Hágában konferenciáznak,
Párisban helyreállt a csend.
Nálunk csak úgy dühöng a béke,
Csendes, nyugodt a parlament.
A vén világrész vesztét érzi,
Minden lecsendesült, nyugodt,
Ilyen botrányos békességről
A történet még nem tudott.

Észak ködös, fagyos mezőjén
Egy nép rabláncban görnyedez,
A germánok büszke Cezárja
Szabad sziveknek tőrt szegez,
A gall hajó hullámban táncol,
Egy új Marseillaise hangja cseng,
Kenyeret kér a népek ezre -
S mégis dühöng a béke, csend.

Farkasszemet néznek egymással
Országok, népek, nemzetek,
Ezer törekvés, ezer eszme
Igázza le a szellemet;
Földrészünkön nagy tisztulás kell,
Vihar, mely messze-messze zeng,
Harc kell, mely igaz békét szüljön,
Mert most hazug a béke, csend!...

1899. június 15.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nem tartalmaz konkrét információkat vagy utalásokat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire. Azonban, mivel a vers a béke és a csend témáját boncolgatja, ezekkel a fogalmakkal kapcsolatban néhány összefüggés felállítható a természettudományos felfedezésekkel.

A béke és a csend a természeti környezetben is előforduló jelenségek. A modern természettudomány elméletei és kutatásai segítenek megérteni ezeket a jelenségeket, például a fizikai és biológiai folyamatokat, amelyek a harmonikus egyensúlyhoz vezetnek. Az erdőkben, tavakban és tengerekben a csend azt jelzi, hogy az élőlények és a természeti rendszerek jól működnek.

Emellett, a telemetriai módszerek és műszerek segítségével a tudósok mérik a zajszintet a városokban és a természetben. Ez lehetővé teszi, hogy megértsék, hogy a zaj és a csend hogyan hat a környező élőlényekre és ökoszisztémákra. A túlzott zaj és a zajszennyezés negatív hatással lehet az állatokra, növényekre és a természetes erőforrásokra, és kihatással lehet a békére és a csendre.

A versben említett új Marseillaise utalhat a társadalmi változásokra, amelyek a béke és a csend kereséséhez vezetnek. Az emberi tevékenység és a technológia használata pedig olyan hatásokat gyakorolhat a természetre, amelyek akadályozhatják a béke és a csend elérését. Ezért a természettudomány legfrissebb felfedezései és kutatásai segíthetnek abban, hogy megtaláljuk az egyensúlyt és a fenntartható fejlődést, amely elősegíti a béke és a csend fenntartását mind a társadalomban, mind a természetben.

Ady Endre "BÉKE" című verse teológiai szempontból is értelmezhető, bár nem közvetlenül teológiai témát dolgoz fel. Azonban a versben megjelenő béke fogalma és annak ellentéte, valamint az emberi természet és a társadalmi helyzet elemzése teológiai aspektusokkal kapcsolatban is érdekes kérdéseket vet fel.

A bibliatudomány nézőpontjából értelmezve, a versben megjelenő béke fogalma hasonlítható a Biblia békefogalmához. A Biblia szerint Isten teremtő szeretete és gondoskodása révén a világot és az embereket békében teremtette meg. Az ember azonban megszegte Isten törvényeit és elszakadt tőle, ezáltal elveszítve az igazi békét. Ez a megszakított kapcsolat a bűn miatt vezet háborúhoz, konfliktusokhoz és a béke hiányához. A versben megjelenő béke a politikai, társadalmi béke, amely az emberek közti konfliktusok csillapítására utal. Azonban ez a béke csak látszólagos, mert az emberek benső világában továbbra is dühöng a konfliktus, a feszültség és az elégedetlenség.

A patrisztika szemlélet szerint a béke fogalma sokkal mélyebb és szélesebb, mint pusztán a politikai és társadalmi béke. A patrisztikus teológia azt tanítja, hogy az igazi béke csak Istenben található meg, és az emberi lélek megtérésével és Istenhez való viszonyának helyreállításával érhető el. A versben megjelenő béke, amely látszólag jelen van a politikában és a társadalomban, de valójában hiányzik az emberek benső világából, erre utal. Az emberi lélek megtisztulása és helyreállítása nélkül nincs igazi béke, csak látszólagos nyugalom, amely idővel újra problémákhoz vezet.

A skolasztika szemlélet szerint a béke fogalma összefügg a renddel és az egyensúllyal. A skolasztikus teológia tanítása szerint az emberi lélek és a társadalom akkor éri el az igazi béke állapotát, amikor minden elem és erő a megfelelő helyen és arányban van jelen. Az emberek közötti viszonyok rendje és az egyén saját belső harmóniája által teremthető meg a béke. A versben megjelenő békehiány arra utal, hogy az emberek közti viszonyok, valamint az egyén benső világa nincs rendben és egyensúlyban, ezért nincs igazi béke.

Egy másik lehetőség az összefüggésre, hogy a versben megjelenő békehiány a teológiai antropológia szempontjából is érthető. A teológiai antropológia tanítása szerint az ember az Istenhez való viszonyán keresztül teljesedhet ki és érheti el igazi rendeltetését. Az ember azonban gyarló és bűnös, és elveszti eredeti isteni képét és hasonlóságát. Ezért csak a bűn leküzdése és a megtérés révén érheti el az ember az igazi béke állapotát. A versben megjelenő békehiány ezt az emberi természetben és helyzetben gyökeredző bűnt és hiányt mutatja, amelyet csak a visszatérés Istenhez és az Ő kegyelmének elfogadása képes orvosolni.