»Volt egyszer.« Bölcs Marunról
Szól ez együgyü ének.
Legendás Eufrát körül
Ő tudta a legszebb meséket.

Ifjú, szerelmes sejkek
S vágyó, szűz asszony-rózsák,
Minden ékes szerelmi kert
Marunnak fizette adóját.

S jött Bajla, buja asszony,
Marun szemébe nézett.
»Volt egyszer.« Tovább mondani
Nem tudta soha a meséket.


Elemzések

A vers elején Ady Endre bemutatja Bölcs Marunt, aki legendás Eufrát körül élt és a legszebb meséket tudta. Ezzel a sorral már utal a bibliai mesék és történetek jelentőségére, amiket Bölcs Marun ismert és tovább adott másoknak. A bibliai történetek és mesék fontos szerepet játszanak a teológiában és a bibliatudományban.

A következő versszakban a szerelmes és vágyakozó emberek körül összpontosul a történet. Az ifjú és szerelmes emberek adójaként Marun meséket adott nekik. Ez is jelentőségét mutatja a bibliai meséknek, hiszen a szerelmi vágyakat és érzelmeket is át tudják adni a mesék.

Az utolsó versszakban Bölcs Marun szembesül Bajlával, a buja asszonnyal, aki nem tudta tovább mondani a meséket. Itt Ady Endre utal a patrisztikai szempontokra is, mivel a patrisztikában a bűn és kísértés, valamint a vágyakozás és bűnös élvezetek elutasítása fontos témák.

A skolasztika nézőpontjából nézve a versben bemutatott mesék és történetek a hit és tudás terjesztésében játszottak szerepet. A skolasztikus teológusok fontosnak tartották a hagyományok átadását és a filozófiai és teológiai tanításokat. Bölcs Marun meséi tehát az ő szemszögükből nézve is fontos eszközök lehetettek a tudás és útmutatás átadásában.

Összességében a vers az Ady Endre által bemutatott karakter, Bölcs Marun és a meséi révén a bibliai történetek szerepét és fontosságát hangsúlyozza a teológiában. A patrisztikai és skolasztikus nézőpontokkal tovább mélyíti a téma bemutatását.

A vers, Ady Endre "Bölcs Marun meséje", első pillantásra nem tűnik természettudományos témájúnak, azonban néhány elemet felfedezhetünk, amelyeket összekapcsolhatunk a modern természettudományos felfedezésekkel.

A versben megemlített Eufrát folyó egy régóta ismert folyó volt Mezopotámiában és jelenleg is létezik. A folyó közelében rejlő természeti környezet sok biológiai sokféleséget és természeti erőforrásokat kínál, amelyek kulcsfontosságúak a természettudományok, például az ökológia, a biológia és a földrajz szempontjából.

A versben említett "ifjú, szerelmes sejkek" és "vágyó, szűz asszony-rózsák" utalhat a növények és az állatok szaporodására és szexuális viselkedésére. A modern biológia, például az etológia, kutatja ezeket a viselkedési mintákat és azok feltételeit. A versben használt kifejezések az élet és a természet reprodukciójára utalhatnak.

A versben megjelenő "Bajla, buja asszony" figurája érdekes lehetőséget ad a genetika és az öröklődés témakörének megvitatására. A genetika és a modern biotechnológia révén az emberi tulajdonságok és betegségek öröklődését tanulmányozzák, és képesek befolyásolni az öröklődéseket.

Végül, a versben megjelenő "mesék" alapján a modern pszichológia és neurológia aspektusai is érdekesek lehetnek. A mesék és történetek hatása az emberi agy struktúrájára kutatási téma, valamint arra, hogy hogyan reagálunk a történetekre és hogyan befolyásolják gondolkodásunkat és érzelmeinket.

Ezért, bár a vers első látásra nem egyértelműen természettudományos témájú, több olyan elem van benne, amelyek összekapcsolhatók a modern természettudomány friss felfedezéseivel és kutatási területeivel, mint az ökológia, a biológia, a genetika vagy a neurológia.

A vers egyébként ismert Ady Endre alkotás, ahol a költő általában a szerelemmel, a vágyakkal és az álmokkal foglalkozik.

Irodalomtudományi szempontból a versen megfigyelhetők az alábbi összefüggések:

1. Gyökerek a magyar irodalom területén:
- A vers magyar nyelven íródott, így a magyar irodalom részeként sorolható.
- Ady Endre az 1900-as évek elején a Nyugat című folyóiratban jelentette meg verseit, így kapcsolódik a Nyugat-nemzedékhez és annak irodalmi áramlataihoz.

2. A szonett forma:
- A vers szonett forma szerint íródott, ami az olasz irodalomból származik, de a magyar irodalomban is elterjedt.
- A szonettek a reneszánsz irodalmi időszakban voltak nagyon népszerűek, majd a romantikában és a modernizmusban is visszatértek.
- Ennek a versnek is megvan a szonett formára jellemző szerkezete: két kvartett (4 sor) és két tercet (3 sor), illetve a rímek és a hangsúlyos szótagszám megegyezik a szonettekre jellemzőkkel.

3. A mesék és a legendák motívuma:
- A versben említett Eufrát folyó és a mesék témája a legendák, mitológiák világából származik.
- A mesék és a legendák motivációja, szerepe számtalan irodalmi műben megjelenik, mind a klasszikus, mind a modern irodalomban. Ezek a történetek gyakran átvilágítják az emberi tapasztalatokat, érzelmeket és életviszonyokat.

4. Az asszonyalakok szerepe:
- A versben említett asszonyalakok (szűz asszony-rózsák, Bajla) a vágyak, az erotikus kívánságok és a szerelem szimbólumai lehetnek.
- Az asszonyalakok gyakran fontos szerepet játszanak a romantikus irodalomban, például a női szépség, vonzerő és szerelem képviseletében.

Összességében tehát a vers kapcsolatba hozható a magyar irodalom történetével, valamint tartalmi és formai elemeket felvonultathat a nemzetközi irodalomban is. Az Ady Endre által megjelenített motívumok és szimbólumok pedig összekapcsolódnak az irodalmi hagyományokkal és az emberi élmények általános reprezentációjával.