Ady Endre "Életem apadó ere" című versének teológiai szempontból is értelmezhetőek elemei. A versekben megjelenő képek és kifejezések összefüggést teremtenek a vallásos, spirituális gondolatokkal, amelyeket a Biblián, a patrisztikai és skolasztikai teológiában is felfedezhetünk.
A vers első sorában Ady a "szegény és apadó ere" képével az életét jellemezi. Az "ere" kifejezés által megjelenik egy erőtlen, gyenge állapot, ami párhuzamba állítható az emberi lélek lehanyatlásával vagy az Isten iránti hit hiányával. Ez a kép a Bibliában is felvetődik, például a Zsoltárok könyvében, ahol az emberi életerő hasonlítatik a fűvel, amely virul, majd elhervad (Zsolt 103:15-16). Ez a gondolat hangsúlyozza az emberi élet múlandóságát és a függőségét az Istentől.
A versekben gyakran jelennek meg kifejezések az "Élet" vagy az "Élet ere" szókapcsolatával. Ebben a kontextusban a "Élet" Istenre utalhat, mint az ő minden teremtő és életadó erejére. Azt a kérdést teszi fel, hogy meddig függ az ember az Élettől, és meddig élhet a bűvöletében. Ez az Isten iránti függőségre és az emberi élet múlandóságára utal, ami szintén fontos témája a Bibliának.
A versekben kiemelkedik az "esős hajnalok" és a "zúgó, zuhogó" kifejezések használata. Ezek a képek a megújulásra és a megtisztulásra utalnak, ami bibliai értelemben is megjelenhet. Az esős hajnalok újjászületésre, megbocsátásra utalhatnak. Az eső a Bibliában gyakran az Isten áldásának szimbóluma (Ézsaiás 45:8), és az újjászületés, a megtisztulás képével is összefügghet (Ezékiel 36:25-27).
Az Ady versében megjelenő patrisztika és skolasztika nézőpontja is megtalálható lehet. A patrisztikában szereplő teológusok, mint Péter apostol vagy Ágoston Szent, gyakran beszéltek az emberi élet múlandóságáról és az Isten iránti függőségről. Az Ady verseiben megjelenő képek hasonlóságot mutatnak az ő gondolataikhoz.
A skolasztika neoklasszikus filozófiájában az élet, a halál és a hit kérdései is gyakran felvetődtek. A versben megjelenő képek és az ezek mögött meghúzódó gondolatok kapcsolódnak a skolasztikus filozófia érdeklődési köréhez, amely a hit és az élet kérdéseit tanulmányozta.
Az Ady Endre "Életem apadó ere" című verse tehát teológiai szempontból is értelmezhetőek elemei vannak, amelyek összefüggésben állnak a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaival. A versekben megjelenő képek és kifejezések a múlandóságot, az emberi élet függőségét az Isten iránt, az újjászületést és a megtisztulást hangsúlyozzák, amelyek fontos témák a vallásos és teológiai gondolkodásban.