Keresés:

Ady Endre

A MI HÁBORÚNK

Fölsirásaidnak könnyeit
Fölissza az én tudós ajkam
S dacodat, mely a Mindenség daca,
Csak törd meg rajtam
S meg fogsz lágyulni szeliden.

Mennyi Igen
Van annyi Nem fölött
S ha összeütközök
Bolondos, édes, kis fejeddel,
Nem baj az, kislyányom:
Megcsókolom a homlokodat
S feledd el,
Mert a Nemnél több az Igen.

Lüktető fejem térdeiden
Áldja a sorsát:
Talán már sok is
Ez a boldogság
S te bántásod, mely félő imádat,
A Vér rakonca, csoda-szép:
Fogadd el szomjas, nagy hivét
A szádnak: a számat,
Ki szádon őrjöngve pihen.

S kivételes berkeiben
E háborús, dús, cifra napoknak,
Háboruink egymáshoz szoknak
Csókosan.
S óh harcos, fájó szerelem:
Veled én és te énvelem
Éljük az örök háborút.

Írd meg a véleményed Ady Endre A MI HÁBORÚNK című verséről!
Ady Endre további versei: