Szaladjunk hát a nagy posványon át,
Vannak lyányok és vannak még csodák.

Hiúk is vannak és vannak szegények
És vannak még túl-ifjasan legények.

Vagyunk még mindég dölyfös vénhedők,
Kik nem hajolnak az Idő előtt.

Kik hajlottan, posványon is úgy járunk:
Egy-egy leány a lépésünk, az álmunk.

Magyar honunkban sok-sok a csoda,
Életünk: fölfalt életek soka.

De világot okozunk a világnak:
S mégis hozzánk jönnek mind, akik látnak.


Elemzések

A vers magában hordozza a természettudomány legújabb felfedezéseihez kapcsolódó gondolatokat és témákat. Néhány ilyen összefüggés az alábbiakban található.

1. Az emberi élet és a természet viszonya: A vers kifejezi az ember helyét a környezetében. Hangsúlyozza, hogy az emberek a természet részei és azonosítja a természetben rejlő csodákat. Ez a gondolat a természettudományokban is megjelenik, amelyek az emberi jelenségeket és a környezeti folyamatokat vizsgálják.

2. Az idő és az emberi élettartam: A vers említést tesz az "Idő" fogalmáról és a "dölyfös vénhedőkről", akik nem hajolnak az idő előtt. Ez arra utal, hogy az emberiség folyamatosan küzd az idővel és az öregedéssel. A modern természettudományokban rengeteg kutatás zajlik az élettartam meghosszabbítására irányuló módszerek és a fiatalítási folyamatok elmélyülése érdekében.

3. Az emberi kapcsolatok és az álmok: A versben az "egy-egy leány a lépésünk, az álmunk", amely felveti az emberi kapcsolatok és álmok fontosságát az életünkben. Az érzelmi és társadalmi kapcsolatok és a személyes célkitűzések kutatása a pszichológiában és a szociális tudományokban is szerepet játszik.

4. Az emberi hatás a világra: A vers kijelenti, hogy "világot okozunk a világnak". Ez arra utal, hogy a szembenézésünk a világ problémáival és a tevékenységeink hatása kölcsönös kapcsolatban vannak. A modern természettudomány felfedezéseit gyakran alkalmazzák a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén, ahol a cél az emberi tevékenység és a természet közötti egyensúly biztosítása.

Ezenfelül azonban a versnek nincsenek konkrét természettudományos felfedezésekkel kapcsolatos utalásai vagy leírásai. Inkább általánosan foglalkozik az ember helyzetével a természetben és az emberi kapcsolatokkal, amelyek az emberi tapasztalatok alapvető részét képezik.

Ady Endre A NAGY POSVÁNYON ÁT című versében többféle teológiai szempont is felmerül. A vers általánosan a társadalmi helyzetet és a magyarság sorsát ábrázolja, emellett tartalmaz bibliai, patrisztikus és skolasztikus elemeket is.

A vers első sorában megjelenik az "átszaladás" metaforája, amely az emberi élet azon folyamatát jelenti, amikor átlépünk a világiasság, bűnösség és romlottság területéről a szent, tiszta állapot felé. Ez a teológiai értelemben vett megtérés jelképe, amelyre számos bibliai példa is található (például a Prodigális fiú példázata). A versben a posvány szimbolizálja a bűnt és az anomáliát, ahol az ember élettapasztalatai és hibái felgyülemlettek.

A következő sorok arra utalnak, hogy az életben megtalálhatóak a jót és a rosszat képviselő személyek. Itt a jó és rossz választása, amelyre minden ember szembesül az életben. Teológiai értelemben a szegények és az átmenetileg boldogok az evangélium szerinti szegényekről és gazdagokról szóló tanítását idézik. A túlifjasan legények pedig arra utalnak, hogy vannak, akiknek a koraifjú korukban még nem volt elég élettapasztalatuk, és ezért elkövetnek hibákat, amelyeket később megbánnak.

A vers harmadik bekezdése a kor előrehaladtát és annak következményeit mutatja be. A dölyfös vénhedők olyan embereket jelölnek, akik a kort és az idő múlását megtapasztalva felismerik, hogy nem tudnak ellenállni az időnek. Ez a teológiai aspektus arra utal, hogy minden embernek idővel szemben kell néznie azzal, hogy testi és szellemi ereje hanyatlik, és rádöbben arra, hogy szüksége van a kegyelemre és a megtérésre.

