Bús gőzösök nyínak s kutyáim
Üvöltnek: ez az éjjel rendje,
Sokasodott hadak és vadak
Hozzák őket gerjedelembe:
Mert a hadak megsokasodtak,
Mert a vadak elsokasodtak.

Ritkított, vén erdők jajongnak,
Mindörökre hantolt emlékek
Cincognak föl megsüketítőn
S száz kába, rossz szava az éjnek,
Mert az éjnek megnőtt a hangja,
Mert a Rémnek ezer a hangja.

Óh, éjszakák, kutyák és élet,
Hadak, vadak és mai sorsunk:
Akkor voltunk mi derekak,
Mikor még így együtt nem voltunk.
De végig-vágott a világon
Valaki, nagyon, a világon.

Minden Külön össze-zsibolygott
S mégis mindenek szét-szakadtak:
Gőzösök, kutyák, hadak, vadak,
De erdők, éjek megmaradtak,
Nagy riadások megmaradtak,
S a kisértetek megmaradtak.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból megfigyelhető jelenségekkel, illetve a természettudomány fejlődésével és felfedezéseivel kapcsolatos elemekkel is foglalkozik.

Az első sorokban a "Bús gőzösök" és a "kutyáim" említése arra utal, hogy a versben jelen vannak a modern közlekedési eszközök (gőzösök), valamint az ember által háziasított állatok (kutyák), ami a technológia és az ember és állat viszonyának fejlődésére utal.

Az "erdők jajongása" és az "együtt nem voltunk" sorok a természet pusztítására utalnak, ami az emberi tevékenység következtében megsokszorozódott. Ez a modern korban egyre jelentősebb probléma, amelyet a természettudomány folyamatosan elemz és próbál megoldást találni.

A "Rémnek hangja" és a "kisértetek" említése pedig a természettudományos kutatásokban előforduló szellemi képekre utalhat. A modern kutatások sokszor a váratlan, ismeretlen jelenségekre vezetnek rá, amelyeket korábban nehéz volt megérteni vagy megmagyarázni.

Az "élet", "hadak" és "vadak" említése pedig arra utal, hogy a természet és az emberi élet szervesen összefügg. A természettudomány segít megérteni ezt az összefüggést, és a kutatások során folyamatosan felfedeznek új összefüggéseket és kapcsolatokat.

Összességében tehát a vers természettudományos szempontból különböző jelenségekkel foglalkozik, amelyek a modern korban és a friss kutatásokban relevánsak. A vers általánosan arra utal, hogy a természettel való kapcsolatunk és az emberi tevékenység hatásaival való foglalkozás továbbra is fontos kutatási terület a természettudományokban.

Ady Endre A RÉMNEK HANGJA

Az alábbi vers Ady Endre A RÉMNEK HANGJA című művének részlete. Ez a költemény a modernista irányzatokhoz sorolható, amely az előző századforduló környékén jelent meg és szakított az addigi hagyományos költészettel. Az itt bemutatott versben is megfigyelhetőek ezek a modernista jellemzők.

Az első sorokban található "Bús gőzösök" és "kutyáim" képek és szimbólumok használata az önállóan is értelmezhető és erős érzelmi hatást keltő elemeket jelenti. Az "éjjel rendje" és a "hadak és vadak" sorok a költő környezetével kapcsolatban vallanak, arra utalnak, hogy a költő érzékel valami bajt vagy fenyegetettséget.

A költő továbbá a második versszakban is használ szimbólumokat és képeket: "Ritkított, vén erdők jajongnak", "hantolt emlékek" és "Cincognak föl megsüketítőn". Ezek a sorok továbbra is a veszélyre, a félelemre és az elhagyatottságra utalnak. A "Rém" szintén egy szimbolikus alak, ami a fenyegető és ijesztő entitást jelképezi.

A harmadik versszakban a költő arra reflektál, hogy régebben "akkor voltunk mi derekak, / Mikor még így együtt nem voltunk". Ez arra utal, hogy valaki vagy valami megváltoztatta és megzavarta a világot, kihozta az emberekből a rájuk leselkedő ijesztő érzéseket.

Az utolsó versszakban a költő különböző elemeket sorol fel, amelyek összezavarodtak és szétszakadtak. Az "erdő", az "éjek", a "riadások" és a "kisértetek" mind arra utalnak, hogy a költő és a világ körülötte egy olyan helyzetben van, amelyben minden megszakadt és széthullott.

Ez a vers tehát az elidegenedettségről és az emberi lélekben zajló belső zavarokról szól. A költő különböző elemeket és szimbólumokat használ a félelem és az elhagyatottság érzésének kifejezésére. A vers a modernista stílushoz köthető, amely a hagyományos formák és kifejezések megtörését jelenti.

Ady Endre "A RÉMNEK HANGJA" című versében teológiailag értelmezve több összefüggést is találhatunk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira nézve.

A vers elején Ady a bús gőzösök és az üvöltő kutyák képével jeleníti meg a dübörgő társadalmi és világi viszonyokat. Ezek az élőlények egyfajta szimbólumként jelképezik a káoszt és a romlottságot. Ez az állapot pedig gerjeszti az embereket a vadakhoz (bűnös hajlamokhoz) hasonló viselkedésre.

Ahhoz, hogy megértsük a vers további részét, szükséges betekintést nyerni a bibliai és teológiai fogalmakra. A versben említett hadak és vadak sokasodása visszaköszön az emberiség bűnbeesésének történetére utalva. Az emberiség történetében megsokasodtak a bűnös cselekedetek és romlottságok, amiket a bibliai események is dokumentálnak (pl. Káin és Ábel története).

A második versszakban a ritkított, vén erdők jajongásán és a megsüketítőn cincogó hantolt emlékek jelképezik az elmúlt korok szenvedéseit és az emberi bűnöket. Az éj hangjának növekedése és a Rém ezer hangja pedig a káosz mértékét és a bűnök hatását jelzi. A Rém itt lehet jelképezi a sátánt vagy a bűnt, ami megszállja a világot és megnöveli a káoszt és a szenvedést.

A harmadik versszakban Ady az éjszakákat, kutyákat és az életet, valamint a hadakat, vadakat és a mai sorsunkat párhuzamosítja. Ez a párhuzam benne van az emberi történelemben is, hiszen az emberi létezés során mindig jelen vannak a háborúk és a romlottságok. Az ember azóta nem volt igazán dicsőséges (derekak), amióta ez a káosz beállt. A "valaki, nagyon, a világon" pedig utalhat a Sátánra vagy az emberi bukott állapot varázslatára.

Az utolsó versszakban Ady ismét hangsúlyozza a széthullást és a külön összezsibolygást. Az élőlények és az éj megmaradása itt lehet az Isten állandóságának és a teremtések folytonosságának szimbóluma. A nagy riadások és a kisértetek megmaradása pedig az emberi szenvedések, bűnök és kísértések folytonosságára utal.

Összességében a vers teológiai szempontból arra reflektál, hogy az emberiség bűnbeesése és romlottsága sokasodik és terjed a világban. Ady a Rém hangjával és a bűnös állapotokkal képezi le a társadalmi és egyéni bukottságot. Ebben a teológiai kontextusban a versa azt az üzenetet hordozza, hogy az embernek szüksége van az Istennel való közösségre és az Ő irgalma és megmentése nélkül a világ káosza uralkodik el.