Tengerpart, alkony, kis hotel-szoba.
Elment, nem látom többé már soha,
Elment, nem látom többé már soha.

Egy virágot a pamlagon hagyott,
Megölelem az ócska pamlagot,
Megölelem az ócska pamlagot.

Parfümje szálldos csókosan körül,
Lent zúg a tenger, a tenger örül,
Lent zúg a tenger, a tenger örül.

Egy Fárosz lángol messze valahol,
Jöjj, édesem, lent a tenger dalol,
Jöjj, édesem, lent a tenger dalol.

A daloló, vad tengert hallgatom
És álmodom az ócska pamlagon
És álmodom az ócska pamlagon.

Itt pihent, csókolt, az ölembe hullt,
Dalol a tenger és dalol a mult,
Dalol a tenger és dalol a mult.


Elemzések

Ady Endre "Egyedül a tengerrel" című versének teológiai elemzése a következő nézőpontok alapján történhet:

1. Bibliai szempont:
- A versben szereplő tenger és tengerpart az ószövetségi gondolkodásban gyakran Isten erejét, hatalmát és teremtő erejét jelképezheti (pl. Isten által a víz fölött lebegtetett szellem a teremtés kezdetén).
- Az "Elment, nem látom többé már soha" sorral Ady talán Isten távollétét fejezheti ki, aki kiábrándult vagy csalódott a világban.
- A "Fárosz lángol messze valahol" lehet az isteni jelenlét jele, amely a tengeren túli vágyakozást vagy reményt jelképezi.

2. Patrisztikus (ősatyák) nézőpont:
- Az ócska, elhagyott pamlag lehet a lelki pusztaságot szimbolizáltatja, mint ahogy az ócska és elfeledett dolgok gyakran az emberi lelkiség állapotát jelképezik.
- Az édesemhez intézett felhívás lehet az emberi lélek vágyakozása, imája Isten felé.
- Az örülő tenger lehet az isteni szeretet és gondoskodás jele, amely az emberi lelkiségben vagy a világban jelen van.

3. Skolasztikus (középkori keresztény filozófia) nézőpont:
- Az érzéki élmények szerepe a versben (alkony, parfüm, tengerzúgás) arra utalhat, hogy a természetben való érzékelés és megélt tapasztalás is lehetőséget ad Isten megismerésére vagy legalábbis Isten jelenlétének megérezésére.
- Az álmodozás, a múlton való merengés és az élmények felidézése a szellemi élet fontosságát hangsúlyozhatja, mint ahogy a skolasztika is a hit és az értelem harmóniáját hangsúlyozta.

Az adott versrész alapján tehát a teológiai szempontból az alábbiakat lehet kiemelni: az emberi elidegenedés vagy Isten távolléte, az ígéretes jelenlét vagy vágyakozás, az emberi lelkiállapot és a természetben megjelenő isteni jelenlét vagy szeretet. Fontos megjegyezni, hogy ezek csak lehetséges interpretációk, és a vers többféle értelmezésére biztosan lehetőség van.

Ady Endre "Egyedül a tengerrel" című versét irodalomtudományi szempontból figyelembe véve, különböző összefüggéseket észlelhetünk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalmi területeken. Az alábbiakban néhány ilyen összefüggést mutatok be:

1. Hangulat és motívumok: A versben megjelenő hangulat és motívumok, mint például a tengerpart, alkony, hotel-szoba és a virág további irodalmi művekben is gyakoriak. Az alkony atmoszféráját és az elszálló pillanatok szépségét más költők is megidézik, például Baudelaire A kábító szépség virágai című alkotásában. A tengerrel való konfrontációt és a távoli fényszikrát szintén sok más tengerrel kapcsolatos versekben is fellelhetjük, például Emily Dickinson, Walt Whitman vagy Jorge Luis Borges költészetében.

2. Szimbolika és allegória: A versben megjelenő virág és a pamlag szimbolikus jelentőséggel bírnak. A virág a szeretett személy jelenlétét jelöli, míg a pamlag a múltba visszatekintést vagy az emlékeket testesíti meg. Az ilyen szimbolikus elemek gyakran találhatóak meg más költői művekben is, például Párizsi ékezet című versében Robert Desnos a szerelmi csókhoz hasonlítja a virágot.

