Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag ez a ma,
Hogy, ha egy életet akarsz,
Ma nézz jól a szemembe.

Végig-nézhetsz a vágyak boltján,
Láthatsz ezer kirakatot,
Neked én vagyok egyedül
Gazdagon és mogorván.

Neked én vagyok neked-szántan
És hogyha nincsen örömöd
És hogyha nem érted a mát,
Mindegy: én meg nem bántam.

Az adhatás gyönyörüsége
És a ma öröme telít
És hogyha véget mondanál,
Hát - akkor sincsen vége.


Elemzések

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, és több aspektusból is kapcsolatba hozható a bibliatudománnyal, patrisztikával és skolasztikával.

Bibliatudomány: Az adott versben nincs közvetlen utalás a bibliára, azonban a versben megjelenő vágyak boltja az ember anyagi kincseire és világi vágyaira utalhat, amelyek a Bibliában gyakran nehezen elérhetőek és múlandóak. Az író pedig arra hív bennünket, hogy az anyagiak helyett inkább az igaz értékekre és a ma pillanatának fontosságára koncentráljunk.

Patrisztika: A patrisztika korszakában az egyházatyák hangsúlyozták az ember elvágyódását az istenihez, és az emberi szívek állandó keresését Isten iránt. Az Ady Endre-i versben is megtalálható ez a keresés, az emberi vágy az élvezetek iránt a vágyak boltjában, de az író azt mondja, hogy csak ő, mint Isten képes teljesen kielégíteni ezt a vágyat.

Skolasztika: A skolasztika az a filozófiai irányzat, ami a középkori egyetemeken dominált, és az értelem és hit közti kapcsolatot vizsgálta. A versben a szerző személyes tapasztalatait fejezi ki, és ezeket az érzelmeit és meditációit hallgatója érzelmeivel hozza kapcsolatba. Ez a személyre szabott és empátiára épülő megközelítés igen jellemző a skolasztikára.

Egyéb megközelítések: A versben megjelenő öröm és adományozás motívumai kapcsolhatók az üdvösségkoncepcióhoz és a szeretet tanításához is. Az öröm mint kifejezése táplálkozhat az öröm filozófiájából is, amely hangsúlyozza a pillanatok fontosságát és az élet értelmét a jelenben.

Összességében, a vers teológiai olvasata sokszínű és több irányból is megközelíthető. A vágyak, az öröm, az elvágyódás és az adományozás motívumai kapcsolhatóak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira, de más teológiai és filozófiai irányzatok is érdekesen értelmezhetik a verset.

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, bár Ady Endre nem közvetlenül utal a legfrissebb felfedezésekre vagy tudományos eredményekre. Azonban a versben található gondolatok összefüggést mutathatnak a természettudományos témákkal.

Az első sorban Ady az "újra" és a "ma" fontosságára utal. A tudomány folyamatosan halad előre, és minden nap újabb felfedezések történnek. A legfrissebb eredmények mindig aktuálisak és fontosak a tudományban, ezért Ady a "ma" fontosságát hangsúlyozza.

A második versszakban Ady a vágyak sokaságáról beszél. A modern természettudományban is folyamatosan megjelennek új kihívások, problémák, melyekre számtalan megoldás lehetséges. A tudományos kutatások és eredmények olyan "kirakatok", melyekben rengeteg lehetőség rejlik.

A harmadik versszakban Ady magáról beszél mint "gazdagon és mogorván". A jelzők arra utalhatnak, hogy a kutatóknak sok önálló gondolkodásra és kemény munkára van szükségük a tudományos eredmények eléréséhez. A természettudományban az újragondolás és az előítéletek elvetése fontosak az új eredmények, felfedezések eléréséhez.

A negyedik versszakban Ady a "ma" gyönyörűségéről beszél. A természettudományban a felfedezések, az új dolgok és megfigyelések elérése örömet, örömöt tud okozni a kutatóknak. A kutatások erőfeszítéseinek gyümölcsei mindig új lehetőségeket, új megértéseket hoznak a világról.

Az utolsó versszakban Ady a végetlenség kérdését veti fel. A modern természettudomány is folyamatosan új területeket fedez fel, és az új ismeretekkel mindig egy újabb kérdéskör nyílik meg. A tudományban sosem lehet teljesen véget vetni a kutatásnak vagy a felfedezésnek, mindig újabb és újabb fejlesztésekre, felfedezésekre van szükség.

A vers tehát átvitt értelemben kifejezi a természettudományos kutatások dinamikáját, a felfedezés örömét, a téma végtelenségét és az újra való folyamatos nyitottságot.

A vers elemzése irodalomtudományi szempontból azt jelenti, hogy megvizsgáljuk a költemény struktúráját, nyelvi jellemzőit és tartalmát. Emellett összehasonlítjuk más magyar és nemzetközi szépirodalmi művekkel, hogy megtaláljuk az összefüggéseket és hasonlóságokat.

A vers szerkezete a négy négy soros strófákra oszlik, amelyek egyenlő szótagszámmal rendelkeznek. A rímszerkezet abból áll, hogy minden strófában a második és a negyedik sor rímel.

Nyelvi jellemzők tekintetében a vers tele van képekkel és megragadó kifejezésekkel. Az Ady Endre versekre jellemző tömör, erős kifejezésmódot használ, amelyekben a szerző érzéseit és gondolatait közvetíti.

A vers tartalmi elemei között megjelenik az adhatás öröme és a mában való részvétel jelentősége. Ady itt kifejezi, hogy mindent megad az olvasójának, rengeteg vágy és lehetőség várja, hogy felfedezze, hogy gazdag és mogorva a szerző, hogy megtartja önmagát, még akkor is, ha nincs öröme és nem érti a jelen pillanatot. Ez a pozitív hozzáállás az élethez és a mához az Ady Endre versek egyik központi motívuma.

Ahhoz, hogy összefüggéseket találjunk más magyar és nemzetközi szépirodalmi művekkel, érdemes megvizsgálni az Ady Endre versek közötti kapcsolatokat és a versekhez hasonló témájú vagy hangnemű műveket más szerzőktől.

Más magyar költők közül például Kosztolányi Dezső, József Attila és Szabó Lőrinc művei is hasonló témákat dolgoznak fel az élet öröméről, a vágyakról és az adhatásról.

Nemzetközi szépirodalmi összefüggések tekintetében olyan költőket és írókat érdemes megvizsgálni, akik hasonló témákat dolgoznak fel, mint William Shakespeare vagy Emily Dickinson. Emellett olyan modern költőkkel is párhuzamot vonhatunk, mint Robert Frost vagy Langston Hughes.

Végül, a versnek többféle értelmezése is lehet az általános emberi érzelmeket és élethelyzeteket kifejező jellegéből adódóan. Az olvasó személyes élményei és kontextusa befolyásolhatja a vers értelmezését, így fontos kulturális és időbeli kontextusát is figyelembe venni a verselemzésben.