Bródy Sándornak, szívére borultan

Stájer városnak éjjelére látok,
Lenn csöndes fényben lobognak a lángok
S fenn őrült lángban fénylik a szivem,
Szeretnék más lenni, mint amilyen.

Óh, ha vágyaim lépést-hajtni tudnám
Völgyi erkölcsök tisztes, sima útján,
Dombon is lassan s lassan a mezőn,
Kocsi-táborban előgyeledőn.

Még a vad éj is milyen szelid itten,
Vígak a sorsok vert bilincseikben,
Okért a jókedv nem kutat sokat
S bennem a bánat is már válogat.

A stájer város felüzenget hozzám:
»Küldd le a lelked, én összefoltoznám,
Fognám a vágyad, óvnám a szemed.«
Most már így is jó, nem kell, nem lehet.

Most már a lángom gyúljon pokolpírba,
Vágyam vágtasson, ameddig csak bírja.
Ne irigykedj, én rendetlen szivem:
Minden szív rendes, mikor elpihen.


Elemzések

Az Ady Endre "Egy stájer dombon" című versét teológiai szempontból is lehet vizsgálni. A versben jelen vannak bibliai és teológiai motívumok, amelyeket a következőképpen lehet értelmezni:

1. A vers kezdetén Ady Endre a "Stájer városnak éjjelére" látásáról ír. Ez a stájer város a bibliai Jeruzsálem vagy a mennyország képét is felidézheti. Tehát ebben a kontextusban a város a lelki hazát, a boldogságot és a vágyott állapotot szimbolizálhatja.

2. A lángok témája, amely a versben is megjelenik, a hatalmas érzelmi intenzitást, a vágyat és a szenvedélyt szimbolizálhatja. Ezzel kapcsolatban a skolasztika nézőpontjából megemlíthetjük pl. Szent Ágoston tanítását a vágyról, amely szerint minden ember vágyakozik valami után, és csak Isten megtalálása hozhatja meg a teljes elégedettséget.

3. A vágyak utáni elérésre irányuló igyekezet, amely a versben egyenes utakra, sima útra vágyakozik, megidézi a bibliai utalást arra, hogy Isten népének egyenes ösvényen kell járnia. Ezt az ösvényt jelképezi a völgyi erkölcsök tisztes, sima útja, ami a jó és erkölcsös élet jelképe lehet.

4. A versben szereplő ellentétek, például a lángok és a szív, az éj és a világosság, a vágy és a bánat, a rendetlenség és a rend szintén teológiai szimbólumok lehetnek. Ezek a motívumok azt a dualitást fejezhetik ki, amit a patrisztikus és skolasztikus gondolkodók is hangsúlyoztak, vagyis a testi és a lelki világ, a földi és a mennyei világ közötti ellentétet.

Végül, érdemes megjegyezni, hogy Ady Endre versében a vágy, a szenvedély és a lángok témái, valamint az ellentétek és az érzelmi intenzitás, a teológiai gondolkodástól függetlenül is gyakran megjelennek a romantikus költészetben és az emberi érzelmi tapasztalatok kifejezésében.

A vers a természeti elemekkel és a városi környezettel kapcsolatos szimmetria miatt természettudományos szempontból is értelmezhető. Az alábbiakban néhány olyan kapcsolatot mutatok be, amelyek a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozhatók.

1. Változó fények: A vers kezdetén a lángokról beszél, amelyek csöndes fényben lobognak. A modern tudomány azt mutatta, hogy a fény viselkedhet részecske- és hullámtermészetként is, és a lángokban is hasonlóan viselkedik. Az újabb kutatások fényforrások tulajdonságainak és viselkedésének sokaságát tárták fel.

2. Kvantummechanika: A versben a szerző kifejezi vágyát, hogy más legyen, mint amilyen. A kvantummechanika kutatásai rávilágítanak arra, hogy a részecskék nem fix tulajdonságokkal rendelkeznek, hanem kvantumállapotokkal rendelkeznek, amelyek kvantumugrásokon keresztül megváltozhatnak. Ez lehetővé teszi, hogy egy részecske különböző tulajdonságokkal rendelkezzen egyszerre.

