»Adj valamit nékik, Uram, de mit kérjek, hogy
adj? Adj gyermek-vesztő méhet nékik és téj nélkül
való kebleket...«.
»Annak okáért olyanná lésznek, mint a reggeli köd,
mint a reggel fölkelő harmat, és mint a polyva,
melyet a szél elhajt a szérüről és mint a füst,
mely a kürtőről kimegyen és eloszol.«

Hóseás könyve 9., 13.

Zsivány-vérük utolsót lobban
(Ezért olyan dühös vakok, rohanók).
De megették rablott kenyerük javát
Galád, bűnös, mult századokban
S már tartanak hitvány, zsoldos sereget.

Hóseás átka fogant rajtuk,
Hős vezérük is veszendő, kerge kos,
Vén ajtóiknál hiába állanak
Cifra ruháju szolga-hajduk,
Hálókamrájukba a Sors beoson.

Nemzetségük dölyfös fejérül
Már-már hull is az inogó korona,
Olyanná lesznek, mint a reggeli köd,
Magzatjaiknak sora gyérül
S polyvásan könnyű, melyet elhajt a szél.

S hiába jönnek vér-ebekkel:
Gyáva a zsoldos s azé, ki fizeti,
Veszett zsiványoknak éj a sátoruk,
De tiszta bátraké a reggel,
Az ész, a tűrés, a mag és a Jövő.

Meddő méh, tej-nélküli keblek:
Szik-sorsuk ez, hiába oly tombolók,
Rejtett törvények kibontják titkukat,
Miket érésig rejtegettek.
Tombolj, zsivány-had, az átok fogott.


Elemzések

Az Ady Endre által írt "A Hóseás átka" című vers irodalomtörténeti és irodalomtudományi szempontból is érdekes. A vers felhasználja az Ószövetségből vett idézetet, melyet Hóseás könyvének 9. és 13. részéből merít. Ez a bibliai utalás magában hordozza az egyik összefüggést a magyar és a nemzetközi irodalom között, hiszen a bibliai motívumok rendkívül gyakoriak a világirodalomban.

A vers egy olyan képet fest elénk, amelyben a zsiványok és rablók népét átkot sújtja Hóseás átka. Az átok miatt a zsiványok elvesztik vezérüket és valódi hatalmukat. A versben megjelenik egy ellenpont is, mely a bátrakat és az értékekhez ragaszkodókat jeleníti meg. Az átok miatt a zsiványok és rablók a reggeli köd, a polyva és a szél által elhajtott könnyű porrá válnak.

Az Ady Endre műveinek egyik sajátossága az, hogy erőteljesen képesek reflektálni a kor társadalmi és politikai viszonyaira. Ebben a versben is jelen van ez a hagyomány. Az átok és a veszedelem, ami a zsiványokat éri, lehet egyfajta politikai és társadalmi kritika arra vonatkozóan, hogy az erőszakos és rabló életmód nem tartható fent sokáig, és hogy a tisztességes értékek végül diadalmaskodni fognak.

Mivel a vers egy bibliai idézettel kezdődik, és a zsiványok és bátrak ellentétére épül, könnyen felfedezhetünk közös elemeket más irodalmi művekkel is. Például William Shakespeare műveiben is előfordulnak átkok, politikai és társadalmi konfliktusok, valamint bibliai utalások. Ugyanakkor más magyar költők, mint például Petőfi Sándor vagy József Attila is hasonló témákat dolgoztak fel verseikben.

A "A Hóseás átka" tehát irodalomtörténeti és irodalomtudományi szempontból is tanulmányozható, és kapcsolódik más művekhez mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom területén.

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, bár nem közvetlenül kapcsolódik a legfrissebb felfedezésekhez. Azonban néhány részlet és kifejezés megfeleltethető a természettudományos fogalmaknak és jelenségeknek.

Az első részben található "gyermek-vesztő méh" és "téj nélkül való keblek" utalnak a terméketlenségre és a termékenység hiányára. Ez különleges hasonlattal írja le az emberek helyzetét. A természettudományban a méh és a tejtermelés az élet szimbólumai, ezért valószínűleg az emberi élet hiányát vagy hanyatlását fejezi ki.

A második részben a versben szereplő fogalmak, mint a "reggeli köd", "fölkelő harmat", "szél által elhajtott polyva" és "kürtőből kijövő és eloszoló füst" a változás és a múló jelleg megtestesítői. Ezek olyan természeti jelenségekre utalnak, amelyek rövid időn belül eljönnek és elmúlnak, ami a versekben az emberek életének múlását vagy a múlandóságot szimbolizálhatják.

