Kegyes hölgy Krisztust egyszer szült, rég
S azóta is hiába várjuk
Rívó anyától s jámbor csemetétől
Hozsánnás idők teljesültét.

Soha bizony nem nőtt ily nagyra
S ilyen gyötrőn feszültre várás:
Mintha virradni utálna az égbolt
S mintha mindig csupán virradna.

Néha ébreszt víg hajnal-ének
S rá nyögve sóhajt vajudó vágy,
Megvadulnak a nászbeli bús párok,
Mintha Krisztust teremtenének.

S az idők mégis állnak, várnak
Régi Krisztus kis bűvkörében,
Síró anyáktól vidám megváltója
Sohse fog jönni a világnak.

Sok-sok Krisztust, de mosolyogva
Küldjetek el, friss anyák, hozzánk,
Pálmák napján nem csöndes szamárhát kell,
De tűzszekér égig robogva.

Sok-sok harcos s diadal-ének,
Sok vakmerőség, vér, tűz és hit,
Ezt hozzátok, elkrisztusodott, bús,
Keresztfás, szikkadt anyaméhek.

Vörös Krisztusoknak izgága,
Tavaszi hadja, várunk, várunk,
Mert a világ megszenvedett, megérett
S jussára méltó: a világra.

Kik immár nemcsak harcot hoznak,
De a harcot végigharcolják,
Tapsolj, Élet, kikkel régen tartoztál,
Millió, jövő Jézusodnak.


Elemzések

Az "Az izgága Jézusok" című Ady Endre vers teológiai szempontból is több értelmezést lehet adni. Az alábbiakban bemutatom a vers néhány lehetséges teológiai értelmezését, valamint a bibliai, patrisztikus és skolasztikus nézőpontokkal való összefüggéseit is.

A versben először is találkozhatunk a Krisztus szülését megjelenítő képpel, ami a patrisztikus nézőpontból a Szűz Mária által való szülést jelképezi. Ez az esemény a keresztény teológia alapját képezi, hiszen Krisztus születése az istenszülői szüzesség jelentőségét hangsúlyozza. Azonban a versben a szülés utáni várakozás hiábavalóságát is megjeleníti, amit a leírásban feszültre várásnak nevez. Ez a várási időszak az adventi várakozást és a keresztények vágyakozását idézi fel, akik úgy hiszik, hogy Krisztus visszatér a világra.

A versben említést tesznek a "régi Krisztus kis bűvköréről", amely a patrisztikus teológia szempontjából a keresztények közösségét jelöli, akik Jézus Krisztus körül gyűlnek össze. Ez a közösség, amely az idők során változatlan marad, a keresztények vágyainak és reményeiknek kiálló támasza.

A versben található "síró anyáktól vidám megváltó" képével az öröm és a fájdalom egyidejű jelenlétét mutatja be. Ez a patrisztikus teológiában a keresztények életének ellentmondásos voltára utal, ahol a szenvedés és az öröm kölcsönösen ott vannak.

A versben az "izgága Jézusok" szerepelnek, ami a skolasztikus teológia alapján arra utal, hogy Isten több emberi személyben is jelen van a világban. Ez a gondolat a "millió, jövő Jézusodnak" felépítése, amely az emberiségben megnyilvánuló isteni lényeget jelöli. Ezt az ötletet a bibliai nézőpont is megalapozza, hiszen a Szentírás több helyen is utal arra, hogy minden ember képmása Istennek.

A vers utolsó soraival a várakozás és a keresztény üzenet közvetítésének fontosságára utal. A "jussára méltó: a világra" kifejezés a misszió és a keresztények felelősségét hangsúlyozza, hogy hirdessék Isten országát és Krisztus üzenetét a világban.

Összességében a vers teológiai szempontból a várakozás, remény és a keresztény üzenet központi témáit dolgozza fel. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival pedig összekapcsolja ezt a témát a keresztény hagyománnyal és teológiával.

Ady Endre "Az izgága Jézusok" című verse természettudományos szempontból többféle aspektusból is értelmezhető és összekapcsolható a mai legfrissebb felfedezésekkel.

Kezdésként érdemes megemlíteni a világegyetem és az idő dimenziójának jelentőségét. A versben szereplő idő folyamatosan változik és várakozást kelt, mintha mindig csak virradna. Ez kapcsolható a csillagászatban felfedezett tényekhez, miszerint az idő mérése és megértése viszonylag új terület a tudományban. Az elmúlt évtizedekben a gravitáción alapuló vákuumbezárású órák és az űrhajósok által részletesen tanulmányozott idődilatáció jelenségei komoly lépéseket jelentettek a területen.

