Az Ady Endre "A Kuruc halála" című versében többféle nézőpont és összefüggés észlelhető a teológiai szempontok mellett, például a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai is figyelembe vehetők.
A versben megjelenik az isteni gondviselés és az emberi szenvedés problematikája. Az "A Kuruc halála" cím és a versben megjelenő halállal kapcsolatos motívumok utalnak az emberi vergődésre és a halál reális lehetőségére. A "vitéz" szó használata arra utal, hogy a költemény egy katolikus hős karakterét mutatja be, aki küzd a ködbe burkolózó, súlyos idők kihívásaival.
A vers első részében a köd és az idő metaforája jelzi, hogy minden múlandó és változó. Az idő múlásával a "vitéz" kopni kezd, de újból "régi köd" jön, ami azt jelenti, hogy az emberi életeben az állandóság és a múló idő periodikusan váltakozik. Ez a szemlélet összhangban van a bibliai gondolattal, amely hangsúlyozza az élet vergődését és a halál közelgő valóságát.
A vers második részében az ellenkező helyzet áll be: a "labanc" (a katolikus oldallal szemben álló protestánsok elnevezése a történelemben) mosolyog, míg a "kuruc" (a katolikus oldalhoz tartozó hős karakter) válik bénává. Itt a fordulat a kegyetlenséget, szenvedést és az emberi hiábavalóságot érzékelteti, miközben az idő és köd metaforái továbbra is jelen vannak.
A vers harmadik részében a vitéz már "rokkant" és a halál közelít. Az emberi test megkopott, a halál árnyéka pedig feltűnik. A "béna aggkor" kifejezés azt jelenti, hogy az emberi élet véges és a visszaemlékezések közepette az öregség és halál triviálissá, vidám emlékké válik, ahogy szembe kell nézni a végső valósággal.
Bibliatudományi és teológiai szempontból figyelembe vehetőek a versben megjelenő idő, köd, és vergődés metaforái. A patrisztika nézőpontjából értelmezve a versben megjelenő haláltudat és az emberi szenvedés bibliai perspektívába helyeződik, miszerint az emberi élet átmeneti, de van remény és vigasz az Istennel való kapcsolatban. A skolasztika nézőpontjából pedig az emberi szenvedés és hiábavalóság gondolata a világot átható bűn és az emberi létben lévő hiányosságokkal áll kapcsolatban.
Összességében, az Ady Endre "A Kuruc halála" című versében a halál és az emberi szenvedés problematikája tekintve, a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai széleskörűen értelmezhetők. A köd és idő metaforái segítségével az Ady kiemeli az egyén és a történelmi környezet kérdéseit, miközben vallási kontextusban és teológiai kérdésekként is kezeli ezeket.