolikus, és azt jelentheti, hogy a költő vágyik a találkozásra és az egyesülésre a szeretett személlyel.
Az utolsó sorokban a költő azt mondja, hogy aki félig jön, az nincs hite, és ezért nem kell jönnie. Ez a sor arra utal, hogy a költő a teljes elköteleződést és hitelességet várja el a másiktól, és nem elégszik meg féligsikerült kapcsolattal.
Az Ady Endre által megfogalmazott üzenet és érzelmek univerzálisak és nemzetközi érvényűek. Az "utazás" és "találkozás" témái a világirodalomban is gyakran előfordulnak, és az emberi kapcsolatok mélysége és nehézsége általánosan érthetőek.
Összességében Ady Endre "A Harmadik emeletre" című verse az elköteleződésről, a szeretetről, az áldozatról és az emberi kapcsolatok mélységéről szól. A verse egyedi stílussal és nyelvezettel rendelkezik, amely Adyra jellemző, és a modernizmusban érvényesült. Az üzenet és az érzelmek univerzálisak és nemzetközi szinten érvényesek.