Öreg legény, boldog legény, hajh,
Nem sújtja soha Tűzhely-bánat:
Egyedül él és sorra lakja
Olcsón a kis hotel-szobákat.
Öreg legény, boldog legény, hajh,
Magtalanul, bölcsen, keserüen.

Öreg legény, boldog legény, hajh,
Egy szép napon ha összeestem,
Nem lesz kázus. Pincér jelenti
Itt, vagy Svájcban, vagy Budapesten:
Öreg legény, boldog legény, hajh,
Harminchat szám, harmadik emelet.

(Páris)


Elemzések

A vers egy öreg legény boldogságáról szól, aki egyedül él és olcsón lakja a kis hotel-szobákat. A legény magtalanul él, ami azt jelenti, hogy nem szül utódot, és bölcsen, keserűen éli az életét.

A bibliatudomány szempontjából érdekes lehet megvizsgálni, hogy az öreg legény miért boldog és miért nem sújtja soha a Tűzhely-bánat. A Tűzhely-bánat kifejezés valószínűleg a családi élettel és házassággal kapcsolatos nehézségekre utal. Az öreg legény boldogsága lehet azonban az isteni sugallat és cél szerinti élet következménye is. A legény az isten iránti hűségétől és egységétől függetlenül él, és nem kell aggódnia a családi élet nehézségei miatt.

A patrisztika, amely az őskeresztény idők elméletére és tanításaira összpontosít, valószínűleg azt emelné ki, hogy az öreg legény boldogsága az istennel való kapcsolatából és az önmegtagadásból fakad. Az öreg legény választott életmódjával követi Isten akaratát és példát mutat a többiek számára.

A skolasztika, amely a középkori teológia és filozófia rendszere, valószínűleg megvizsgálná a boldogság és a bölcsesség kapcsolatát az öreg legény életében. Az öreg legény élete egyszerű és szerény, és a boldogsága nem anyagi vagy családi dolgokban, hanem az isteni akarat követésében található meg. A bölcsessége azonban azt is jelzi, hogy az életében átélhetett keserűségek és nehézségek is hozzájárultak a boldogságához és értékéhez.

A vers továbbá Párisban játszódik, ami lehet a város romantikus és művészi jellegét hangsúlyozza. Az öreg legény élete a külvilágtól elszigetelt hotel-szobákban való lakással jelenik meg, ami a világon való elkülönülést vagy elidegenedést is jelentheti.

Egyéb ötletként a versben érintett témák közé tartozhat az öregedés és az élet értelmének keresése. Az öreg legény boldogsága ellentmondást jelenthet az öregedés által okozott fizikai és érzelmi nehézségekkel szemben. A bölcsesség és az önmegtagadás az élet értelmének keresésében játszhat fontos szerepet az öregedő ember számára.

A vers első soraiban megjelenik egy olyan kép, amely a mai természettudományos ismeretekkel kapcsolatban állhat. Ady Endre a "Tűzhely-bánatról" beszél, ami egy olyan problémát jelenthet, ami az embereket a háztartási tevékenységek ellátása során érheti. Azonban a következő sorban megjelenik, hogy az öreg legényt soha nem sújtja ez a baj. Ez a megállapítás összefügghet a modern technológiával, mint például a háztartási gépekkel, amelyek leegyszerűsítik és felgyorsítják az ételkészítést és más háztartási feladatokat.

A versben további olyan elemek találhatók, amelyek a természettudományos felfedezésekhez és ismeretekhez kapcsolódhatnak. A hotel-szobák lakóinak említése egy olyan képet rajzol fel, amely a modern urbanizációval és az emberek életstílusával függ össze. A globalizáció és a technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy az emberek könnyen és gyakran utazzanak, szállodákban tartózkodjanak, és ezt Ady Endre is megjeleníti a versben.

A vers végén említett helyek - Párizs, Svájc, Budapest - a mai világ globális jellegére utalnak. Az emberek gyakran utaznak és élnek külföldön, és ez kapcsolatban állhat az utazási lehetőségek növekedésével és a közlekedési technológiák fejlődésével.

Ezen kívül a versben megjelenő "harmadik emelet" és a "harminchat szám" részletek szintén kapcsolódhatnak a természettudományhoz és a modern társadalomban elfoglalt helyünkhöz. Az emeletek és az épületek számozása a városokban egy olyan rendszert jelent, amely az embereknek segít az orientációban és a megtalálásban. A pontos épületszámok és emeletszámok lehetővé teszik, hogy az emberek könnyen megtalálják a célt, és ez összefüggésbe hozható a mai elektronikus térképek és navigációs eszközök használatával.

Ezek a példák csupán néhány lehetséges kapcsolódási pontot mutatnak a mai természettudományos felfedezések és ismeretek és Ady Endre versének között. A természettudomány folyamatos fejlődése és az emberi élet változása hatással van egymásra, és az Ady Endre által megfogalmazott képek gyakran tükrözik ezeket a változásokat és fejlődéseket.

Ady Endre A HOTEL-SZOBÁK LAKÓJA című versét irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben lehet értelmezni.

Magyar szépirodalom területén a vers kapcsolódik az irodalmi modernizációhoz és az expresszionizmus irányzatához. Ady Endre a verseiben gyakran jeleníti meg a modern városi élet problémáit és az egyén elveszettségét a társadalomban. A HOTEL-SZOBÁK LAKÓJA is ezt a témát járja körül, ahol az öreg legény egyedül él és sorra lakja az olcsó hotel-szobákat. Ez a szoba metaforikusan az egyén elmagányosodását és kilátástalanságát jelképezi a modern világban.

Emellett a versben megjelenik a hiúság is, amit az öreg legény kiemel azon a napon, amikor összeesik. Ebben a pillanatban semmi sem változna, senki sem érezné hiányát. Ez a gondolat a modernitás és a városi élet folytonos változására utal, ahol az egyén elhalványul a tömegben, és az élet értelmetlenségére reflektál.

A vers a nemzetközi szépirodalom területén is kapcsolódik más korszakok és stílusok műveihez. Például a modernizmus irányzatán belül Hilda Doolittle War Trilogy című műve is foglalkozik hasonló témákkal, a tömegben elvesző egyéniséggel és a modern városi életben megélt mítoszokkal.

Emellett a vers általános emberi élményeket is megjelenít, mint például az elmagányosodás és az élet értelmetlensége. Ezek az érzések és gondolatok sok más kortárs és klasszikus műben is megtalálhatóak, mint például Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében vagy Albert Camus Az idegen című művében.

Ezeken túlmenően a vers kulturális és társadalmi kontextusban is kiértékelhető. Például a hotel-szobák képe az életben való megszállásra és vándorlásra, valamint a modern életben megtapasztalt gyors és folyamatos változásra utalhat. Ez kapcsolódik az utazás és a globalizáció motivumához is, amely más művekben is jelen van, mint például Jack Kerouac Az út című regényében.

A HOTEL-SZOBÁK LAKÓJA tehát irodalomtudományi szempontból számos összefüggésben értelmezhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A vers Ady Endre modern és expresszionista látásmódját tükrözi, és szerteágazó témákat érint, amelyek sok más műben is előfordulnak.