Otthon bolondját járja a világ,
Majmos, zavaros, perces, hittelen,
Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn,
Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.

Magyar Bábelnek ostoba kora,
Ments, Atyaisten, hogy benne legyek:
Engemet kötnek égbeli jegyek
S el kell hogy jöjjön nászaink sora.

Most perc-emberkék dáridója tart,
De épitésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk,
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Robogok honról rejtett vonaton,
Ebek hazája ma, nem az enyém
S ha marad csak egy hivőm, szent legény,
Még a holttestem is ellopatom.

Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig halottan avagy éberen
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltünnek a mai figurák.

Magyar leszek majd, hogyha akarom,
Ha nem sutáké lesz itt a világ
S fölcsap minden szent és igazi láng
Rejtekből avagy ravatalon.


Elemzések

Az "A PERC-EMBERKÉK UTÁN" című versben Ady Endre a társadalmi, politikai és vallásos helyzetet elemzi. A versben megjelenő motívumok és képek alapján teológiai szempontból több értelmezési lehetőség is felmerülhet.

A bibliatudomány szemszögéből vizsgálva a verset, az első négy sorban az emberi élet múlandóságát és kiszolgáltatottságát látjuk, amit a "perces", "hittelen" és "olcsó" jelzőkkel jellemez. Ez a múlandóság és kiszolgáltatottság ismétlődik a "Magyar Bábel ostoba kora" kifejezésben is, ami arra utal, hogy a társadalmi folyamatok és normák inkább zavarosságot és káoszt eredményeznek, semmint értéket és rendet. A "jegyek" szó pedig közvetlenül kapcsolódik a bibliai és teológiai terminológiához, valószínűleg a krisztusi jegesztésre utalva, ami az üdvösséget és az örök életet jelenti.

A patrisztika (korai keresztény írók és filozófusok) szempontjából az "A PERC-EMBERKÉK UTÁN" verse a társadalom és az egyéni ember bűntől és szabadulástól való helyzetét is kifejezi. A "perces" és "hittelen" jelzők a keresztény hit megtagadására, a hitvalló élet és elköteleződés hiányára utalnak. Az "építésre készen a kövünk" pedig lehetőséget kínál az embernek a változásra és a spirituális növekedésre.

A skolasztika (a középkor keresztény filozófiai irányzata) szemszögéből a versben megjelenik az emberi törekvés a nagy célok elérésére. A "nagyot végezni mégis mi jövünk" sor az emberi tevékenységet, az értelmet és az akaratot helyezi előtérbe, valamint a természetfeletti szférába utal. A "magyar leszek majd, hogyha akarom" pedig az emberi szabadságot és választást hangsúlyozza, hogy az egyén képes formálni a környezetét és az állapotát.

A versben megjelenő további képek és motívumok, mint például a vonat, az ebek hazája és a szent láz, szintén további értelmezéseket és összefüggéseket kínálnak. Az interpretációk azonban nagyrészt a vers szerkezetétől és a szerző életvitelétől függnek, amelyek kevésbé kapcsolódnak a teológiai szempontokhoz.

Ady Endre A PERC-EMBERKÉK UTÁN című versét irodalomtudományi szempontból elemzve, számos összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Stílus és forma: A vers Ady Endre egyik jellegzetes stílusjegyeit mutatja, tömör és erőteljes nyelvezetet alkalmazva. Ez a stílus a szecesszióval (art nouveau) és a szimbolizmussal kapcsolatban áll, mely nemzetközi irodalmi irányzatok voltak a 19. és a 20. század fordulóján. Ady a korabeli magyar irodalmi közegből kiemelkedve alkotott ezekben az irányzatokban.

2. Témák és motívumok: A versben megjelenik a világ és az egyéni élet kapcsolata, valamint a hazaszeretet és a nemzeti identitás jelentősége. Ezek a témák általánosak és jelen vannak a világirodalomban is, hiszen mind az egyéni élet, mind a hazaszeretet az emberek alapvető tapasztalatai és érzései.

3. Nyelvi és képi megoldások: A versben Ady számos jelképet és képi megoldást alkalmaz, melyek szintén kapcsolódnak a szimbolizmushoz és a szecesszióhoz. Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy a verse mélyebb jelentést hordozzon, és hogy több réteget mutasson be az olvasónak.

