Ezúttal sírva, szépen
Forgok meg lelkemnek régi
Gyermekes életében:
Boldog új évet kivánok.

Boldog új évet kivánok,
Mindenki tovább bírja
E rettenetet,
E szamárságot,
Mint szegény, mint bírom én, én,
Gyönyörködve,
Óh, én szegény
Lelki kémény.
Boldog új évet kivánok.

Ontom a füstjét
A szavaimnak,
Pólyálva és idegesen,
Be messze ringnak
Az én régi terveim,
Az én régi társaim is
De messze vannak,
Boldog új évet kivánok.

Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kivánok.


Elemzések

Ady Endre "BOLDOG ÚJ ÉVET" című versét irodalomtudományi szempontból vizsgálva, számos lehetséges összefüggés és elemzés található mind a magyar, mind pedig a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers középpontjában a boldog új évet kívánó lírai szereplő áll, aki közvetlenül beszél az olvasóhoz. Az érzelmi hátteret a sírás és a régi élet emlékei adják, melyek a gyermekkorra utalnak. Ez az emlékezés és a nosztalgia a magyar irodalomban is gyakori motívum, amely gyakran fordul elő Ady Endre műveiben is. A lírai én ebben a verselemzésben személyes tapasztalatként, saját szubjektív érzésekként jelenik meg.

A vers hangulatát a "rettenet", illetve a "szamárság" szavakkal meghatározottabbá teszi. Ady szarkasztikusan és ironikusan utal a felnőttkorban tapasztalt nehézségekre és az élet abszurditására. Ez a komor hangulat a későbbi modernista és abszurd irodalomra is hatással volt, amely világszerte jellemző.

A versben az "én" szó, és annak folyamatos ismétlése hangsúlyozza a lírai szereplő szubjektív látásmódját és érzéseit. Az "én" és a "szegény" szó gyakran előforduló használata személyessé teszi a verseket. Ez a különleges nyelvezet és hangvétel a magyar irodalomban ismerős, Ady Endre írói stílusa voltaképpen úttörő volt a századforduló és a modernizmus időszakában.

A versben a "szavaimnak" említett füst és a "pólyálva és idegesen" említett szavak képek, amelyek a lírai szereplő szavainak erejét és az ő érzelmi állapotát erősítik. A szimbolikus megjelenítés és az autentikus kifejezésmód fontos elemei Ady Endre stílusának, amely jellemző a magyar és a nemzetközi szépirodalomra is.

Az "új év Istene" megjelenése a versben a vallásos szimbolikára utal, amely gyakran jelenik meg a magyar irodalomban, például Kosztolányi Dezső, József Attila vagy Babits Mihály műveiben. Ez a motívum kapcsolatot teremt az irodalomtörténet más műveivel, valamint a vallásos és metafizikai kérdésekkel is.

Ezen elemzés a lírai beszélő érzéseire helyezi a hangsúlyt, és felveti a nosztalgia, az abszurditás, a szarkazmus, az autentikus kifejezés és a vallásos szimbolika fontosságát Ady Endre műveiben. Ezért a magyar irodalomhoz és a nemzetközi irodalomhoz is kapcsolódó elemzés egyszerre vizsgálja a versek tematikáját és stilisztikai jegyeit.

Az Ady Endre "BOLDOG ÚJ ÉVET" című versének természettudományos elemzése során számos összefüggés mutatható ki a mai természettudománnyal.

1. Az idő folyamata: A vers az új év köszöntéséről szól, mely egy természeti jelenség alapján alakul ki. Az idő múlása, az évszakok váltakozása, a nap és a hold mozgása mind olyan természeti jelenségek, amelyek a mai természettudomány alapjait képezik.

2. Emberi érzelmek és természet: A versben megjelenő szépség és gyengédség érzése az emberrel és a természettel való kapcsolatot mutatja. A természettudományban is tudjuk, hogy az emberi érzelmi és mentális állapotok számos fiziológiai folyamaton keresztül kapcsolódnak a környezethez és a természethez.

3. Környezettudatosság és fenntarthatóság: A versben megjelenő kérés, hogy az új év Istene tartsa meg mindenkinek a réginek, a fenntartható élettér, és a környezetvédelemhez is kapcsolódik. A mai természet- és környezettudomány egyre inkább felhívja a figyelmet a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra, amelyek segítenek megőrizni a természetet és a környezetet az jövő generációk számára.

