Be szép ilyenkor a szép,
Be szép, hogy a hajómon viszlek,
Be szép, hogy szépnek hiszlek.

Talán te nem is tudod,
Hogy mindenek már megfakultak
S nincsenek már: csak multak.

Csak nekünk van még hajónk,
Árbocán a zászlós Jelennel.
Ím, itt a szivem, vedd el.

Távolból nyujtsd a kezed,
Édes kezek, szent elitéltek,
Most minden a tiétek.

Ne legyenek evezők
S hajónk örömmel, szertelennel
Futhasson a Jelennel.

Halálba vígan futók
Örömével vinném a szépet,
Lelkem, vinnélek téged.

Vinnélek és viszlek is,
Régi hajós vett a hajóra,
De szép és új az óra.

Be igaz is a Jelen,
Be jó, hogy mi benne maradtunk
S szabad vizekre csaptunk.

Be szép ilyenkor a szép,
Be szép, hogy a hajómon viszlek,
Be szép, hogy szépnek hiszlek.


Elemzések

A vers szövege kifejezi a hajón történő utazás szépségét és azt a hitet, hogy a hajónkban szép dolgok vannak. Az első néhány sorban Ady Endre arról beszél, hogy minden más már megfakult, csak múltunk van és ezért annyira szép, hogy még mindig hajón vagyunk.

A bibliatudomány szempontjából, a versben az emberi élet és a múlt múlhatatlansága is megjelenik. Az emberi lét múló és vergődő jellegét a múlt, a történelem és az idő múlása fejezi ki. Ez a teológiai nézőpont a teremtett világ múlékony volta és az emberi lélek állandó vágya a végtelenre.

A patrisztika, a korai keresztény gondolkodás szempontjából a versben szimbolikus elemek is megjelennek. A hajó a keresztény egyházat jelképezi, amely viszi az embereket a bűnöktől a megváltás felé. Az "arbocán a zászlós Jelennel" utalhat a hajóra, mint Krisztus testére, akinek a zászlaja a kereszt és ezáltal a megváltás jelképe.

A skolasztika, a középkori teológiai irányzat, a filozófia is megjelenik a versben. A többi szereplő hiánya és a hajónk öröme és szabad vizekre való futhatása a teológiai antropológia szempontjából az emberi szabad akarat és döntés szerepét hangsúlyozhatja. Az ember a Jelennel, vagyis a Megváltóval szemben állhat és az ő vezetésével választhat az örömről és a szabadságról.

Egy másik értelmezés lehet az, hogy a vers Isten iránti bizalomról és a hittel teli lélek szépségéről szól. Az ember felfedezi, hogy Isten kíséri és vezeti őt a hajón, amelyben utazik az élet óceánján. A szavak alapján a versből kirajzolódik az a kép, hogy amíg hiszünk és bízunk, szépnek és értéknek láthatjuk a jelen pillanatot.

Összességében, a vers teológiai szempontból a múló és végső dolgok közötti ellentétet és az emberi lélek vágyát a végtelen felé fejezi ki. Ugyanakkor a bizalom, a hit és a szabad akarat is hangsúlyt kap, mint az ember életének vezető elvei.

Ady Endre A JELEN HAJÓJÁN című versét az alábbiakban irodalomtudományi szempontból elemezzük:

1. Stílus: A vers egy költői lírai forma, amelyben Ady Endre az érzelmeket és gondolatokat a hajó és utasai metaforáin keresztül fejezi ki. A versben megtalálhatók az Adyra jellemző szimbolikus képek és az erős ritmus, amelyek meghatározzák az egész vers hangulatát.

2. Témák: A vers többféle témát érint. Az első sorokban a szépség, a vonzás és a hit megjelenik, majd az elmúlás, a múlt, a nosztalgia és a változás motívumai kerülnek előtérbe. A hajó és az utasok a múltat képviselik, míg a "Jelent" szimbolikusan a jelen jelenti, amely egy új kezdetet és szabad vizekre való elindulást jelképez.

3. Motívumok és szimbólumok: A hajó és a Jelen jelképesen megjelenítik a múltat és a jelen nézőpontját. A "Jelen" szintén szimbolikusan a jelenkorra való rímelést is jelenti, míg a hajó az élet hajója lehet. A szép és a kezek szintén gyakori motívumok a versben, amelyek az érzelmekre és a viszonyokra utalhatnak.