A következő sorokban a hajlottan járók azt jelképezik, hogy az időnek fizikai és lelki hatásai vannak az emberre, és emiatt hajlamosabbak vagyunk a bűnözésre és az elbizakodottságra. Az egy-egy leány a lépésünk, az álmunk kifejezés pedig arra utal, hogy az életben mindenkinek vannak céljai és álmai, amelyek hajtják előre, és amikkel elvégzi a saját feladatát a világban.

A versben a magyar honra és a világra utaló sorok a világosság-követését jelképezik a világban. A világot okozni a világnak kifejezés a keresztény evangélium magvető példázatára utal, amikor Krisztus arra buzdítja követőit, hogy hozzák a világosságot a világba. Ezek a sorok továbbá az örömhír hirdetését is jelentik, hogy mindenki számára nyitva áll a megtérés és az üdvösség lehetősége.

A vers tehát többféle teológiai szempontot is megjelenít, amelyek általában a bibliai alapokon, a vallási tanításokon és az egyén hittel való kapcsolatán alapszanak. A bibliai alapok az élet alapvető kérdéseivel foglalkoznak, a patrisztika az első keresztény írók és tanítók nézeteit és gondolatait jelenti, míg a skolasztika a középkori egyházi filozófia és teológia irányzatát képviselte. A versben megjelenő teológiai elemek segítenek mélyebb megértésre jutni az emberi lét, a társadalom és az isteni rend szempontjából.

Ady Endre A NAGY POSVÁNYON ÁT című versét irodalomtudományi szempontból ismert szépirodalmi elemzőként elemezhetjük. A versek elemzése során számos összefüggésre hívhatjuk fel a figyelmet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban.

A vers első sorától kezdve a posvány szimbolikus jelentőséggel bírhet. A posvány egy képet fest a világ állapotáról, a mocskos, korrupt valóságról. Ezzel az Ady nemcsak a korabeli Magyarországra utalhat, hanem általánosan a társadalmakra és a közpolitikára. Ebben az értelemben Ady művei több nemzetközi irodalmi művel, mint például Baudelaire-vel, vagy Zolával is párhuzamba állíthatók, akik szintén a városi élet sötét oldalaira fókuszáltak.

A versek második soraiban az ellentétek jelennek meg. A hiúk és a szegények, valamint a túl-ifjú legények közötti ellentét drámai izgalmat kelt a versben, és ez a konfliktus úgy tűnhet, hogy mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban is jellemző. Az emberi érzelmek és a társadalmi hierarchia ellentétének ábrázolása gyakran előfordul a Gogol, Dickens vagy Pushkin műveiben is, hogy csak néhány példát említsünk.

A harmadik versszak esetében Ady a vénedőkkel, az idősödő emberekkel foglalkozik, akik még mindig dölyfösek és nem hajlandóak meghajolni az idő előtt. Ez a tematika általánosan jelen van a világirodalomban is, például Shakespeare idősödő karaktereiben vagy a Dickenstől ismert Scrooge-ban.

A következő versszakban Ady az emberek járásának és az álmoknak az összefüggéséről ír, a lépés és az álmodozás szoros kapcsolatát emelve ki. Ez a gondolat több szimbolikus és metaforikus jelentést is hordozhat, és hasonlóan megtalálható más irodalmi művekben is. Például a romantikus líra a vágyakozás és az utazás képével gyakran játszik, mint például az angol költészeten belül William Blakenek vagy Percy Bysshe Shelleynek a munkáiban.

A következő rész az Ady műveiben gyakran előforduló Magyarország-képének bemutatására összpontosít. A sok-sok csoda, ami a magyar honban megtalálható, lehet a természeti szépségekre vagy a magyar kultúra és történelem gazdagságára utal. Ez a rész tehát a magyar irodalommal és kultúrával kapcsolatos összefüggéseket hangsúlyozhatja.

Végül, a vers befejező részében Ady arra utal, hogy a magyarok világot okoznak a világnak, vagyis rávilágít azokra a hatásokra és befolyásokra, amelyek a magyar irodalom és kultúra szélesebb körben betöltött szerepét és jelentőségét tükrözik. Ebben az értelemben kapcsolódhat más nemzetközi irodalmi mozgalmakhoz és a világirodalomhoz is, amelyek befolyást gyakoroltak vagy befolyásolták a magyar irodalmat, például a szecessziót vagy a modernizmust.

Összességében Ady Endre "A NAGY POSVÁNYON ÁT" című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggésre utal, mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az ellentétek, a társadalom sajátosságai, az indulatok és álmok, a nemzeti és kulturális kifejezések mind-mind olyan témák és elemek, amelyeket más irodalmi művekben is felfedezhetünk.