Keresés:

Ady Endre

A KÉNYSZERŰSÉG FÁJA

Schöpflin Aladárnak, jó hittel és szeretettel

»Vajjon szednek-e a tövisről szőlőt vagy
a bojtorjánról figét?«

(Máté evangéliuma VII. 16.)

Gyöngülnek ágaim,
Húzza a sok gyümölcs,
Húzza a sok igen
S a megcsúfolt nemek
Rozsdákkal megírvák
A leveleimen.

Szőlő-termő tövis,
Fügélő bojtorján:
Teremni lázadón
Nem lehet, nem lehet
S mint békés jobbágy-fa
Fizetem az adóm.

Nem tudok, nem tudok
Rendet megcsufolni
S nagy másitó erőt
Földről kacagni föl.
Bénultan hajlok meg
Tisztes muszáj előtt.

Füge a fügefán,
Szőlőtőkén szőlő,
Hasztalan, hasztalan,
Szabva kegyetlenül
A nagy Élet-kertben
Mindennek sorsa van.

Nem tudtam, mi vagyok,
Vád akartam lenni,
Vád, nem: ijjedelem
S mint szép példaadás
Virágzik, gyümölcslik
Szegény, szelíd fejem.

Csúfoltam az igent
S igeneket rólam
Téphet minden silány
S vétózó tűz helyett
A nagy Háztartásban
Vagyok csak kicsi láng.

Óh, én, kényszerü Rend,
Tagadás fejfája,
Latorból szent szülő,
Óh, én, szegény, szegény
Pártütőből pártos,
Uzsorás zendülő.

Írd meg a véleményed Ady Endre A KÉNYSZERŰSÉG FÁJA című verséről!
Ady Endre további versei: