I.            

Evoé, Élet, be gyönyörű Ősz jött,
Talán legszebbik Ősze a világnak,
Ma mosoly-csokrát szórom szét a számnak,
(Megint virul e búra görbedett):
Evoé, Nap, nincsen baj égen-földön.
Evoé, Vágy, a Mind igazolója:
Él az Élet s az Élet nem beteg.
Csuklástól csókon-megistenülésig,
Élet, ma hallom csengőn a szavad:
Nem milliónyi ilyen-olyan ember,
De Ember az Isten igérete
S míg ember él, minden győzve halad
Teljesülésig, mit csak ember élt
S a legkülömbek szent vágy-zászlait
Továbbviszik a legkülönb maradtak
S Halál nincs a legfurcsább vágyra itt.
Evoé, Élet, be gyönyörű ősz jött.


II.            

Ma belül és hősön élnek a hősök,
Igaz romlása nincsen semminek,
Az ősz megint csiklandós-szomorú,
Ragyogásos, nagy szivek a mezők
S ragyogásos, nagy mezők a szivek.
S ha fájtak a tikkadt, ősi legendák,
Hát új legenda kerül, ami lázaszt.
Talál a Vágy új legyűrnivalót,
Rettegő bút és aggodalmat százat
S a vígságos, hatalmas Úr előtt
Az Élet mit örömföldbe vetett,
Ma is drága és ma is szeretett,
Bár egy magyarul is megkötött sorsra
Minden egyéb ezerszer könnyebb volna,
De él az Élet s be gyönyörű Ősz jött.


III.            

Támadjatok föl, jól-figyelő ősök:
Én tömeg-Mának nem adtam magam,
Nekem az Ember egy folytonos ember
S nekem semmi ma sem vigasztalan.
Most épitem vulkánokra a fészkem,
De fajtámra is mostan figyelek
S most hiszem el, hogy elhinni szabad,
Hogy milliókért élhet egy-nehány.
Dajka-nóták és tanító szavak
Fölzuhognak biborban egybeforrva:
Sohse vághat rosszat az Ember sorsa:
Ím, tábor vagyok gőgben, egyedül,
(Be jól van - vélem - minden, ami van)
Szívem napos, víg rétként elterül
(Hallom, hogy az egész föld dübörög
És átkozódnak, kik máskor imáznak):
Ma mosoly-csokrát szórom szét a számnak,
Evoé, Élet, be gyönyörű ősz jött.

1914


Elemzések

A vers Az ősz dicsérete címet viseli, és Ady Endre által íródott. A vers természettudományos szempontból való elemzése azonban kihívást jelent, mivel nem tartalmaz konkrét természettudományos témákat vagy utalásokat. Inkább a természet és az ember kapcsolatát, az élet örömét és az emberi sorsot hangsúlyozza.

Azonban, ha a mai természettudományi kutatásokat és felfedezéseket figyelembe vesszük, néhány összefüggést is találhatunk. Például, a versben említett emberi vágy az új legyőző élmények és kihívások iránt kapcsolatban állhat az új felfedezésekkel és technológiákkal, amelyek az emberiség számára új lehetőségeket nyitnak meg.

Emellett az emberi élet és a természeti jelenségek közötti kapcsolatot is észrevehetjük. A versben az ősz szépsége és életteliségének megjelenítése a természethoz fűződő kapcsolat hangsúlyozódik. A kutatások és a természettudományi felfedezések szintén rávilágítanak arra, hogy az évszakok változása milyen hatással van a környezetre és az életre.

Végül, a versben az emberi sors és az élet megjelenítése is összefüggésbe hozható a természettudomány legfrissebb eredményeivel. Az emberek életének jelentős része az örökös keresés és törekvés az életcél felé, ami kapcsolatban van az emberi pszichológiával és az idegtudománnyal.

Összességében tehát, bár Ady Endre versének fő témája nem természettudományos, mégis kihívást jelenthet a mai természettudományi felfedezésekkel való összekapcsolása. Az ember és a természet közötti kapcsolatot, az élet örömét és az emberi sorsot vizsgálva azonban bizonyos párhuzamokat és összefüggéseket találhatunk a természettudomány legfrissebb eredményeivel.

