Pétere is ennen-magamnak,
Kakasszó szólhat már ezerszer,
Dédelgetett énem, vén Mester,
Zsidótalan és szegény rabbi,
Soha-soha meg nem tagadlak.

Soha-soha nem állok rabnak
Őrjöngő népek közepébe.
Nem állhat az, kinek a vágya
A népek és az Isten népe
S a minden vágyak legszebb vágya:

Ez a világ legyen világja,
Ékes, vidám, aki, jaj, ésszel
Embernek mert jönni s meréssel
Szántja, gondolja el e Bolygót.

Nem mondom én, hogy tegnap jól vót
S mindig úgy lesz, hogy egy-két ember
Érdemlődik, kit szerelemmel
Vesz körül a krisztusi dőre.

De már ezért az egy párért is
És magunkért, rabbiságunkért,
Előre az igazságunkért:
Csalatni, csalódni, előre.

1915. június


Elemzések

A vers szövege nem tartalmaz konkrét utalást a mai természettudományos felfedezésekre vagy eredményekre. Azonban, ha a vers természettudományos szempontból való elemzésére összpontosítunk, számos olyan tényező és összefüggés található, amelyek kapcsolatba hozhatók a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és eredményeivel.

Az alábbiakban részletesen kifejtem ezeket a kapcsolódási pontokat:

1. A versekben említett "vén Mester" esetleg utalhat a tudományos mesterre vagy tudósról fennmaradt örökségre, akik nagy hozzájárulást tesznek a természettudományos kutatásokhoz.

2. A versben említett "vágy a népek és az Isten népe" arra utalhat, hogy a természettudományos kutatások célja lehet a világ és az emberiség jóléte, valamint a helyes tudás elérése.

3. A vers kifejezi a világ tökéletesítésének vágyát, amely kapcsolatba hozható az emberi technológia és műszaki fejlődés természettudományos eredményeivel és felfedezéseivel.

4. Az utolsó sorban a "csalatni, csalódni" kifejezés arra utalhat, hogy a természettudomány terén a kutatóknak gyakran szembesülniük kell a csalódással és a kudarccal. Ez általános jelenség a tudományos kutatásban, amely az előrehaladás kulcsa lehet.

Ez a rövid elemzés bemutatja, hogy a vers bizonyos mértékig kapcsolódhat a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és eredményeivel.

Az Ady Endre "A Rabbiság sorsa" című verse teológiai szempontból több témát megfogalmaz. Először is, a vers az identitást és a hovatartozást fejti ki a zsidó vallás és a zsidóság iránt. A szerző itt említi magát és Pétert, mint aki soha nem tagadja meg zsidó hovatartozását. Ebben a vonatkozásban a bibliai hagyomány és az identitáról való gondolkodás jelenik meg.

A vers másik fontos témája a világ alakulása és az emberi önfeladás. A költő azt állítja, hogy soha nem fog rabként állni az őrült emberek között, akiknek vágya a népek és az Isten népe, valamint a világ tökéletesíthetősége. Itt a patrisztikus és skolasztikus nézőpontból fontos összefüggések kerülnek előtérbe a teremtés, az emberi szabadság és az isteni rend szempontjából.

A vers további részében az igazság és a csalás fogalmai kerülnek előtérbe. Az igazság fontossága mellett hangsúlyozza a szerző a csalatás és csalódás elkerülhetetlenségét. Itt a bibliai jelentés iránti figyelem, valamint a patrisztikus és skolasztikus gondolkodás lép előtérbe.

Összességében tehát a vers teológiai vonatkozásokat tartalmaz, amelyek az identitás, a teremtés, az emberi szabadság és az igazság témáit érintik. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai segíthetnek a vers mélyebb értelmezésében és a teológiai összefüggések feltárásában.

Ady Endre A Rabbiság sorsa című versét irodalomtudományi szempontból különböző összefüggések mentén lehet elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

1. Magyar irodalmi összefüggések:
- Ady Endre modernizmust képviselő költő volt, aki újszerű lírai hangot és nyelvet alkalmazott. Ezt a modernséget jeleníti meg a vers is, amely a liberalizmus korszakában született.

- A vers az 1915-ös évben íródott, ami egy olyan időszak az irodalom történetében, amikor már látható volt a válság, és változások történtek a társadalomban. A Rabbiság sorsa ennek a változásnak és válságnak az irodalmi reprezentációja.

- Ady Endre A Rabbiság sorsa verse a valóság határán mozog, hiszen a valóságban a rabbi szerepe más volt, mint ahogy a versben megjelenik. Ez az ellentét az irodalom és a valóság között jellemző a modern irodalomra.

2. Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- Az A Rabbiság sorsa verse az avantgárd költészet jegyeit mutatja, ami a nemzetközi irodalom azon irányzatára utal, ami a hagyományos irodalmi formákat felrúgva új kifejezési eszközöket használ.

- Az új kifejezési eszközök mellett a versben megjelenik a politizált irodalom is, ami a 20. században a nemzetközi szépirodalomban is fontos szerepet játszott.

- A versben megjelenő zsidóság és rabbi motívumai a világirodalomban is gyakoriak. Az antiszemitizmus és a zsidó identitás felvetése, valamint a vallás és identitás viszonya széleskörűen megtalálható a nemzetközi szépirodalomban.

- Ady Endre A Rabbiság sorsa verse a modern identitásválságot, az egyén helyzetét a társadalomban és a világban általánosabban is felveti. Ez az irodalomban is gyakran feldolgozott téma.

- A versben megjelenő irónia és a konkrét világ helyett az általános emberi értékek kérdéseinek feldolgozása is a nemzetközi szépirodalomban is jellemző.

Ezen összefüggések mentén elemezve Ady Endre A Rabbiság sorsa című versét kiemelhető, hogy az a magyar és nemzetközi szépirodalom egyaránt fontos darabja, amely számos irodalmi irányzatot, témát és motívumot megjelenít.