Kiket szerettem
S mert én szerettem őket: néhaik,
Harmincadik András-napomkor
Érkeztek ünnepi menetben.

Élők és holtak,
Valamikor szivemnek kínjai,
Éjféltől hajnalig időztek
És a szivemből rostokoltak.

Hajnalkor mentek
Semmibe vissza a hajdani nők
S elfogyasztott szivem helyére
Kacagva keresztet vetettek.


Elemzések

Ady Endre "A harmincadik András-nap" című versében saját érzelmeit és tapasztalatait fejezi ki a szeretetről, valamint az elmúlás és a változás tematikája is megjelenik benne. Természettudományos szempontból azonban nincs közvetlen kapcsolat a versben a legfrissebb természettudományos felfedezésekkel.

Ady Endre A HARMINCADIK ANDRÁS-NAP című versének irodalomtudományi elemzésében figyelembe vehetjük a következő összefüggéseket mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

1. TEMATIKA:
- A versekben visszatérő téma a szeretet és a szerelem. Ez a téma általában időtlen és univerzális, így nemzetközi szépirodalomban is gyakran találkozhatunk hasonló témákkal.
- A versben említett ünnep, az András-nap, magyar hagyományt és keresztény hagyományokat idéz. Ez a népi hagyományok megjelenése számos magyar irodalmi alkotásban jellemző lehet.

2. STÍLUS ÉS FORMA:
- Ady Endre a szimbolizmus és a dekadentizmus stílusjegyeit viseli magán a versben. Ezek a stílusirányzatok jellemzőek a nemzetközi szépirodalomban is, például a francia szimbolizmus és a Dekameroni ciklus Juliusz Słowacki műveiben.
- A vers szerkezete rímekkel rendelkezik, ami a tradicionális költészetre jellemző. Ez a hagyományos költészeti forma jellemző lehet magyar és nemzetközi szépirodalomban egyaránt, például a Shakespearetől Poe-ig.

3. MOTÍVUMOK ÉS SZIMBÓLUMOK:
- A holtak és élők találkozása a versben az Egyenes beszéd és az Epigonok című Ady művekhez hasonló motívum. Az élők és holtak közötti találkozás számos műben található meg, ideértve Shakespeare Hamletét és Poe Az őrült kislányát is. Ez a motívum univerzális lehet a nemzetközi irodalomban.
- A szív és a szívbe vetett szeretet is gyakori motívum a költészetben. Ez a motívum számos kultúrában visszaköszön, így mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban fontos lehet.

4. KLASSZICIZMUS INDULATOK:
- Ady Endre költészete egyes műveiben a klasszicista költészetet kritizálja, és új költészeti irányzatokat keres. Ez összefüggésben állhat a nemzetközi irodalmi kontextussal, például a romantika és a szimbolizmus elleni bírálatokkal.

Ezen összefüggések figyelembevételével az adott vers az alábbi módon értelmezhető irodalomtudományi szempontból mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomtörténetben.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, kifejezi Ady Endre vallási érzéseit és a halálhoz való viszonyát. Az alábbiakban néhány lehetséges értelmezést mutatok be a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjából.

A bibliatudomány szempontjából a versben megjelenik az élet és a halál, valamint a szeretet témája. A versekben említett emberek, akiket Ady szeretett, lehetnek élők és holtak, akik az életben való szeretetének és emlékezetének részét képezik. Az András-nap, mint ünnep, egyfajta időpontot képez, amikor ezek az emberek megjelennek Ady életében, és ő emlékezik rájuk. Ez a jelenség a Vallomásokban is előfordul, ahol Ady Istenhez beszélve megidézi azt, akit szeretett és már nincs közöttünk.

A patrisztikai értelmezés szerint a vers Isten kegyelméről és az emberi szeretetről szól. Az élet és a halál egymással szoros kapcsolatban áll, és bár az emberek elhagyják a földi világot, a szeretetük tovább él, és átalakulva továbbra is jelen van. Az ünnepi menetben megjelenő emberek szimbolizálhatják az elhunytakat, akik visszatérnek a szeretettel megtöltött szívbe, és így az emlékek és a szeretet örökké élnek.

A skolasztikus teológia szempontjából a versben megjelenő szeretet és halál kapcsolata vizsgálható. A skolasztika szerint a halálban az emberi test és lélek szétválik, de a lélek tovább él. A versben említett holtak, akik az éjszaka folyamán a szívben időznek, lehetnek azok az elhunytak, akiknek a léleke a földi világban még nem talált nyugalmat. A "szívemből rostokoltak" kifejezés arra utal, hogy ezek az elhunytak a szeretettel telített szívben megtalálják a békét és az üdvösséget. A hajnal beköszöntével pedig tovább kell menniük, a további lelki fejlődésre és üdvösségre.

Ezenkívül lehetőség van más szempontokat is figyelembe venni a vers értelmezésében. Például az öröklét, a múlt és a jelen kapcsolata, a nosztalgia, a következő életre való hit kérdése, és még sok más. Az Ady Endre versek sokféleképpen értelmezhetőek és folyamatosan táplálkozhatnak különböző vallási és teológiai nézőpontokból.