Részletekben halok meg: érzem.
Talán egy kissé gyorsan éltem,
Vagy a szívem volt kissé nagy tán
És hogyha megtelt néha adtán,
Csupán az élet pillanatján,
A perc üdvén csüggött a lelkem...

Mindegy. Sorsom megérdemeltem...
Csalóka álmok léha bábja
Nyűgként minek jön a világra?...
Kinek nem kell a tucat-élet,
Egész szépen aludni térhet,
Ha elhamvasztja önnön lángja,
Ha nincs tüdője s nincs több álma...

...Ablakomon beárad fojtón
A ködös ősz hűs levegője...
Kinézek: egy szemetes udvar,
Középen egy pár cserje nőve.

A lomb, levél lehullott régen...
Egy pár hervadt, fonnyadt levélen
Mégsem adott túl még a cserje,
A többi már a sárba verve...

Azt mondják, hogy így ősszel olvad
A lélek át az elmulásba,
Az elfonnyadt ifjú arcokból
Ilyenkor lesz halotti lárva,
Ilyenkor lesz multtá az élet...

Engem nem köt semmi igéret,
A nagy mindegyre esküszöm már,
Óh, de az az utolsó részlet:
Attól, csupán csak attól félek...

Ha feltámadnak mind az álmok,
Ha fölkeresnek mind az árnyak -
Óh, e rémes elszámolásnak
Órájától reszketve félek!

De, hajh, az örök csendes éjet
Nagy kínnal kell megérdemelni:
És én meg fogom érdemelni!...


Elemzések

Ady Endre "Az utolsó részlet" című verse elsősorban a halál és az elmulás témáját boncolgatja. Természettudományos szempontból a következő elemek szolgáltathatnak kapcsolódási pontokat a modern tudomány legfrissebb felfedezéseivel:

1. Az élet sebessége: A vers első részében Ady úgy érzi, hogy talán túl gyorsan élt vagy hogy a szíve túl nagy volt. Ebben a kontextusban a modern élettani kutatások, amelyek a stressz és a túlzott munkavégzés hatásait vizsgálják, relevánsak lehetnek.

2. Az élet pillanatainak értéke: Ady hangsúlyozza, hogy az életünk pillanatainak megélésére kellene törekedni. Ez összhangban van a modern pozitív pszichológiában zajló kutatásokkal, amelyek azt mutatják, hogy a jelenben élés és az élményekre való fókuszálás boldogságunk és jólétünk szempontjából fontosak.

3. Az emberi élet formái és az emberi test: A versben Ady leírja az ablakon át beáradó ködös ősz hűs levegőjét és a környező környezetet. Az ökoszisztémák és az emberi test kölcsönhatását kutató tudományterületek, például az ökológia vagy az egészségtudomány, itt relevánsak lehetnek.

4. Az elmulás és a halottkor: A versben Ady megemlíti az őszi elhervadt leveleket, amelyek a sárba vannak verve, és az elmulásba való átmenetről beszél. A korai intervallek és az emberi test lebontása utáni folyamatokat kutató tanulmányok kapcsolatot teremthetnek a modern felfedezésekkel.

5. Az álmok, árnyak és halotti lárva: Az utolsó versszakokban Ady a halál kísérteties aspektusairól beszél. Az álmokkal és az árnyakkal való találkozás, valamint a halotti lárva képezi a versek sötét és misztikus hangulatát. Az alvás és az álmosság tudományos vizsgálatai, valamint a tudat és az álomkutatás kapcsolatban lehetnek Ady gondolataival.

Összességében Ady Endre versének természettudományos kapcsolódási pontjai a modern élettudomány, a pszichológia, az ökológia és az egészségtudomány területein találhatók. A vers az emberi élet sebességét, pillanatainak értékét, az ökoszisztémák és az emberi test kölcsönhatását, az elmulást és a halottkort, valamint az álmokat és az árnyakat érinti.

