Életét végig gőgben élje
A Sátánnak fölkent kevélye.

Fakóan szirma ne omoljon:
Piros virág volt: pirosoljon.

Panaszra is görbülhet szája,
De rúgja meg azt, aki szánja.

Komédiázzék, hogy ő elvet
Egy-egy megtagadott szerelmet.

S ha térdelve mondja imáját,
Pattanjon föl, mások ha látják.

Ha hisz és vár, remél és retten,
Kiáltsa azt, hogy ő hitetlen.

Ha szivébe kétségek szúrnak,
Zengedezzen hitet az Úrnak.

Sohse legyen asszony bolondja
S ha él-hal érte, meg ne mondja.

Ha futó csókra űzi ösztön,
Százszor ájuljon, esküdözzön.

Inség, betegség hogyha dúlna,
Járjon-keljen, mintha vidulna.

S Halál ha cirógatja csontját,
Farsangolón járja bolondját.

Ellenségeit udvarolja,
Mintha aggodalma se volna.

Krisztus tréfából se vezesse,
Akik szeretik, ne szeresse.

S ha az Élet már összemarta:
Jött a Halál, mert ő akarta.

(Sátán kevélye, szerencsétlen,
Jaj, nem így éltem, nem így éltem.)


Elemzések

A versben Ady Endre a Sátán kevélyét írja le, aki egész életét gőgben akarja élni. A természettudomány egyik legfrissebb felfedezése azoknak a hormonoknak a felfedezése, amelyekhez az önbizalom és az öntudatosság kapcsolódik, és amelyek hatással vannak az ember viselkedésére és gondolkodására. Ezeknek a hormonoknak az egyensúlyára és működésére vonatkozó kutatások lehetnek relevánsak a vers értelmezése szempontjából, amelyben a Sátán kevélye a magabiztosságot és az önelégültséget testesíti meg.

A versben található piros virág pirosolásának említése a növények pigmentációjával és a színek létrejöttével kapcsolatos kutatásokra utalhat. A mai természettudományban ismeretesek a növényekben található pigmentek, például az antocianinok, amelyek a virágok színeit adják.

A versben szerepel a térdelés és az imádság is, amelyek a vallási és spirituális szokásokkal kapcsolatosak. A modern pszichológia és neurológia területén végzett kutatások vizsgálják a meditáció és a vallásos gyakorlatok hatását az agyra és az emberi viselkedésre.

A versben szereplő szerelmetelen cselekedetek és felfogások ellentétben állnak a társadalmi normákkal és az emberi kapcsolatokra vonatkozó kutatások eredményeivel. A társas kapcsolatok kutatása az emberi interakciók, a szeretet és a szerelem jelenségeivel foglalkozik, valamint a pszichológia és szociológia területén tesz fel kérdéseket az emberek motivációiról és viselkedéséről.

A vers végén szereplő Halál témája kapcsolódhat a halál és a halállal kapcsolatos kutatásokhoz. A modern orvostudomány és a halálra vonatkozó filozófiai gondolkodás ismereteinek fényében kutatások folynak a halált követő tapasztalatokról és a halál kulturális és spirituális jelentőségéről.

Összességében, bár a vers nem közvetlenül hivatkozik a legfrissebb természettudományos felfedezésekre, számos témakört érint, amelyekkel a mai természettudomány kapcsolatban áll, például az emberi pszichológia, az agy működése, a növénybiológia és a halál kutatása. A vers interpretálása során ezeket a felfedezéseket és kutatásokat lehet figyelembe venni a vers üzenetének és jelentésének mélyebb megértése érdekében.

Ady Endre A SÁTÁN KEVÉLYE című versét irodalomtudományi szempontból is elemezhetjük. A versnek több lehetséges összefüggése is van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik lehetséges összefüggés a magyar irodalom területén a szimbolizmus körében található. A versben megjelenik a gőgös, arrogáns, kevély személy, aki számtalan kihívás elé állítja magát és másokat. Ez a karaktertípus a szimbolizmus jellegzetes alakja lehet, aki a modern társadalom és az egyén küzdelmeit, konfliktusait, végül a halált, az elszigeteltséget vagy az összeomlást szimbolizálja. Ady Endre verseiben gyakran jelentek meg az ilyen jellegű szimbolikus alakok és témák.