A versben említett istenkép és a teremtés kérdése is felvet egy természettudományos szempontot. A jelenlegi tudományos eredmények alapján a világegyetem születése a Nagy Bummnak nevezett eseményre vezethető vissza. Azonban a létrejötte pontos mechanizmusa még mindig ismeretlen maradt, ami jelentős kérdéseket vet fel a teremtés folyamatával kapcsolatban.

A versben ismétlődik az anyák vágya, a várakozás és az új élet születése, melyek szintén összekapcsolhatók a modern biológiai kutatásokkal. Az emberi szaporodás és a fogantatás folyamata mindig is központi kérdés volt az emberiség számára, a legfrissebb vizsgálatok pedig közelebb visznek ennek a biológiai folyamatnak a megértéséhez.

A vers utolsó részében a harc és a diadal hangja jelenik meg, mely az evolúció és az adaptáció alapkérdéseivel hozható kapcsolatba. Az élőlények folyamatosan küzdenek a fennmaradásért és az utódok szaporodásáért, ami a természetes kiválasztódás folyamata alapján történik.

Ezen túlmenően, a versben megjelenő képek és asszociációk a természet, az évszakok és a természet változásaihoz is hasonlítanak. A tavasz, a virágzás, a növekedés mind a természettudomány kutatási területeit érintik, például a növénybiológiát és az ökológiát.

Összességében Ady Endre verse természettudományos szempontból támaszt kérdéseket és hozható kapcsolatba a mai legfrissebb felfedezésekkel és kutatási eredményekkel. A világegyetem, az idő, a teremtés, a biológia és az evolúció témái mind jelen vannak a verse mélyebb értelmezésében.

Az Ady Endre "Az izgága Jézusok" című versét irodalomtudományi szempontból is vizsgálhatjuk. A versről elmondható, hogy az I. világháború előtt íródott (1915), és a modernista irányzatba tartozik. Az alábbiakban bemutatom a legfontosabb elemeket és összefüggéseket, amelyeket a magyar és nemzetközi irodalom területén meg lehet találni.

- Motívumok:
Az egyik fő motívum a Krisztus képe, illetve a várakozás és hiába várás motívuma. Ady Endre a versben ezt a várakozást asszociálja egy rívó anyára és jambor csemetékre, akik a Krisztus újbóli eljöttét várják. Ezzel a motívummal kapcsolódik a tradicionális keresztény várakozás képe, amit nemcsak a magyar irodalomban, de a nemzetközi irodalom számos művében is megtalálhatunk.

- Modernista elemek:
A versben meglehetősen erős modernista elemek figyelhetők meg. Ady Endre a hagyományos struktúrát felrúgva versel a sorokat, ami a modernista líra egyik fő jellemzője. Emellett a képek sokszor nemlineárisak és ellentmondjanak egymásnak, ami azt mutatja, hogy Ady kísérletező szellemben készítette a verset. Ez a modernista irányzat megtalálható a nemzetközi irodalomban is, például T. S. Eliot vagy Ezra Pound műveiben.

- Személyes hangvétel:
A vers szövege lehetőséget ad arra, hogy Ady Endre személyes álláspontját tárja elénk. Az izgága Jézusok képe alapján Ady az újradefiniálást és az új eljövetelt jelképező Jézust kéri a korszak végére. Ez a személyes hangvétel és az Ady aktív részvétele a politikai és társadalmi eseményekben egyedülálló és jellegzetes jelenség a magyar irodalomban.

- Politikai és társadalmi kontextus:
A versek általános érvényűek, de erősen beleszőttek a korabeli magyar társadalom-politikai tényezőkbe is. A századforduló és az első világháború izgalmas korszak volt a magyar társadalom számára, amikor azoknak a reményei nem teljesültek, akik új korszakot vártak. Az Ady Endre versében megjelenő izgága Jézusok képe ezt a várakozást és hazugsággal való szembesülést tükrözi.

- Nemzetközi összefüggések:
Az Ady Endre versei azon irodalmi korszakokat követik, amelyek nemzetközileg is hatással voltak. Például a modernista líra, amely az egész világon hatott az irodalomra. Az Ady Endre lázadóan újító stílusa és jellegzetes tematikája nagy hatást gyakorolt a kortársak és későbbi költők műveire is, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon.

Összességében az "Az izgága Jézusok" című vers irodalomtudományi elemzése azt mutatja, hogy Ady Endre a modernista iránnyal dolgozik, miközben erős személyes és társadalmi/politikai hangvételt használ. A versben jellemzően ismétlődő motívumok és képek vannak jelen, amelyek nemcsak a magyar irodalomban, hanem a nemzetközi irodalomban is megtalálhatóak.