Az "Az utolsó hídfő" című Ady Endre vers irodalomtudományi értelmezése különböző összefüggésekre hívja fel a figyelmet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.
Egy lehetséges megközelítés szerint a vers kiemeli a magyarság büszke és önálló jellegét, amely megnyilvánul a "kevély, szabad magyar, királyi gőgű" jelzőkben. A versben megjelenő "fajod, néped és a fényes álmok" pedig a magyar nép hagyományaira és kultúrájára utal. Ez a vonal sok kapcsolódási pontot találhat a magyar irodalom történetében, ahol a magyarság öntudatra ébredése és identitásának erősítése fontos motívum.
Az "Az utolsó hídfő" a halál és a mulandóság problémájával is foglalkozik. A versben feltett kérdés, miszerint "Vajon a Halál békült sziven ütött?" összeköthető más irodalmi művekkel, amelyek a halál természetével, jelentésével és elfogadásával foglalkoznak, például Shakespeare "Hamlet" című tragédiája. A versben megjelenő utalás a "világok csúf mulására" és az új világokra való vágyakozásra a modernista irodalomra is utalhat, amely a 20. században erősödött fel és vizsgálta a tradicionális értékek és hitrendszerek mulandóságát.
Az utolsó részben a vers egyfajta reménytelen helyzetet mutat be, amikor a magyar nép már nem tud imádkozni vagy szitkozódni az Úrhoz. Az "önvér" kifejezés és az "utolsó hídfő" metafora a magyarság kitartására és túlélésére utalhat, amely szintén összekapcsolható más irodalmi művekkel, például Thomas Mann "Trisztán" című regényével, amely az emberi kitartás témáját feszegeti.
Az utolsó versszakban megjelenő kérdés, hogy vajon a magyar nép más csillagon folytatja-e a harcát, utalhat a nemzetközi irodalomra és a különböző kultúrák találkozására. Ebben a kontextusban a vers összeköthető olyan művekkel, mint Joseph Conrad "Szív sötétjében", amely a civilizáció és a kultúrák összecsapását ábrázolja.
Összességében az "Az utolsó hídfő" című Ady Endre vers számos összekapcsolódási pontot találhat a magyar és a nemzetközi irodalomban, amelyek a magyarság identitásával, a halállal és a mulandósággal, valamint a kultúrák találkozásával foglalkoznak. Az irodalomtudományi szemszögből nézve a vers elemzése lehetővé teszi a magyar irodalom helyzetének és hatásainak értelmezését a nemzetközi irodalmi kontextusban.