Ady Endre "Az Úr érkezése" című versét teológiai szempontból is vizsgálva, több értelmezésre nyílik lehetőség. A vers legfőbb témája az isteni jelenlét és az Isteni kegyelem megjelenése az ember életében.
Bibliatudományi szempontból kiemelhető, hogy a versben felsejlik az Ószövetség Istene, aki váratlanul és csendesen közeledik az emberhez. Az Isten megjelenése nem erőszakos vagy fenyegető módon történik, hanem néma, igaz öleléssel. Ez az Isteni kegyelem és szeretet mély megérintését jelképezi, amelyhez az embernek csupán elfogadnia és befogadnia kell.
Patrisztikai nézőpontból a vers Isten iránti személyes találkozásnak tekinthető. Az Isteni jelenlét átöleli a lelkét, ami véglegesen megváltoztatja életét. Ez a tapasztalat Ady Endre számára az ifjúság elvesztését is jelenti, ami az Isteni jelenléttel való találkozásnak az áldozatává válhat. Az ifjúság ebben az értelmezésben a világi örömök és hiúságok feladását is jelképezi.
A skolasztika nézőpontjából a versben megfigyelhető az egymásnak ellentmondó elemek jelenléte. A békétlenség, a közvetlen háborús helyzet és az Isten csendes ölelése kettős perspektívát ad a versnek. Ebben az értelmezésben Ady Endre az emberi szenvedés és háború közepette is képes észrevenni és felismerni az Isteni jelenlétet és szeretetet, ami a békét jelképezi.
Ezen felül, az is fontos megemlíteni, hogy más nézőpontok is érdekesek lehetnek a vers értelmezéséhez. Például a misztikus megközelítés azt sugallhatja, hogy Ady Endre egy mély spirituális vagy vallási tapasztalaton esett át, ahol közvetlenül érintkezett az Istennel. A humanista szemlélet hozzájárulhat a vers esztétikai és lírai értékének kiemeléséhez. A pszichológiai megközelítés azt is vizsgálhatja, hogy hogyan érintette meg Ady Endre személyes élménye az emberi pszichéjét és identitását.
Összességében Ady Endre "Az Úr érkezése" című versét teológiai szempontból felfoghatjuk az Isteni jelenlét tapasztalataként, az Isteni kegyelem és szeretet megnyilvánulásaként, valamint az ember lelkének tartós megváltozásának jelképeként. Ezekhez az értelmezésekhez hozzájárulhat a bibliatudomány, patrisztika, skolasztika építő jellegű vizsgálata, de más nézőpontok is megvilágíthatják a vers üzenetét és értékét.