3. Szerelem és távolság: A vers fő témája a szerelem és a távolság közötti fájdalmas kontraszt. Ez a téma számos más költői műben is megjelenik, például Pablo Neruda szerelmes verseiben vagy William Shakespeare szonettekben. Az elválasztás és a szeretett személy hiánya olyan gyakori motívum, amit a világirodalom számos építőeleme és szövege is használ.

4. Hangulat és zene: A daloló tenger és a zengő dal szerepe a versekben sok más irodalmi műben is hangsúlyos lehet. Mátyás Kölcsey Himnusz versében is megjelenik a zengő dal és a hangulat, ami a nemzet szimbólumává válik. Ugyanakkor a zenészek és dalolók szerepe a szépirodalomban is jelen van, például ezt mutatja Colette Az örökkévalóság csokoládéjában.

Ezek csak néhány példa az Ady Endre "Egyedül a tengerrel" című versének irodalmi kapcsolataira és összefüggéseire. Az irodalomtudományi elemzés során további részletekre lehetne kitérni a szöveg stílusával, ritmusával, költészeti eszközeivel és a szerző kisugárzásával kapcsolatban.

Ady Endre "Egyedül a tengerrel" című verse a természettudomány szempontjából is értelmezhető és összefüggésbe hozható a mai legfrissebb felfedezésekkel. A következőkben részletesen bemutatom, milyen elemek érhetőek tetten a versben:

1. A tenger: A vers központi motívuma a tenger. A tenger természeti jelenség, melyről a modern tudomány már rengeteg információt tud nyújtani. Többek között ismerjük a tengerek felépítését, a hullámzás folyamatát, a tengeri élőlények sokféleségét és az óceánok mélyét. A tenger az emberiséggel való kapcsolatának szimbóluma is lehet, hiszen a tengerrel való találkozás mindig lenyűgöző élmény.

2. Virág: A versben megjelenik egy virág, melyet az ócska pamlagon hagyott Ady Endre. A növényvilág is a természettudomány egyik kutatási területe. A botanika a növények szerkezetével, tulajdonságaival és életmódjával foglalkozik. A virágok rengeteg szereppel bírnak a természetben, többek között a beporzásban, a természetes ökoszisztémák fenntartásában, vagy akár gyógyításban.

3. Parfüm: A versben említett parfüm természetesen az illatokkal foglalkozó területre utal. Az illattan a kémiai anyagok közötti kölcsönhatásokat, az érzékszervi élményeket és az illatvilág kutatását jelenti. A tudomány már tudja, hogy az illatok hogyan hatnak az emberi érzékszervekre, milyen molekuláris folyamatok játszódnak le az orrban.

4. Fárosz: A versben a távolban lángoló fárosz szerepel. A fároszok, melyek a partok közvetlen közelében helyezkednek el, a hajózás biztonságát szolgálják. A fároszok története és a technológia mellett, melyekkel működnek, számos kérdést vetnek fel a fizika és az optika területén. Az elmúlt évtizedekben számos új anyagot és technológiát alkalmaznak a fároszok építésében és működtetésében.

5. A tenger dalolása: A versben hangsúlyozottan szerepel a tenger dalolása. Az akusztika a hangokkal és a hanghullámokkal foglalkozó tudományterület, mely többek között a hang terjedésének, a hangszereknek, vagy akár az emberi hangképzésnek a tanulmányozásával foglalkozik. A tenger zúgása, dalolása érdekes hanghatásokat és frekvenciákat eredményez, melyeket a kutatók vizsgálnak és elemznek.

6. Álmodás: Az utolsó versszakban Ady Endre álmodik az ócska pamlagon, mely a pszichológia területén értelmezhető. Az álmodás a tudomány mai állása szerint az agyműködéssel, a tudattal és az alvás fázisaival függ össze. A modern kutatások annak próbálnak választ adni, hogy miért álmodunk, milyen hatással van az álmodás az emberi agyműködésre és pszichológiai állapotra.

Ezen elemek figyelembevételével láthatjuk, hogy az "Egyedül a tengerrel" Ady Endre verse is kapcsolatban áll a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.