(Jean Jaurès emlékének)

Gyertek, akik igazán fájtok,
Hadd hallassam nektek a szívemet,
Ezt a némán dobogó átkot,
Ki gyilkolt-hőst próbál pótolni most.

Szaggassuk szét azt, ki ma ember
S számítsuk ki rab, bús mivoltait
S legyünk ostoba szerelemmel
Hozzá, ostoba vétkein felül.

Száznál több oka a magyarnak,
Hogy jó testvérnek vallják mindenütt
S száznál több gyász annak a karnak,
Melynek békéért kellett hullnia.

Fáj a szivem s nehéz üzennem
És mindeneket meg nem mondhatok,
De nagy, halott, ölt testvérem bennem
Úgy él, mint a Gondolat igaza.

Nehéz idők a jókat irtják
Gyönge bajtársak lágy sziveiből,
De maradnak, akik kibírják
Az időket, igazságot vevén.

Gyertek, akik igazán fájtok,
Hadd hallassam nektek a szívemet,
Ezt a némán dobogó átkot,
Figyeljetek és jól átkozzatok.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nem tartalmaz konkrét vagy specifikus hivatkozásokat a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseire. Azonban néhány általánosabb elem az említett felfedezésekkel kapcsolatba hozható:

- A szövegben említett "némán dobogó átok" kifejezés utalhat az emberi szív működésére, melyet a modern orvostudomány részletesen tanulmányoz.

- Az emberi test és az emberi lélek kapcsolatát feltáró tudományágak (pszichológia, pszichiátria) is újabb megfigyelések, kutatások és felfedezések alapján fejlődnek.

- A vers a gyászról, veszteségről, valamint az idő múlásáról szól, amelyek olyan alapvető emberi élmények, melyeket pszichológusok és neuropszichológusok is tanulmányoznak, hogy megértsék ezeket az érzéseket és a velük járó folyamatokat.

Következtetésképpen, bár a vers nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseihez, néhány általánosabb elem az emberi test és érzelmek kapcsolatát érinti, melyek az elemzésben említett tudományágakban is vizsgálat tárgyát képezik.

Ady Endre "Emlékezés nagy halottra" című versét teológiai szempontból is értelmezhetjük. A költeményben az emberi fájdalom és veszteség, valamint a testvériség és az igazság fontossága kerül előtérbe.

Bibliatudományi nézőpontból szemlélve a verset, számos bibliai motívumot találhatunk benne. Az első versszakban a "szívemet" említi a költő, amely a Bibliában a belső lélek, az érzelmek és gondolatok helye. A vers folytatásában a "gyilkolt-hős" kifejezésre is érdemes odafigyelnünk, amely az áldozatvállalás és a megoldandó problémákra adott hősi válasz jelképe lehet. A szövegben továbbá megjelenik a "szaggassuk szét", amely Isten ítéletét idézheti fel, amikor Krisztus megosztja a juhokat a kecskékkel (Mt 25,31-46).

A patrisztika szemléletét követve a versben megjelenő "ostoba szerelem" és "ostoba vétkek" kifejezések a bűn és az érzéki vágy közötti ellentétet mutathatják. A patrisztikus gondolkodásban az ostobaság azokra a mulasztásokra és bűnökre utal, amelyekben az ember meggondolatlanul cselekszik, figyelmen kívül hagyva Isten parancsait és akaratát.

A skolasztika nézőpontjából a versben megfogalmazott "gyász annak a karnak, melynek békéért kellett hullnia" kifejezés a cselekedet és következmény kapcsolatát hangsúlyozza. Az emberi tetteknek következményei vannak, és minden történésben ott rejlik Isten akarata és rendelése.

Az énekes istentiszteletekben kiénekelhető, az "átkot" kérő rész pedig a hitekből és szertartásokból fakadó létező és elképzelt erejű átkok jelenlétét, illetve hatását mutathatja.

Ezen kívül a versben megjelenő fájdalom és gyász, valamint a testvériség és kötelék fontossága olyan általános teológiai témákat érint, amelyek a vallásos hagyományban és a teológiai gondolkodásban is központi szerepet játszanak.

Összességében Ady Endre "Emlékezés nagy halottra" című versének teológiai olvasata a versben megfogalmazott fájdalom, veszteség, testvériség és igazság jelentőségére helyezi a hangsúlyt. A bibliai motívumok, a patrisztikai és skolasztikus gondolkodás elemei segítenek mélyebb értelmet találni a szövegben rejlő üzenetekben.

Ady Endre "Emlékezés Nagy Halottra" című versét irodalomtudományi szempontból értékelve, számos összefüggésre hívhatjuk fel a figyelmet mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A versben megjelenő gyász, fájdalom és veszteség motívumai általánosak és sok literatúrában megtalálhatóak. Ez a lírai érzésvilág a romantikus irodalomra és az érzelmi töltetű költészetre utalhat, melyben Ady is merített.

A vérbeli Ady-versekre jellemző, hogy a költő nagy szerepet tulajdonít a saját érzéseinek, gondolatainak, és ezeket az intenzitást meg is adja a szövegben. Műveiben a társadalmi igazságtalanságot, a hazafiságot, a hősies küzdelmet is gyakran megtaláljuk. Ez a vers is ezekre a témákra reflektál, különösen az első és utolsó versszakokban, ahol az emberi szenvedés és halál tragédiája dominál.

A vers misztikus, vallásos és filozófiai elemeket is tartalmaz. Az igazságot személyes és absztrakt síkon is megjeleníti Ady, hiszen a halott testvér "úgy él, mint a Gondolat igaza". Ez az isteni igazságra és gondolkodásra utal, ami sok tekintetben összefonódik a XX. századi irodalom általános tematikájával.

A vers nyelvezete és ritmusa szorosan követi Ady karakterisztikus stílusát. Az erőteljes szóhasználat, az ellentétek és a paradoxonok játéka mind jellemzőek a költői munkásságára. Emellett a zengzetes szavaláshoz is alkalmazkodik a versek ritmusa, amit Ady nagy hangsúlyt fektetett.

Magyar szépirodalmi összefüggései közé tartozhatnak más Ady-versek, például "Az önmegtagadó" vagy "A bűnös", melyek hasonló lírai érzésvilágot és tematikát dolgoznak fel.

Nemzetközi szépirodalom tekintetében a vers a huszadik század irodalmára is hatással lehetett, különösen a modernista, kísérletező költészetre. Az erőteljes érzelmi töltet, az absztrakt gondolatok és a misztikus vonalak hasonlóságot mutathatnak például T.S. Eliot vagy Rainer Maria Rilke verseivel. Ugyanakkor a politikai témák, mint a társadalmi igazságtalanság és a halál tragédiája kapcsolatot teremthet más, politikai irodalommal is, például Pablo Nerudával vagy Bertolt Brechttel.

Összességében Ady Endre "Emlékezés Nagy Halottra" című verse a maga korában és a későbbi irodalmi fejlődésben is jelentős hatást gyakorolt. Az erőteljes érzelmek kifejeződése, a politikai témák kezelése és a lírai érzésvilág széleskörűen érthető és univerzális, ezért többféle irodalmi kontextusba helyezhető.