4. Nyelvhasználat: Ady Endre stílusa modern, a nyelvhasználata sokszor elcsépelt vagy személytelen kifejezésekkel történik az irodalmi hagyományokkal szembemenve. Emellett a vers jellemzője a rímek használata és a ritmus, amely meghatározza a vers ritmusát és hangulatát is.

5. Összefüggések a magyar irodalomban: Ady Endre versei sokszor arról szólnak, hogy a múlt és a jelen egymás mellett létezik, és hogy az emberi sorsban mindkét időszak és érzés jelen van. Ez az Adyra jellemző téma jelenik meg ebben a versben is. Ezen kívül Ady Endre személyes lírája nagy hatással volt a következő generációkra, és a magyar irodalomba is beágyazódott a modernség és a szabad versszerkezet megjelenése miatt.

6. Nemzetközi összefüggések: Ady Endre lírája egyedi stílusával és témáival nemzetközi hatást is gyakorolt. Az ő költészete elismerést váltott ki számos kortárs európai költőtől, és Victor Hugo és Charles Baudelaire hatása is felfedezhető a verseiben. Emellett Ady Endre stílusa és költészete ismeretlenül jelenik meg a francia szimbolizmusban és modernizmusban.

Összességében Ady Endre A JELEN HAJÓJÁN című verse irodalomtudományi szempontból fontos szerepviselője az 1900-as évek elején a magyar lírának és a modern költészeti irányzatoknak. Az ő költészete mind a magyar, mind a nemzetközi irodalom számára inspirálóvá vált, és még ma is gyakran idézetekkel és elemzésekkel foglalkozik a verse.

Ady Endre A JELEN HAJÓJÁN című versének elemzése természettudományos szempontból számos érdekes összefüggést és értelmezési lehetőséget kínál. Bár a vers az emberi érzelmekre és viszonyokra koncentrál, több ponton is kapcsolódhatunk a természettudományokhoz.

A vers első soraiban a költő leírja a szépségét annak, hogy a hajóján viszi el a másik személyt. Ebben a kontextusban a hajó szerepe a közlekedés és a technológia fejlődésével kapcsolatos lehet. Napjainkban a hajózás és a hajóépítésnek is számtalan újítása van, például a fenntarthatóbb üzemanyagok és a környezetbarátabb hajók terén.

A második versszakban Ady rögzíti, hogy mindenek megfakultak és csak a múltra kell emlékeznünk. A természettudományokban is sokszor előfordul, hogy az új felfedezések és új információk révén régi elméletek és paradigmák megbuknak. A kutatók folyamatosan dolgoznak azon, hogy a múltat, a történetet megértsék és tanuljanak belőle.

A harmadik versszakban a költő szívét kínálja fel, amit a másik személynek ad. Ez metaforaként is értelmezhető a legfrissebb szívtranszplantációs és szervátültetési eljárásokhoz, ahol az egyik ember donorként adja a szívét egy másik személynek.

A következő versszakban a költő amellett érvel, hogy ne legyenek evezők és a hajó szabadon, örömmel haladhasson. Ez összefüggésben lehet a legújabb automatizált és önvezető járműtechnológiával, ami a hajókra is kiterjedhet. Például, az önvezető hajók és távvezérelt hajómodellek már nem ritkaságok napjainkban.

A következő versszakban a költő az örömét és boldogságát fejezi ki, hogy a Jelen (a hajó) halad és viszi magával a szépet. Az elmúlt években a megújuló energiaforrásokon alapuló hajózás, például a napenergiával működő hajók vagy a hullámenergiát hasznosító hajók hatalmas előrelépést jelentenek a fenntarthatóság terén és pozitív hatással vannak a természetre.

A vers végén a költő újra a hajójának szépségét emeli ki és a bizalmát a szépség iránt. Itt ismét visszaköszönhet a technológia fejlődése és az új, modernebb hajók megjelenése, amik a szépség mellett a hatékonyságot és a környezetvédelmet is szem előtt tartják.

Összegzésként elmondható, hogy Ady Endre A JELEN HAJÓJÁN című versének természettudományos szempontból való elemzése számos érdekes összefüggést kínál a természettudományok legfrissebb felfedezéseivel. A technológia fejlődése, az automatizáció és a fenntarthatóság terén történt előrelépések mind kapcsolódhatnak a versben megjelenő hajóhoz és annak szépségéhez.