A harmadik részben a "hitvány, zsoldos sereg" a hatalmi harcra és a támadókra utal. A "Hóseás átka" pedig egy bibliai utalás, ami az isteni büntetést jelenti a tettek miatt. Ebben az esetben a "vének ajtói" és a "hálókamra" szintén a múló jellegre és a veszteségre utalnak.

A negyedik részben a "gyáva zsoldos" és az "éj sátor" arra utal, hogy az éjszaka és a sötétség a veszteséghez és a félelemhez kapcsolódik. A "tiszta bátrak" és "a reggel" pedig az újjászületést és a reményt szimbolizálhatják.

Az utolsó részben a "meddő méh" és "tej nélküli keblek" hasonlóan a vers első részéhez a terméketlenséget és a hiányt fejezik ki. A "rejtett törvények" és a "titkok kibontása" pedig arra utalhat, hogy a világban működő természettudományos törvények és folyamatok felfedezése lehetőséget ad a megértésre és a változásra.

Bár a vers nem tartalmaz közvetlen kapcsolódást a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez, a benne szereplő kifejezések és jelenségek értelmezése és kiterjesztése természettudományos összefüggésekbe segít megértést és értelmezést adhat a világunkról és az emberi élet múlandóságáról.

A vers teológiai szempontból több értelmezésre is lehetőséget ad. Az alábbiakban bemutatom a bibliai, patrisztikus és skolasztikus szempontokat, valamint megfogalmazok egy saját interpretációt is.

Bibliai értelmezés:
A vers idézeteket tartalmaz a Bibliából, konkrétan a Hóseás könyvéből. Ez alapján az értelmezés során figyelembe vehető a Hóseás próféta jövendölése és Isten átka a nemzetekre. A próféta arra kéri Istent, hogy adja nekik azt, amit kérnek, vagyis veszteséget, hiábavalóságot és eltűnésüket. Ezek a kérések összhangban vannak a Hóseás próféta átkaival, amelyeket azért ír le, mert a nép elpártol Isten törvényétől.

Patrisztikus értelmezés:
A patrisztika időszakában a teológusok számára fontos volt a Hóseás próféta üzenetének értelmezése. Az adyendrei vers tehát kapcsolatba hozható a patrisztikus értelmezésekkel. Az átok és a büntetés közvetítésén keresztül az Ady verse Isten ítélkezésére és a bűn következményeire hívja fel a figyelmet. A versben megjelenő "zsivány-vér", "rablott kenyerük" és "hitvány, zsoldos sereg" képek segítségével a patrisztikus értelmezők rámutathatnak a bűn és az ítélet kapcsolatára.

Skolasztikus értelmezés:
A skolasztikus teológia híres a racionális és rendszerezett megközelítéséről. Az Ady vers skolasztikus értelmezése azon alapulhat, hogy azok a népek, akik cselekedeteik és életstílusuk miatt Istennel szembeni vádak középpontjába kerülnek, a következményeket saját döntéseik miatt viselik. A skolasztikus teológusok kiemelhetik, hogy a versben a veszett zsiványok és hitvány zsoldosok megmutatkoznak a Sorsnak kiszolgáltattaknak, és hogy az éjszaka sátraikban élő gyávák megérdemlik az átkot, míg a tiszta bátrak azért részesülnek a reggel tiszteletében, mert meg tudják viselni a következményeket és a jövőjükbe vetett hitet.

Saját interpretáció:
A versben sokféle bibliai és teológiai motívum megtalálható, de a költőtől megszokott módon Ady Endre kritikát is megfogalmaz. Általánosságban a vers a bűn és büntetés, valamint a hit és remény témáival foglalkozik. Az elemzés során érdemes figyelembe venni a korabeli társadalmi és politikai kontextust, amelyben a szerző élt. Az Adyendrei versben megjelenő átok és veszély motívumok azt a gondolatot hordozhatják, hogy a társadalom elpártol Isten törvényeitől, és ennek következményeként a gyermekeik és a jövőjük veszélybe kerül. Ezt erősítheti a vers végén megjelenő "Átok fogott." üzenet.

Összességében a vers teológiai értelmezése több irányba is elvezethet. Fontos figyelembe venni a bibliai, patrisztikus és skolasztikus teológia nézőpontjait. A saját interpretáció és kontextus elemzése pedig segíthet egyéni és kreatív értelmezések kialakításában is.