Mi nem fogunk unásba húnyni,
Mert riasztón szépek az Idők
S az Idők kedveltjei vagyunk mi.

Szivemben minden százszor ujhodt,
Mert vakitóbb örömtüzeket
Még másnak a Sors sohase gyujtott.

Mi parádénk e szörnyű Minden
S kéjes Vitus-táncuk az Idők
Itt ropják most a mi sziveinkben.

Fölséges a háboruzásunk,
Fölséges a világ kórusa:
Mi-kettőnknek nem lesz soha másunk.

A Halál szent parfüme terjeng
Forró, zaklatott ölünk körül:
Nincs oly isten, ki ellenünk merjen.

Óh, mi, boldog kiválasztottak,
Kik magunkban minden életet
Cipelünk elébe a Gonosznak.

Óh, Gonosz, ki legnagyobb lettél,
Két szép embert összekerítő
Nagyobb híddal a kis szerelemnél.

Mi nem fogunk unásba húnyni,
Mert riasztón szépek az Idők
S az Idők kedveltjei vagyunk mi.


Elemzések

Az "Az Idők kedveltjei" című vers Ady Endre 1914-ben megjelent "A Mindenki könyve" című kötetében található. Az alábbiakban bemutatjuk a vers irodalomtörténeti és irodalomelméleti szempontból értékelhető jellemzőit.

1. Elhelyezkedés a magyar szépirodalomban:
- Ady Endre jelentős magyar költő, a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja.
- A 20. századi modernizmus és szimbolizmus hatására írta verseit.
- Az "Az Idők kedveltjei" a költő késői időszakára jellemző, amikor már a közéleti témák mellett az egyéni érzések és gondolatok dominálnak.

2. Műfaj: A vers lírai műfajba tartozik, azon belül is a költészet kifejezéses módja a szolga (a költő személyes énekét rezonálja).

3. Tematika:
- Az idő és a múlás fontos témakör a versben. Az Idők iránti vonzódás és a halál jelenléte jelentős motívumok.
- A versekben megjelenik a szerelem is, amelynek Ady műveiben mindig különleges szerepe van.
- A vers egyfajta lázadást, önazonosság keresést és önmagunk elfogadását sugározza.

4. Stilisztikai elemek:
- A versben gyakoriak a szóképek, például "vakítóbb örömtüzeket" vagy "szent parfüme" kifejezések.
- Az alliteráció (hangismétlés), a ritmusos verselés és a szófelhők (pl. "riasztón szépek az Idők") is megfigyelhetők.

5. Nemzetközi kitekintés:
- Az Ady Endre költészete általában erősen kapcsolódik a nemzetközi modernizmushoz és szimbolizmushoz.
- A versben megjelenő halál és idő motívumokhoz hasonló témák, mint az élet elillanása és a halandóság, más nemzetközi költők műveiben is gyakran előfordulnak.

Összességében Ady Endre "Az Idők kedveltjei" című verse a magyar szépirodalom jelentős alkotása, amely modernizmus és szimbolizmus jegyeit viseli magán. Az idő és a halál motívumai mellett a vers egyéni érzelmeket és önmegtalálást közvetít. Az Ady költészete a nemzetközi környezetben is helyet foglal, mivel költészete általában párhuzamot mutat a korabeli nemzetközi irányzatokkal.

Az Ady Endre "Az idők kedveltjei" című versét természettudományos szempontból elemezve számos összefüggést találhatunk a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az első sorok arra utalnak, hogy az emberek soha nem fognak unatkozni, mert az idő előrehaladtával folyamatosan érdekes és izgalmas felfedezéseket teszünk. Ez összhangban van az elmúlt évtizedek során történtekkel, amikor a tudomány és technológia rohamosan fejlődött.

A versben említett "vakitóbb örömtüzek" arra utalnak, hogy mindig új és izgalmas felfedezéseket teszünk, melyek sokkal nagyobb hatást gyakorolhatnak ránk, mint korábbi ismereteink. Például a géntechnológia és az űrkutatás terén elért eredmények mind olyan új lehetőségeket teremtenek, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

A "szörnyű minden" és az "Idők" közötti viszony a mai természettudományos felfedezések sokféleségére utal. Az idő múlásával folyamatosan új területek nyílnak meg a kutatás számára, és új információk és felfedezések segítségével egyre teljesebb képet kapunk a világról. A "Vitus-táncuk az Idők" utalhat az idő és az evolúció folyamatos változására és fejlődésére.