4. Történelmi és kulturális kontextus: Ady verseiben, így A PERC-EMBERKÉK UTÁN-ban is gyakran jelentek meg történelmi és kulturális utalások. Ezek az utalások segítenek megérteni a versek kontextusát, valamint azokat a problémákat és kérdéseket, amelyek a korabeli magyar társadalmat és irodalmat foglalkoztatták. A versben például utalás található a magyar Bábelre, ami arra utal, hogy Ady kritikát fogalmaz meg a korabeli magyar irodalom és kultúra egyhangúsága és önismétlése miatt.

5. Az ember és a társadalom viszonya: A versben megjelenő "perc-emberkék" motívum a korabeli társadalom jellemzőinek, gyors és változékony természetének kifejezője. Ez a motívum nemcsak a magyar társadalomra vonatkozként is értelmezhető, hanem általánosabb értelemben is az emberi létezés és az idő kapcsolatára utal.

Ezek csak néhány példa a lehetséges összefüggésekre, amelyeket a vers magyar és nemzetközi szépirodalmi területen felvethet. Az irodalomtudományi elemzésnek számos más aspektusa is lehet, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak a vers jelentésébe és kontextusába.

Az Ady Endre A PERC-EMBERKÉK UTÁN című vers természettudományos szempontból is érdekesen értelmezhető. A következőkben részletesen kitérek azokra a részekre, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

Az első sorban megjelenő "Otthon bolondját járja a világ" kifejezés arra utal, hogy az ember a világban keresi az otthonát, ahol boldog és biztonságban érezheti magát. Ez a gondolat a modern embert és társadalmat jellemzi, ami a természeti környezetnek és társadalmi viszonyoknak egyaránt alá van vetve. Az ember a felfedezéseivel, új technológiáival állandóan keresi és alakítja a környezetét.

A vers második sorában található "perces" szó a precíziót, a pontos méréseket jelképezi, amely a mai természettudományban alapvető fontosságú. A felfedezések és eredmények meghatározásához szükséges a pontos időmérés és az információk gyors kommunikációja.

A "nagy, súlyos álmok kiterítve lenn" kifejezés arra utal, hogy az ember nagy célokat, álmokat tűz ki maga elé, amelyek megvalósítása komoly erőfeszítést és munkát kíván. Ezen álmok és célkitűzések elérése a természettudomány fejlődésén alapulhat, ami lehetővé teszi az ember számára, hogy megvalósítsa az álmait.

A "zűrös, olcsó, kis komédiák" kifejezés a modern világban megjelenő rövid élettartamú, alacsony minőségű tartalmakat és eseményeket jelképezi. Ezek a "kis komédiák" gyakran elterelik az emberek figyelmét a valódi fontos dolgokról, és a természettudomány szerepe az ilyen jellegű komédiák leleplezése, az igazság felfedése lehet.

A "percek-emberkék dáridója" a modern technológiában gyökerezik. A mindennapokban egyre fontosabbá válik az idővel való gazdálkodás, gyors döntések és cselekvések meghozatala. Az ember azonban még mindig képes nagyszabású projekteket elindítani és véghezvinni, ami a legfrissebb tudományos felfedezési területeken is megjelenik.

A "robogok honról rejtett vonaton" kifejezés szimbolizálja az utazás és a kutatás jelentőségét a természettudományban. Az emberiség által elvárt fejlődés és eredmények elérése érdekében a kutatók gyakran utaznak a világ különböző pontjaira, hogy vizsgálják a természeti környezetet és új ismereteket szerezzenek.

Az "ebek hazája ma, nem az enyém" kifejezés arra utal, hogy az ember a természeti környezetét veszélyezteti és megváltoztatja. Az emberi tevékenységek, mint például az iparosodás, a környezetszennyezés és a klímaváltozás jelentős hatással vannak a természetes élővilágra és az ökoszisztémákra.

Az "eltűnnek a mai figurák" és a "magyar leszek majd, hogyha akarom" kifejezések utalnak az emberiség jövőjére és az ember szerepére a jövőben. A ma ismert vezetők és politikusok idővel eltűnnek, azonban az embernek lehetősége van a jövő formálására és a kívánt irányba való elmozdulásra, amelyhez az irányt szabhatja a legfrissebb tudományos felfedezéseknek és eredményeknek megfelelően.