3. Közös sors: A versben a szerző megjegyzi, hogy a sorsok "vígak" a bilincsekben. Ez utalhat arra, hogy a modern természettudomány módszerei segíthetik az emberi sorsok jobb megértését és rávilágítanak arra, hogy mindenki hasonló sorssal rendelkezik, mivel az univerzumban minden kölcsönhatásban áll egymással.

4. Kvantumkommunikáció: A város üzenetet küld a szerzőnek, és azt mondja, hogy "küldd le a lelked". A modern kvantumkommunikáció kutatásai olyan technológiák kifejlesztését célozzák, amelyek lehetővé teszik az információ átvitelét biztonságosabb és hatékonyabb módon.

5. Káoszelmélet: A vers elején a szerző arról beszél, hogy vágyait szeretné tisztes és sima úton elérni. Az újabb kutatások a káoszelmélet területén rávilágítanak, hogy sok látszólag összetett rendszer leírható néhány egyszerű szabály alapján, és kis változtatások nagy változásokat okozhatnak a rendszerben.

Ezek csak néhány példa arra, hogy a vers hogyan kapcsolódhat a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez. A természettudomány segíthet az emberi tapasztalatok megértésében és megmagyarázásában, és gyakran inspirációt is adhat a művészeknek.

Ady Endre "Egy stájer dombon" című versét irodalomtudományi szempontból nézve több összefüggés is felismerhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Az első kiemelendő összefüggés a versben megjelenő vágyakozás és a romantikus líra hagyományai között található. A versben a költő egy másik helyre vágyik, ahol más lehetne, mint amilyen. Ez a vágy az álmok, a vágyakozás és a kiábrándulás témáját hordozza, ami tipikus motívum a romantikus költészetben. A vágyakozásnak ez az ábrázolása visszautal a világirodalomban is ismert romantikus költészet nagy alakjaira, mint például Johann Wolfgang von Goethe vagy Lord Byron műveire.

A második fontos összefüggés a versben megjelenő természeti képek és a természet iránti érzékenység között található. Ady Endre nagy hangsúlyt fektet a természetre, a szépségére és az érzelmi hatásaira. Ez a motívum különösen meghatározó a romantikus és a szimbolista költészetben, tehát itt is található kapcsolódás a magyar és nemzetközi szépirodalom között.

A vers harmadik összefüggése a személyes érzelmek és a társadalmi normák között található. A költő azt kívánja, hogy lelassuljon az élete, és harmóniában legyen a külvilággal. Ezzel együtt azonban elismeri, hogy a vágyai és érzései rendetlenek, ami ellentétben áll a társadalmi normákkal és az erkölccsel. Ez a vágynak és kiábrándulásnak a motívuma ismét átfedést mutat a nemzetközi irodalomban is megtalálható modernista költészet irányzataival, ahol a személyes érzések és az erkölcsi értékek közti feszültség jelentős szerepet játszik.

Végül, a versben megjelenő lírai én bizonytalansága és különböző lelkiállapotaik közötti váltogatása jellemző a modern lírára. A költő egyik pillanatban vágyik, majd a következő pillanatban elutasítja, ami igazán fontos számára. Ez a belső dilemmák és önképeszetlenség motívuma is megtalálható a nemzetközi modernista költészetben, például T.S. Eliot vagy Ezra Pound műveiben.

Ezek az összefüggések azt mutatják, hogy Ady Endre "Egy stájer dombon" című verse számos kapcsolódási pontot tartalmaz a magyar és a nemzetközi szépirodalom területén. A vágyakozás, a természeti képek, a társadalmi normákkal való ellentét és a lírai én dilemmái mind olyan témák és motívumok, amelyek mind ezen területeken számos hasonló motívummal találkozhatunk.