Ady Endre A Rabbiság sorsa című versét irodalomtudományi szempontból különböző összefüggések mentén lehet elemezni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
1. Magyar irodalmi összefüggések:
- Ady Endre modernizmust képviselő költő volt, aki újszerű lírai hangot és nyelvet alkalmazott. Ezt a modernséget jeleníti meg a vers is, amely a liberalizmus korszakában született.
- A vers az 1915-ös évben íródott, ami egy olyan időszak az irodalom történetében, amikor már látható volt a válság, és változások történtek a társadalomban. A Rabbiság sorsa ennek a változásnak és válságnak az irodalmi reprezentációja.
- Ady Endre A Rabbiság sorsa verse a valóság határán mozog, hiszen a valóságban a rabbi szerepe más volt, mint ahogy a versben megjelenik. Ez az ellentét az irodalom és a valóság között jellemző a modern irodalomra.
2. Nemzetközi irodalmi összefüggések:
- Az A Rabbiság sorsa verse az avantgárd költészet jegyeit mutatja, ami a nemzetközi irodalom azon irányzatára utal, ami a hagyományos irodalmi formákat felrúgva új kifejezési eszközöket használ.
- Az új kifejezési eszközök mellett a versben megjelenik a politizált irodalom is, ami a 20. században a nemzetközi szépirodalomban is fontos szerepet játszott.
- A versben megjelenő zsidóság és rabbi motívumai a világirodalomban is gyakoriak. Az antiszemitizmus és a zsidó identitás felvetése, valamint a vallás és identitás viszonya széleskörűen megtalálható a nemzetközi szépirodalomban.
- Ady Endre A Rabbiság sorsa verse a modern identitásválságot, az egyén helyzetét a társadalomban és a világban általánosabban is felveti. Ez az irodalomban is gyakran feldolgozott téma.
- A versben megjelenő irónia és a konkrét világ helyett az általános emberi értékek kérdéseinek feldolgozása is a nemzetközi szépirodalomban is jellemző.
Ezen összefüggések mentén elemezve Ady Endre A Rabbiság sorsa című versét kiemelhető, hogy az a magyar és nemzetközi szépirodalom egyaránt fontos darabja, amely számos irodalmi irányzatot, témát és motívumot megjelenít.