A vers, Ady Endre "Bölcs Marun meséje", első pillantásra nem tűnik természettudományos témájúnak, azonban néhány elemet felfedezhetünk, amelyeket összekapcsolhatunk a modern természettudományos felfedezésekkel.
A versben megemlített Eufrát folyó egy régóta ismert folyó volt Mezopotámiában és jelenleg is létezik. A folyó közelében rejlő természeti környezet sok biológiai sokféleséget és természeti erőforrásokat kínál, amelyek kulcsfontosságúak a természettudományok, például az ökológia, a biológia és a földrajz szempontjából.
A versben említett "ifjú, szerelmes sejkek" és "vágyó, szűz asszony-rózsák" utalhat a növények és az állatok szaporodására és szexuális viselkedésére. A modern biológia, például az etológia, kutatja ezeket a viselkedési mintákat és azok feltételeit. A versben használt kifejezések az élet és a természet reprodukciójára utalhatnak.
A versben megjelenő "Bajla, buja asszony" figurája érdekes lehetőséget ad a genetika és az öröklődés témakörének megvitatására. A genetika és a modern biotechnológia révén az emberi tulajdonságok és betegségek öröklődését tanulmányozzák, és képesek befolyásolni az öröklődéseket.
Végül, a versben megjelenő "mesék" alapján a modern pszichológia és neurológia aspektusai is érdekesek lehetnek. A mesék és történetek hatása az emberi agy struktúrájára kutatási téma, valamint arra, hogy hogyan reagálunk a történetekre és hogyan befolyásolják gondolkodásunkat és érzelmeinket.
Ezért, bár a vers első látásra nem egyértelműen természettudományos témájú, több olyan elem van benne, amelyek összekapcsolhatók a modern természettudomány friss felfedezéseivel és kutatási területeivel, mint az ökológia, a biológia, a genetika vagy a neurológia.