4. Légköri összetétel és levegőminőség: A versben megjelenő "füstjét ontom a szavaimnak" sor az emberi tevékenységnek és a levegőminőségnek utalása lehet. A modern természettudományban sok kutatás foglalkozik a levegő minőségével, és megpróbál megoldásokat találni az emberi tevékenység okozta káros hatások csökkentésére.

5. Biológiai kapcsolatok: A versben megjelenő "új év Istene, tarts meg mindenkit a réginek" kérés a biológiai kapcsolatokra utalhat. A modern természettudományban a biológiai kapcsolatokat tanulmányozzák, pl. az ökológia, amely az élőlények és a környezet közötti kapcsolatokat vizsgálja.

6. Ökológiai változások és környezeti veszélyek: A versben megjelenő "e rettenet" és "e szamárság" kifejezések arra utalhatnak, hogy az emberi tevékenység veszélyeztetheti a természetet és az ökológiai egyensúlyt. Ma a természettudomány is lényeges szerephez jut az ökológiai változások és a környezeti veszélyek felismerésében és kezelésében.

Ez csak néhány természettudományos összefüggés, amelyet az Ady Endre verséhez társíthatunk. A modern természettudomány folyamatosan továbbfejlődik, és új felfedezésekkel, új ismeretekkel bővül, amelyekhez hasonlóan új megértésekkel és értelmezésekkel is szolgálhatnak a művészeteknek, mint például a költészetnek.

A vers teológiai szempontból is értelmezhető, bár nem minden sor kapcsolódik közvetlenül a vallási témához. Az első sorban Ady Endre elmondja, hogy sírva és szépen (vagyis érzelmekkel és gondosan) forgatja az elméje régi gyermekkori életét, ami egyfajta nosztalgikus visszatekintést jelenthet. Ez a sor valójában a saját életének és múltjának elemzésével kapcsolatos.

Az első versszakban az "új év" kívánsága több kontextusban is értelmezhető. Egyrészt az általános értelemben vett újévi jókívánságokról lehet szó, amit az első versszak második fele ("boldog új évet kivánok") tükröz. Másrészt az "élet" szinonimájaként is értelmezhetjük, vagyis Ady azt kívánja, hogy mindenki tovább bírja az élet nehézségeit és rettenetét. Ez a rész arra utalhat, hogy a vallási és spirituális erőforrásokra való támaszkodás fontos ebben a küzdelemben.

A második versszakban Ady külső szemlélőként beszél az életének terheiről és a személyes közérzetéről. Az "életerőd" vagy "lelki kéményed" kifejezések valójában az ember belső erősségét jelzik, amitől függetlenül az emberek képesek túlélni és tovább bírni az életet. Ebben a részben nincs közvetlen kapcsolat a vallásossággal vagy a teológiával.

A harmadik versszakban Ady a múltjától és a régi terveitől beszél. Itt ismét az élet terének társalapításával kapcsolatos. Az érzései és tervei úgy tűnik, hogy messze vannak időben és térben. Ez a rész arra utalhat, hogy Adynak elvesztette a kapcsolatot a régi terveivel és ambícióival, amelyek valószínűleg nem valósultak meg. Ez a gondolat távol állhat a vallási vagy teológiai összefüggésektől.

Az utolsó versszakban Ady a "Új év Istene" reflektál. Ez a rész kapcsolódik a bibliatudományhoz és a patrisztikához azzal, hogy Istent mint a "Új év" Istene jeleníti meg. Ezt a kifejezést úgy értelmezhetjük, hogy Ady Istent mint az újrakezdés, a megújulás és a megtérés forrását látja. Itt Ady arra kéri Istent, hogy őrizze meg önmagát és mindenkit másokat a réginek, tehát a múltnak és a nehézségeknek. Ez arra utal, hogy Ady hittel fordul Istenhez, és reméli, hogy Isten segítséget és megtartást nyújt a következő évben.

Összességében elmondható, hogy a vers teológiai szempontból a reflexióról szól. A versben a múlt elemzése, a támaszkodás a hitre és a vallásra, valamint a remény és az újrakezdés témái is megjelennek. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontja is alkalmazható a verselemzés során, hogy további részleteket és kontextust adjon a vallási és teológiai elemekhez.