Havas csúcsával nézi a napot
Daloknak szent hegye: a lelkem,
Gonosz tárnáktól általverten.

Álmok, leányok, bomlott ingerek,
Gondok, kínok vájták a mélyet:
Gyűltek a tárnák és a rémek.

Fent, fent a csúcson: nagy-nagy szűzi csönd,
Gondolat-manók csoda-tánca,
Lent: a rémeknek harsogása.

Lelkem tetőjén szent táncaikat
Fürge manók riadva járják,
Lentről, lentről búgnak a tárnák.

Egy pillanat és megindul a hegy:
A büszke tető táncos népe
Bevágódik a semmiségbe.


Elemzések

A versből teológiai szempontból számos értelmezési lehetőség adódik. A költeményben a tárnák és rémek ellentéte jelképesen ábrázolja a lelki állapotokat és a világi élet kísértéseit.

Bibliai megközelítésből nézve a tárnák és rémek a bűn és a gonoszság jelképei lehetnek. A versben megjelenő "gonosz tárnák" az emberi lélekben felgyülemlett bűnök és olyan kísértések lehetnek, amelyek képesek elválasztani az embert Istentől. A "búgnak a tárnák" kifejezés pedig a bűntudatot és a szenvedést jelzi, amelyek következményei lehetnek a bűnöknek való megadásnak.

A patrisztika nézőpontjából nézve a verse Ady Endre személyes lelki küzdelmeit tükrözi. A patrisztikus gondolkodás szerint az emberi lélekben felmerülő kísértések és szenvedések olyan próbák, amelyeknek az embernek ellenállnia kell, hogy megerősödjön és közelebb kerüljön Istenhez. Az "álmok, leányok, bomlott ingerek, gondok, kínok" a világi vágyakat és a bűnös élvezeteket jelképezhetik, amelyek az ember lelkét próbára teszik.

A skolasztika nézőpont vagy teológiai értelmezés alapján a verse arra utalhat, hogy a természet és a világ nem képes beteljesíteni az emberi lelket. A költő vágyakozása a "daloknak szent hegye" és a lelke megcsúfolt állapota a "gonosz tárnáktól általverten" arra utalhat, hogy az ember csak Istenben találhatja meg a teljességet és a megnyugvást.

Más ötletek szerint is értelmezhető a vers. Például a tárnák és rémek ellentéte az emberi lélekben feszülő vágyak és félelmek következményeit szimbolizálhatja. Az emberben lehetnek olyan vágyak, amelyek elválasztják őt Istentől, de vannak félelmek is, amelyek visszatartják az embert attól, hogy megküzdjön a bennük felmerülő kihívásokkal.

Összességében a vers számos teológiai, bibliai, patrisztika és skolasztika nézőpontból is értelmezhető. A költő benső küzdelmeit, a lelki ismeretlenséget és a világi kísértéseket tükrözi, valamint arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember csak Istenben találhatja meg a teljességet és a nyugalmat.

Ady Endre BÚGNAK A TÁRNÁK verse irodalomtudományi szempontból több összefüggést is felvethet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi területen.

A versben megjelenik a természet és az ember kapcsolata, ami a romantikus irodalomra jellemző téma. A 'Havas csúcsával nézi a napot' és 'Daloknak szent hegye: a lelkem' sorokban a természet és a lélek szimbolikus kapcsolatát érzékelhetjük. Ez hasonlít a romantika természetszeretetére és az emberi érzelmek megjelenítésére.

A költeményben az individuum és a társadalom küzdelme is megjelenik. A 'Gonosz tárnáktól általverten' és 'Gyűltek a tárnák és a rémek' sorokban az individuumot körülvevő nehézségekről és küzdelmekről beszél. Ez kapcsolódik a realizmus irodalmi áramlatához, ahol a társadalmi problémák és a személyes küzdelmek kerülnek előtérbe.

A versben a szembenállás és az ellentét is fontos szerepet kap. A 'Fent, fent a csúcson: nagy-nagy szűzi csönd' és 'Lent: a rémeknek harsogása' sorokban látható, hogy a csúcs és a mélység ellentétes állapotokat jelentenek. Ez a kontraszt lehet szimbolikus ábrázolása az élet felső és alsó szféráinak.

A költeményben az emelkedés és zuhanás motívuma is megtalálható. A 'Lelkem tetőjén szent táncaikat' és 'Bevágódik a semmiségbe' sorokban az emelkedés és zuhanás képe jelenik meg. Ez a motívum szintén összekapcsolható a romantika áramlatával, ahol a képzelet és a vágy mozgatórugója az emberi cselekedeteknek.

Nemzetközi összefüggések tekintetében a vers tartalmilag hasonlít az európai romantikus költészet soraihoz. A természet szeretete, az individuum és társadalom küzdelme, az emelkedés és zuhanás motívuma mind olyan témák, amelyek a romantikus irodalomban is gyakran megjelennek. Azonban Ady Endre sajátos stílusa és nyelvezete eltérhet más országok romantikus költőinek alkotásaitól.

Összességében Ady Endre BÚGNAK A TÁRNÁK verse irodalomtörténeti szempontból összekapcsolható a romantika és a realizmus áramlatával, és tartalmilag is hasonlít az európai romantikus költészet műveihez.

A vers természettudományos szempontból is értelmezhető, de fontos megjegyezni, hogy Ady Endre nem természettudós vagy tudományos író volt, így ezek az értelmezések csak találgatások lehetnek. Az alábbiakban bemutatok néhány lehetőséget, hogy a vers milyen elemekkel kapcsolódhat a legújabb természettudományi felfedezésekhez:

1. Havas csúcs és nap: A hegy megemlítése és a nap megfigyelése természeti elemek, amelyek a természeti jelenségekkel, például a meteorológiával kapcsolatba hozhatók. A közelmúltban végzett kutatások segítségével jobban megértjük a hegyek keletkezését és az időjárás hatását rájuk.

2. Álmok, leányok, bomlott ingerek: Ezek az említett fogalmak inkább az emberi pszichére és érzelmekre utalnak, mintsem a természettudományhoz kapcsolódnának. Azonban a kognitív tudomány és a neurológia területén végzett kutatások segítségével egyre jobban megérthetjük az emberi gondolkodás és érzelmek biológiai alapjait.

3. Gondok, kínok, tárnák: Itt is vannak emberi érzelmi és mentális tevékenységre utaló elemek. Azóta a természettudományokban sokat fejlődött a betegségek mentális okainak megértése és kezelése. Neurológiai kutatások és neuropszichológiai tanulmányok segítségével egyre többet tudunk az emberi agyról és annak működéséről.

4. Gondolat-manók: Ez a kifejezés talán a modern kognitív tudományhoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolható. Az emberek még mindig felfedezik és megérthetik az emberi gondolkodási folyamatokat, és a mesterséges intelligencia kutatása is arra törekszik, hogy az emberi gondolkodás modellezésével tanulást és döntéshozatalt hajtson végre gépekben.

5. Bevágódik a semmiségbe: Ez a mondat talán az univerzum keletkezésére és a világegyetem mélyebb megértésére utalhat. A modern asztrofizika és a kozmológiai kutatások azt próbálják megmagyarázni, hogy hogyan és miért keletkezett az univerzum, valamint annak folyamatait és jelenségeit.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a kapcsolódási pontok csak elképzelések és találgatások. A természettudomány nem foglalkozik a művészet és a líra értelmezésével, és a vers értelmezése mindig függ az olvasó érzelmi, kulturális és személyes kontextusától.