Ady Endre "Becéző, simogató kezed" című versét teológiai szempontból is értelmezhetjük. A versnek vallási szimbólumokat, megtérési elemeket és fájdalommal, reménnyel teli hangulatot lehet felismerni.
A vers kezdődik azzal a kéréssel, hogy "simogass csak, olyan jó a kezed". Ez a kifejezés lehet az iránti vágyakozást fejezi ki, hogy Isten közeledjen az emberhez. A vers hangulata fájdalmas és bujkáló, ahogy Ady elveszettnek, búcsúzónak jelenti ki önmagát a gőgös gőgje ellenére. Ez lehet a bűnbánat és a megtérés jelzése, ahol Ady felismeri, hogy nemcsak csókjai hamisak, de egész élete tele van hiányérzettel és küzdelemmel.
Egy másik teológiai összefüggés a versben a bűn és megbocsátás témája. Ady megvallja, hogy elveszett és rossz, de kérleli Isten kezét, hogy simogassa őt. Ez egy felismerés a bűnbeesésről és a megbocsátásra való reményről. A vers arra utal, hogy Ady megtalálta Istent, még ha későn is, és most Istenbe vetett hite új irányt ad életének.
A bibliatudomány nézőpontjából a vers további elemeket is felvillant. A "gyermek-arcom" kifejezés utalhat az elsődleges istenképre, miszerint az ember a Teremtője előtt gyermek. Ez összhangban lehet a bűnbánattal és a megtérésre való törekvéssel.
A patrisztika, vagyis az ókori keresztény gondolkodás szempontjából a versben megfigyelhető a megtérés és a keresztény életformára való törekvés kérdése. Az Ady által kifejezett önmegvetés és elfordulás összecseng a patrisztikus gondolkodásban önmegtagadásként és önmegbocsátásként értelmezhető cselekedetekkel.
A skolasztika, vagyis a középkori katolikus filozófia és teológia irányzata is új nézőpontot adhat a vers értelmezéséhez. A skolasztika szerint a hit és a tudás összekapcsolódik, és a tapasztalatból mindenki számára érthető és elfogadható igazságokat lehet kinyerni. Ebben a kontextusban a versben megmutatkozó fájdalom és remény konfliktusa, valamint a megtalált öröm és megbocsátás lehetnek bizonyos ismeretelméleti és vallásfilozófiai elvek értelmezhető jelzői.
Végül, a vers sajátosságai mellett más interpretációs irányok is felvillannak. Például, az emberi kapcsolatok és a szeretet témája központi szerepet játszik a versben. Az Ady által keresett megtérés és elfogadás iránti vágya minden emberi lény számára érthető, és ez a forma az emberi kapcsolatokban is megjelenhet.
Összességében Ady Endre "Becéző, simogató kezed" című verse teológiai, bibliatudományi, patrisztikai és skolasztikai nézőpontból is értelmezhető. A vers fájdalmat és reményt, bűnbánatot és megbocsátást fejez ki, miközben az emberi kapcsolatok és a vallás közötti összefüggéseket is megérinti.