A vers teológiai szempontból való elemzése során össze lehet kapcsolni a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait, valamint más teológiai elméleteket is figyelembe lehet venni.
Kezdjük a bibliatudománnyal. A versben Ady Endre kifejezi, hogy ő egész életében csak adott, segített másoknak, de ezek az emberek folyamatosan többet és többet vártak tőle, és most dühöngnek és támadnak érte. Ebben a kontextusban a bibliatudományban felmerülhet a gazdag ifjú története a Bibliában (Máté 19,16-30), ahol Jézus a gazdag ifjúnak azt mondja, hogy adja el vagyonát, és kövesse őt. A gazdag ifjú ezt nem teszi meg, és a történet azzal zárul, hogy "sokan vannak az elsők, akik utoljára lesznek, és utoljára vannak az elsők." Ebben az értelemben Ady Endre is lehet a gazdag ifjúhoz hasonlóan azok közé a személyek közé tartozik, akiknek nem adnak hálát azért, amit adnak.
A patrisztikán belül pedig lehet összekapcsolni Ady Endre úgynevezett "szentek harminc évéről" szóló gondolatmenetét, és a keresztény szentek, apácák és szerzetesek által végzett önmegtartóztatás (aszkezis) gyakorlatát. Az aszkezis azt hivatott elérni, hogy az ember több szellemi és lelki erővel rendelkezzen, és kevésbé legyen kiszolgáltatott a testi vágyaknak és szenvedélyeknek. Ady Endre versében azonban azt állítja, hogy ő egész életében élvezte az életet, dalolt, erőteljesen élt, és most ezt a viselkedést bűnnek tekintik és rákényszerítik a bűntudatra. Ebben az értelemben a vers kritikusi oldalról foglalkozik az aszketizmussal.
A skolasztikában szereplő nézőpont szerint a versben szembesülhetünk a bűn problémájával és azzal, hogy az ember miért hajlamos a bűnre. Ady Endre úgy érzi, hogy bűnösnek tartják azért, mert többet és jobban élt, mint mások, akik ezt a tulajdonságát irigységgel és féltékennyel szemlélik. Ez a féltékenység és irigység vezethet ahhoz, hogy mások megvádolják, kárhoztatják vagy vétkezésnek tekintik a gazdagabb életét. Ebben az értelemben a vers az emberi bűn és méltatlanság témájával foglalkozik.
Ezen felül, más teológiai elméleteket vagy irányzatokat is be lehet vonni az elemzésbe. Például a liberalizmust, amely hangsúlyozza az egyén szabadságát és a szabad akaratot. Ady Endre érzése, hogy megvádolják és bűnösnek tartják azért, mert egyszerűen magasabb szinten élt és másoknál több volt az élete, tükrözheti a liberális gondolkodást az egyén jogaira és szabadságára.
Összességében Ady Endre Az én bűnöm című versének teológiai elemzése lehetőséget ad arra, hogy kapcsolatokat fedezzünk fel a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika és más teológiai irányzatok között. Az egyén és a bűn, a jutalom és a büntetés, valamint az irigység és a féltékenység témái megjelennek a versben, és elgondolkodtatóan mutatják be az emberi természetet, a bűn és kegyelem kérdését, valamint a társadalomban uralkodó normákat és értékeket.