Az Ady Endre "Az utolsó hajók" című versét teológiai szempontból is értelmezhetjük. A versben megjelenő elemek és a benne megszólaló hangvétele vallási és teológiai kérdésekre utalnak.
A vers elején Ady leírja a lelkét, amely korábban szabad és hű tenger volt. Ez a leírás metaforikus utalás lehet az isteni jelenlét vagy a hit állapotára. Ady fáradtságot és hullámtalanságot tapasztal ebben az állapotban, ami ellentétes az előző szabadságával. Ezt követően megemlíti, hogy igaza volt. Ez utalhat arra, hogy valamilyen konfliktus, dilemmával vagy lelki küzdelemmel találta szembe magát, amit végül megoldott vagy helyes döntést hozott.
A következő sorok arra utalnak, hogy a változása nemcsak az ő lelkére, hanem a többi emberére is hatással van. A lobogók és a mentő csónakok metaforikus képei azt mutatják, hogy mások is keresik a megoldásukat, vagy menedéket keresnek ebben a helyzetben. Az "ellentétes fátumok" pedig arra utalnak, hogy mindez más embereknél más eredményekhez vezet.
A vers közepe a két hajó közötti küzdelmet és ellentétet mutatja be. A "fáradt félelem" és a "hetyke utálat" képei a belső konfliktust, az önmagukkal vívott harcot jelképezik. Ady azt mondja, hogy "elsülyeszti" ezeket a hajókat, vagyis megszabadul ezen érzelmeitől. Ezzel jelzi, hogy feladja a harcot, és inkább a Titkolónak adja azt, ami a lényege, vagyis a lelkét.
Az utolsó részekben az Istent, a Sorsot és a Titkolót említi. Ezek a szavak arra utalhatnak, hogy Adynak vallási, metafizikai meggyőződése van, vagy hogy a világot vagy az életet nemcsak az egyszerű emberi értelmezés alapján nézi. A "sok nincsen" kifejezés azt jelzi, hogy Ady elfogadja és elfogadja a saját sorsát, és nem akarja, hogy ezek az erők megbántsanák őt.
A vers összefüggéseit a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika nézőpontjaira vonatkoztatva, az alábbi értelmezés lehetséges:
- A bibliatudomány értelmezheti a verset a hit, a vallás és a lelki harcok kontextusában. Az igazság keresése, a lelki változás és a hit kérdései mind fontos témák a Bibliában, és Ady szavai ezekkel a kérdésekkel való párbeszédbe helyezhetők.
- A patrisztika, a korai egyházi atyák gondolkodása szerint, szintén érdeklődve figyelheti a vers mondanivalóját. Az Adyt értelmezve fontos lehet a lélek helyzete és a lelki küzdelmek kérdése, amelyek a patrisztikus írók üzenetét nagyban befolyásolták.
- A skolasztika, a középkori filozófia és teológia rendszerei, rámutathatnak a vers metaforikus elemeire és a logikai nyelvezetre. A skolasztikus gondolkodás azt remélheti, hogy az Adynak kifejezett vívódás, a konfliktusok és döntések mélyebb logikáját, a jó és a rossz, az igaz és a hamis közötti különbséget fejti ki.
Ezenkívül más kontextusokban is meg lehet vizsgálni a verset, például az esztétika, a szimbolizmus vagy a dekonstrukció szempontjából. Az Ady Endre költői stílusának és a vers általános hangulatának elemzése további érdekes megközelítéseket kínálhat a teológiai értelmezések mellett.