Ady Endre "Az utolsó részlet" című versét teológiai szempontból elemezve, számos érdekes összefüggést találhatunk a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira.
A vers első részében Ady halál felé közeledéséről beszél, és azt érzi, hogy részletekben hal meg. Ez a mondat kifejezi az ember érzelmeit, hiszen a halál megközelítése mindig fokozatos és részletekben történik meg. A bibliatudomány szempontjából is ez az érzet megfigyelhető, hiszen a Biblia is részletekben ír a halálról és az élet végső pillanatairól. Az apokaliptikus könyvek például nagy hangsúlyt fektetnek a végső időkre és az emberi halandóságra.
Az Ady által említett "élet pillanatján" és a "perc üdvén" kifejezések a patrisztikus szemléletre utalnak. A patrisztikában fontos a pillanat értékelése: minden pillanat a halál közeledését jelenti, és így az embernek fel kell készülnie az örök életre. Az üdvösség és az elengedhetetlen bűnbocsánat szintén visszaköszön a patrisztikában, és ezt Ady maga is elismeri, amikor megjegyzi, hogy "Sorsom megérdemeltem".
A vers második részében Ady arról beszél, hogy miért élvezi a földi életet és miért nem szeretne a halál közeledése előtt meghalni. A skolasztika nézőpontjából a földi élet élvezete összeegyeztethető az örök élet vágyával. A skolasztikusok szerint az emberi boldogság elérésének a földi örömök is részei lehetnek, és nem csak az örök életben található boldogságban kell reménykednünk.
A vers utolsó részében Ady szembesül a halál gondolatával és azzal a félelemmel, hogy minden álma és árnya felkeresi őt a halál pillanatában. Ez a gondolat komoly vallási relevanciával is bír. A bibliatudományban azonban fontos megkülönböztetni a jóhalál (a hitben való elhunyás) és a rosszhalál (a hitben való meghalás nélküli halál) fogalmát. Az örökkévalóságba való félelmet az Ady verse jól kifejezi, és rámutat arra, hogy az embernek fel kell készülnie a halálra és az elmondható levonási számolásra.
Összességében az Ady Endre "Az utolsó részlet" című versében számos teológiai szempontból értelmezhető elem található. Ezek a bibliai, patrisztikus és skolasztikus nézőpontok mind hozzájárulnak a vers komplex jelentéséhez és az emberi halandóság felismeréséhez.

Ady Endre "Az utolsó részlet" című versében a költő elmélkedő hangnemben fejezi ki gondolatait az életről, halálról és az elmúlásról. A költemény irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Egyik lehetséges összefüggés a költeményben megjelenő szimbolizmus. Az elhervadt levél és az ősz ködös levegője jelképezik az elmulást és az elmúlást. Ez a szimbolizmus hasonlóan megjelenik más írásokban is, például William Shakespeare "Macbeth" című drámájában, ahol az őszi szelek és a lehulló levél a halál és a pusztulás képeit idézik.

A vers hangulatában jelen vannak a szomorúság és a reménytelenség jegyei, melyek tipikusan jellemzőek az avantgárd irodalmi irányzatokra. Az avantgárd költők és írók gyakran foglalkoztak az emberiség sorsával, az élet értelmével és az elmúlással. Az "Az utolsó részlet" ebben az értelemben is kapcsolódik az avantgárd irodalomhoz.

Ady Endre költészete az újító költői technikákra és a modernségre törekedett. A versben például a szabadvers jellemzői is megjelennek, ahol nincsenek megszabott rímsorok és ritmikus szerkezet. Ez a költői forma többek között Charles Baudelaire francia költő műveiben is megfigyelhető.

Az utolsó versszakban található időnkénti ellentmondásosság és az abszurd elemek jelenléte a szürrealizmus jegyeire utalnak. A szürrealista irodalom jellemzője az álomszerűség, az ellentmondások és a logikátlan helyzetek bemutatása.

A középpontban álló téma, az élet értelmének mindig aktuális kérdése a világ minden irodalmában és kultúrájában megjelenik. Az élet és a halál kérdését foglalja magában például Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij "Bűn és bűnhődés" című regénye, amely azt mutatja be, hogyan küzd az ember az élet értelmének megértéséért.

Összességében elmondható, hogy Ady Endre "Az utolsó részlet" című versét számos irodalomtudományi aspektus érinti mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A szimbolizmus, az avantgárd irányzatok és a modernség jellemzői mind megtalálhatók a költeményben, amely így kapcsolódik más nagy írók és költők műveihez. A téma, az élet és a halál kérdése pedig mindig fontos és érdekes témakör marad minden irodalomterületen.