Áldomást tartok.
Künn, vaksötétben zivatar harsog.
Olyan, milyenben kőtáblát kapott
Népösszetartó, nagy eszű Mózes...
Az asztalomon gyilkoló szesz...

Ennek a gyilkos, butító lének
Nagy szerepet szánt a balga élet,
Öntudatrabló egyedül itt lenn,
Ami felséges, uralja minden,
Az alkohol a romboló isten!...

A földön mindig éltek emberek,
Tudásra vágyók, telhetetlenek,
Nagy agyvelők, ferdült koponyacsontok,
Voltak a földön mindig-mindig
Világmegváltó, balga gondok.

De volt a világon megváltó mámor,
Volt butitó szesz, parányi sátor,
Hol mámoros fej kőpárnát kapott,
Hol elbutultak felséges agyok...

Kik a tömegnek széles vállán ültek,
Kik Pantheonba, Parnasszra kerültek,
Jámbor merengők, hízó testek voltak,
Kik alkudozva írtak és csaholtak.
A nagy tudóktól nem maradtak tettek,
Ők a nagyságnak mártírjai lettek.
Csodás fejük oly rémes lázban égett,
Mihez jeget nem adhatott az élet,
Szemük olyan kegyetlen tisztán látott,
Hogy pokolnak látták meg a világot
S kik rátermettek messiási sorsra:
Belefúltak mámorba, alkoholba.

Züllött nagyok, mártírjai az agynak,
Ez éjszakát tiértetek virrasztom,
Bizsereg már a mámor agyvelőmben:
Én sem hiszem, hogy valaha virradjon.
Ferdült agyaknak mindig egy a sorsa,
Bolondok háza vagy a zsibbadt mámor,
Nőni fog a ti számotok sokáig,
Felejtett, züllött félisteni tábor.
A lázas agy butuljon el örökre,
Nagy gondolatra szükség nincsen itt, -
E gyilkos szeszt tireátok köszöntöm,
Nyugalmatokra: elzüllött zsenik!...


Elemzések

A vers természettudományos szempontból történő elemzése:

A vers első része a következőképpen értelmezhető természettudományos kontextusban: Az első négy sorban említett vaksötétben zajló zivatar a meteorológia és az időjárástudomány területével kapcsolatban áll. Az időjárási jelenségek, mint a zivatarok, az esőzések és a kőtáblán kapott információk (például a hőmérséklet, a légköri nyomás, a szélsebesség stb.) ismerete a modern meteorológiában kulcsfontosságú.

A második részben az alkohol szerepel, amit a vers butító és gyilkos léneként említ. Ennek az összefüggése lehet a modern tudomány által tett felfedezésekkel a hatásáról. Az alkohol a központi idegrendszerre káros hatást gyakorolva befolyásolja az emberi agyat és viselkedést, ami számos pszichológiai és neurológiai kutatás tárgya.

A vers harmadik része által a földön mindig éltek emberek és voltak nagy agyvelők, akik tudásra vágytak és gondolkodni akartak. Ez a kutatói attitűd az emberi természet része, és támogatólag hat a tudományos kutatásra és az új felfedezésekre.

Az utolsó részben az alkohol szerepel ismét, mint olyan szesz, ami elbutítja az agyat és züllött nagyokká teszi az embereket. Ez a rész térhet össze a modern tudomány friss felfedezéseivel, hogy az alkohol hosszú távon károsítja az agy működését és társulhat mentális betegségekkel.

A vers tehát természettudományos szempontból értelmezve arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberek mindig törekedtek a tudásra és a gondolkodásra, de ennek ellenére van egy olyan elem, az alkohol, ami hátráltatja ezt a fejlődést és negatív hatást gyakorol az emberi agyra és viselkedésre.

Ady Endre "Áldomás" című versét irodalomtudományi szempontból elemezve számos összefüggést lehet felismerni mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A versben megjelenik egy vaksötétben zajló zivatar, ami egyfajta metaforaként értelmezhető az emberek életére és a társadalomra gyakorolt külső hatásokra. Ez a kép idézi meg Mózes történetét, aki a kőtáblákon kapta meg Isten parancsait. Ez a kapcsolat az ószövetséges bibliai témával az irodalom nemzetközi kontextusában jelentkezik.