A nemzetközi szépirodalomban is megtalálhatóak olyan jegyek, amelyek számos műben felbukkanhatnak. Például, a kevély, öntelt karakter szerepe és viselkedése mellett számos műben megfigyelhető a vallás és a hit kérdése, a világi és a szakrális elemek megjelenése, valamint a halál és a mulandóság problémaköre. Ezeken keresztül a vers olyan témákat érint, mint a megtagadott szerelmek, a kétségek és a hit harca, valamint az egyén szembenállása a halállal és az élet kérdéseivel. Ezek az univerzális témák számos nemzetközi műben jelen vannak, és az emberi tapasztalatokat, érzéseket és dilemmákat mutatják be.

Az Ady Endre verseiben megjelenő karakter és témák az irodalmi hagyományok, a kortárs és korábbi művek és szerzők hatását is tükrözik. A versben található strófaszerkezetek, a rímelési rendszer, a hangsúlyos stilisztikai elemek mind az irodalmi hagyományokba illeszkednek, előzményekre utalhatnak. Ugyanakkor Ady Endre sajátos hangvétele, stílusa és nyelvezete jellegzetesek a magyar irodalomban, és a korabeli európai szépirodalomra is hatást gyakoroltak.

Összességében, Ady Endre A SÁTÁN KEVÉLYE című versét irodalomtudományi szempontból értékelve megfigyelhetjük, hogy a magyar irodalom hagyományaihoz és az európai szépirodalomhoz egyaránt kapcsolódik. A verse többféle szimbolikus, tematikus és strukturális összefüggést mutat, és Ady Endre sajátos stílusa, hangvétele és nyelvezete egyedi elemeket visz a műbe.

Ady Endre "A Sátán kevélye" című verse teológiai szempontból is értelmezhető, és számos összefüggés található a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.

A vers első soraiban a Sátánt említi, aki a bibliai hagyomány szerint az élet gőgjében él. Ezzel az Ady által lefestett képet a bibliatudomány tanulmányozza és elemzi. A Szatán egy Isten által teremtett angyal, aki a bűnbeesés után lázadott Isten ellen és kirekesztett lett a mennyből. Az Ady versben megjelenő Sátán egy szimbolikus alak, akinek a gőgje és kevélysége a bűn világával hozható összefüggésbe.

A patrisztika, amely a keresztény teológia első századaiban virágzott, a hagyományos keresztény gondolkodást képviseli. A Sátán szerepe ebben a kontextusban az, hogy az embert a bűnbe csábítsa, és az embereknek ellen kell állniuk a kísértéseinek. Az Ady által felvázolt Sátán kevélysége és önzősége a patrisztika szempontjából a bűn tünete, amelyet az embernek legyőznie kell.

A skolasztika, amely a középkorban alakult ki, a filozófia és teológia hagyományos viszonyát vizsgálja. A versben megjelenő Sátán kevélysége és gőgje összekapcsolható a skolasztikus hagyomány tanulmányaival, amelyben az ember büszkesége és becsvágya veszélyeztetheti a hitét és a keresztény életet.

Az Ady versben megjelenő képek és motívumok számos más teológiai irányzat szempontjából is interpretálhatók. Például a görbülő száj, amelyet Ady használ, utalhat a bűn következményeire és a megbánás hiányára. A hit és remény közötti dilemmával kapcsolatos sorok is számos teológiai téma felvetésére adnak lehetőséget, például a hitben való állhatatosság és az isteni kegyelem megértése.

Összességében Ady Endre "A Sátán kevélye" című verse számos teológiai kérdést és összefüggést vet fel, amelyek a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika irányzatainak nézőpontjaira is reflektálnak. A versben feltárul a bűn, a lelki küzdelem és az emberen belüli önzőség és kevélység témája, amelyeket a keresztény teológia különböző irányzatai eltérő módon interpretálnak.