A vers hangsúlyozza, hogy az emberi tudás és fejlődés végtelen lehetőségeket tartogat. Ahogyan az emberek felfedezések sorozatát teszik, a versben említett "háboruzásunk" és "világ kórusa" arra utalnak, hogy a tudományos közösség folyamatosan együttműködik és egyre szélesebb körű eredményeket ér el. Az "Idők" kedveltjeinek lenni azt jelenti, hogy részt veszünk ezekben az eredményekben és örömmel kutatunk az új ismeretek után.

A Halál szent parfümének említése érdekes kapcsolatot vonhat le a halál és az élet között. A modern tudomány számos felfedezést tett a halálról és az élet meghosszabbításáról. Az idő múlásával egyre többet tudunk a sejtek öregedéséről, a genetikai manipuláció lehetőségeiről és az élet meghosszabbításáról.

A versben emlegetett "boldog kiválasztottak", akik "cipelik elébe a Gonosznak minden életet", utalhatnak az emberiség törekvésére a betegségek, szenvedések és halál legyőzésére. Az orvostudomány folyamatosan fejleszti az új gyógyszereket és kezelési módszereket, hogy javítsa az emberek egészségét és életminőségét.

Az Ady Endre versében található utalások és képek számos kapcsolatot mutatnak a természettudomány friss fejleményeivel és felfedezéseivel. Ez a vers arra hívja fel a figyelmet, hogy mindig van még többet, amit megismerhetünk és felfedezhetünk a világról és az idő múlásáról.

Ady Endre Az idők kedveltjei című versének teológiai elemzése olyan kérdéseket vet fel, mint a halál, a sors, a jó és a gonosz, valamint a kiválasztottság. Az alábbiakban részletesen elemezzük a verset és megvizsgáljuk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait is.

A vers kezdő sorai arra utalnak, hogy az Idők szépek és riasztóak. Ez a mondat teológiai szempontból azt sugallja, hogy az idő megnyilvánulásaiban van valami transzcendens és mély érték. Az idő itt személyesített alak, amelynek kedveltjei vagyunk. Ez érdekes kapcsolatot teremt az ember és az idő között, és arra utal, hogy az idő befolyásolja az embert és az emberiség sorsát.

A következő szakaszban Ady szívében újra megújuló tüzekről beszél, amelyek vakítóbbak, mint az emberi sors által gyújtott tüzek. Ez arra utal, hogy az emberi sors korlátozott és viszonylag jelentéktelen a végtelen időhöz képest. A bibliatudomány szerint Isten időn túli és örök életet kínál az embereknek, ami az időhöz képest felséges és vakítóbb.

A vers harmadik része kifejezi, hogy az idő parádéja és a sok kozmikus esemény a szívben történik. Ez megadja a versnek a tranzszendentális dimenziót és bevezeti a teológiai témákat. A patrisztika nézőpontjából az idő és a világ eseményei Isten művei, és az emberek szívében történnek.

A negyedik részben a vers arra utal, hogy a háborúzásuk felséges, és a világ kórusa részt vesz benne. Ez a mondat azt jelzi, hogy az időben lévők harcolnak valamiért, és ez a küzdelem része a világmindenség nagyobb tervének. A skolasztika szerint az emberi élet és a világegyetem része egy nagyobb rendnek, ahol az időben zajló események részei annak a célkitűzésnek, hogy az ember megismerje Istent és megtalálja a boldogságot.

A következő szakaszban a vers a halálról beszél, amelynek szent parfüme terjeng körülöttük. Ez a mondat arra utal, hogy a halál jelen van az emberek életében, és valamilyen transzcendens dimenziót hordoz. A bibliatudomány szerint a halál értelme és célja az emberi életben a végesség és a halandóság elfogadása, valamint a felkészülés a végleges találkozásra Istennel.

A következő részben az emberek kiválasztottaknak érzik magukat, akik mindent az életben cipelnek Isten előtt. Ez az állítás teológiai értelemben az ember kiválasztottságát és a hívők misszióját hangsúlyozza. A patrisztika szerint az ember Isten képmása, és hivatott részt venni Isten munkájában a világban.

Végül a vers hangsúlyozza a gonoszság nagyságát, amely nagyobb híddal köti össze a két embert, mint a kis szerelem. A skolasztika szerint a gonosz a világban jelen lévő erő, amellyel szembe kell néznie az embernek ahhoz, hogy megismerje és elfogadja az Istennel való kapcsolatát.

Összességében Ady Endre Az idők kedveltjei című versének teológiai elemzése a halál, az idő és a kiválasztottság témáját járja körül. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjai tovább mélyítik a vers tartalmát, és rávilágítanak az ember helyzetére és küldetésére az időben és a teremtésben.