A versben az alkohol szerepe is kiemelkedő, amit a költő gyilkos és butító erőként ábrázol. Ez a motívum a magyar irodalom hagyományában is megjelenik, például József Attila és Kosztolányi Dezső műveiben is. A világirodalomban is számos példa van az alkoholról szóló irodalmi művekre, mint például Ernest Hemingway műveiben.

A versben Ady felidézi az emberek vágyát a tudásra, a jellemzően világmegváltók által képviselt gondolatok iránt. Ez a motívum a magyar irodalomban is fontos szerepet tölt be, például az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korában vagy Trianon hatására sok irodalmi alkotás született, amelyek a nemzeti identitás megerősítésére és a társadalom átalakítására törekedtek.

A mámor és az alkohol komplex képét Ady olyan szerzőkhöz kapcsolja, akiknek az alkotói sorsa mártírként végződött. Ez a kapcsolat a nemzetközi szépirodalomban is megtalálható, például Edgar Allan Poe esetében, akinek élete fájdalmakkal, mámorral és alkohollal volt átszőve.

A versben Ady egyfajta prédikációt tart a ferdült agyakról, akik számára mindig ugyanaz a sors vár: a bolondok háza vagy a zsibbadt mámor. Ez a motívum a világirodalomban is megfigyelhető, például Az esküvő című abszurd drámában Samuel Beckett is megjeleníti az őrületet és a magányt jelképező szimbólumokat.

Összességében Ady Endre "Áldomás" című verse számos szépirodalmi és irodalomtudományi összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban. A költő által megidézett képek, motívumok és témák további irodalmi művekre és szerzőkre is utalnak, így a vers labirintusában felfedezhetünk számos útvonalat a irodalom világában.

Ady Endre "Áldomás" című verse teológiai szempontból is értelmezhető, és különböző irányzatokat is felvonultat. A versben megjelenő vaksötétben zivatar harsogó kép a világ romlottságára utalhat, míg a Mózesre történő utalás a bibliatudomány és a vallási hagyományok felé mutat.

A bibliatudomány szempontjából az "Áldomás" versben szereplő Mózes-kép egy Örökkévaló által kapott törvény (kőtáblával) hordozójára utal. Ez a kép azt sugallhatja, hogy a világban jelen lévő rombolás és butulás ellentétében a vallási hagyományok és az isteni szabályozások egyfajta alkalmazkodást és stabilitást képviselnek. A Mózes-kép egyfajta egyéniség, aki hivatást érez a nép útjának megszabására és összetartásának biztosítására.

A patrisztikában, azaz a korai keresztény teológia és filozófia időszakában az "Áldomás" versben megjelenő alkohol és rombolás képe nemcsak a fizikai síkon, hanem lelki és szellemi szinten is lehet értelmezhető. Az alkohol, mint a rombolás és butulás oka, a lelki és szellemi romlottság metaforája. Ez a szellemi romlottság a Végítélet előtti idők egyik jellemzője, ami az embereket hátráltatja a világot megszabadító nagy gondolatok megszületésétől.

A skolasztika szempontjából az "Áldomás" vers az emberi értelem és tudás törekvéseit mutatja be. A versben megjelenő világmegváltó gondok és az emberek vágya a nagy gondolatok megszületésére a skolasztika filozófiájára utalhat. A szesz, mint butító erő, korlátozza az emberi intellektust és megakadályozza a nagy gondolatok kialakulását.

Más teológiai nézőpontok is összefüggéseket mutathatnak az "Áldomás" verssel. Például a katolikus teológiában a szesz negatív hatását és az emberben lévő gyarlóságot az ember bukásával kapcsolhatják össze, míg a református teológia a bűn és az emberi természet romlottságára fókuszálhat.

Összességében az "Áldomás" vers teológiai szempontból megmutatja az emberi romlottságot és butulást, valamint a vallási hagyományok, az isteni törvények és az emberi intellektus együttélését és azok közötti viszonyt. A verse többféle teológiai szempontból értelmezhető, és felvonultatja a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika nézőpontjait, de más megközelítésekkel is találkozhatunk.