Az "Az Ősz dicsérete" című Ady Endre vers teológiailag is megtapasztalható összefüggéseket tartalmaz. A téma az ősz, de ezt a természeten keresztül Isten dicséretével és az élet igazolásával köti össze.

A bibliatudomány szemszögéből nézve, a versben számos utalás található a teremtéstörténetre és Isten iránti hódolatra. Az ember a teremtett világban, az őszben is megtalálja a szépséget és az értelmet. Az "Él az Élet és az Élet nem beteg" kifejezés Isten hatalmát és az élet állandó megújulását tükrözi. Az "Ember az Isten igérete" sorban az emberben rejlő isteni képmás és a megszentelt élet jelentőségéről van szó. Sőt, a vers utolsó sorában is Isten dicsérete hangzik el a gyönyörű ősz kapcsán.

A patrisztika nézőpontjából az ember és az őszben megtestesülő természet kapcsolata is érzékelhető. Az embernek a közösségben, a különböző jelentésekkel és szimbólumokkal teli természettel való kapcsolata a hívő szemében Isten jelenlétének megélése lehet. Az örömföldben vetett Élet és az ember sorsának megkötöttsége között ellentétek és egyidejűségek is felfedezhetők.

A skolasztika a középkori teológiában gyakran hangsúlyozta az isteni rendszabályok és az emberi értelmiség egymásra hatását. A versben Ady Endre ezt a kettősséget is megjeleníti, ami a közös értékrendből és az egyedi sorsból való kilépést jelenti. Az ember folyamatosan formálja a világot maga körül, és ugyanakkor a magyar sors nehézségeire és a közösség árnyoldalaira is reflektál.

Azonban fontos megemlíteni, hogy a vers többféleképpen is értelmezhető lehet, és más teológiai nézőpontok is felhasználhatók a magyarázatához. Az előnyomásban szereplő versek a személyes hitélet és az egyetemes bibliai és teológiai tanítások összekapcsolásával felszólítanak bennünket, hogy mélyebben megértsük az ember és a természet kapcsolatát, valamint Isten jelenlétét a mindennapjainkban.

Ady Endre Az ősz dicsérete című versét irodalomtudományi szempontból több szempontból is érdemes elemezni.

Az első szempont a vers formai és stiláris jellemzőinek vizsgálata. Ez a vers strófaszerkezetű, három részből álló alkotás. A strófák négy sorosak, azonban a sorok hossza és ritmusa változatos. Az egész verset áthatja a dicséret hangulata, amelyet az exklamációk és a szép szóhasználat erősít.

Az időszociális és történelmi kontextus is fontos szempont lehet az elemzés során. Az 1914-ben íródott vers a 20. század elején, az Osztrák-Magyar Monarchia széthullásának időszakában készült. Ady Endre az ősz metaforáján keresztül érzékelteti a változásokat és a reményt a romlás és a változás közepette.

A magyar irodalom kontextusában Az ősz dicsérete Ady Endre alkotásainak egyik kiemelkedő darabja. Az Ady által megfogalmazott gondolatok, a dicséret szokatlan tárgya és a mű formai megoldásai mindk kiemelkedőek voltak a korabeli költészeti és irodalmi környezetben. Az ősz Budapest kulturális életének színterévé vált, és Ady Endre ennek jelentős alakja és szószólója volt.

A vers nemzetközi összefüggéseit is számba lehet venni. Az ősz motívuma egyetemes, az emberiség által megtapasztalt és megértett évszak, melyet több irodalmi műben megörökítettek. Az ősz mint az elmúlás, idős kor és közelgő halál szimbóluma a világirodalomban is gyakran felbukkan.

Az ősz dicsérete általánosan az élet és a halál közötti ellentétek, az elmúlás és megújulás témáit dolgozza fel. Az élet öröme és a gyönyörűség képezi a versek központi motívumát, amelyek az élet igazi értékére és a lehetőségek kiaknázására ösztönzik az embert.

Összességében Ady Endre Az ősz dicsérete című versét irodalomtudományi szempontból gazdag és több rétegű alkotásnak tekinthetjük. Formailag és stilárisan jellegzetes a korabeli magyar költészetben, tartalmilag és témaválasztásában pedig az élet és a halál, a változás és az örömben rejlő érték megragadásával telitalálatként értelmezhető.