Az Ady Endre "Az idő rostájában" című versében több természettudományos témával találkozhatunk.
Az első szakaszban az Idő metaforikus személyként jelenik meg, aki óriás rostával áll, és rostálja az időben létező világokat. Ez az írás részben utalhat a modern kozmológia friss felfedezéseire, amelyek azt mutatják, hogy az idő és a világegyetem folyamatosan változik és fejlődik. A vers itt rámutat arra, hogy az Idő nem kesereg azokért, akik idővel múlnak el, hanem vidáman rostálja ki őket. Ez kapcsolódik a modern biológia és evolúciós tanulmányok felfedezéseihez, amelyek rámutatnak arra, hogy az élőlények folyamatosan születnek és elpusztulnak az idő múlásával.
A második szakaszban a vers beszél az "aszott nemzetekről", "hült világokról" és "tört életekről". Ez utalhat a Föld természeti környezetének és klímájának változásaira, amelyeket a modern klímakutatás és geológia vizsgál. A vers továbbá megjegyzi, hogy ezeknek a változásoknak nincs jelentősége az Idő számára, amely örökké áll.
A harmadik szakaszban Ady prófétákként említi azokat, akik „nem magvak a Jövőnek", vagyis akik nem hozzák létre a jövő fejlődését, hanem kihullnak. Ez a rész az emberi társadalom és kultúra fejlődésével kapcsolatban érdekes. Az őslények és kultúrák kihalása régóta tanulmányozott téma a paleontológiában és az archeológiában, és a modern társadalom is szembesül azzal a tényzel, hogy bizonyos szokások, hagyományok és ideológiák is eltűnnek az idő múlásával.
A negyedik szakaszban a vers további metaforákban beszél az "aszottakról", akik összezsugorodnak, és az Úr (az Idő) mellett elmulnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden veszteség értéktelen. Ez a rész utalhat a modern ökológiai válság kihívásaira, amelyekkel az emberi tevékenység következtében szembesülünk. A vers arra figyelmeztet, hogy az Idő áll, de mi, emberi lények, könnyen kihullunk az idő kegyetlen rostájáról, ha nem töltjük meg életünket értékes tevékenységekkel és innovációval.
Összességében az Ady Endre "Az idő rostájában" című verse sokféle természettudományos témát érint, mint például az idő, a világegyetem, a biológia, az evolúció, a klíma és az ökológia. Míg a verse egyéni megfigyeléseken és reflexiókon alapszik, mégis számos kapcsolódási pontot találhatunk a modern természettudományos felfedezésekkel és kutatásokkal.