Az Ady Endre "Én szép világom..." című versét természettudományos szempontból is meg lehet vizsgálni. Bár a vers leginkább érzelemkifejezésre összpontosít, néhány elemét össze lehet kapcsolni a mai természettudományos felfedezésekkel.
A versben szereplő "ragyogó könnycsepp" a szép szemekből, amelyeket a szerző lát, arra utalhat, hogy az emberi könnyekben található anyagoknak van lehetősége bármilyen új felfedezésre vagy tudományos információra. A könnyekben olyan anyagcsoportokat találhatunk, mint például hormonok, enzimek, víz és elektrolitok, amelyek mind fontos szerepet játszanak a test működésében. A könnyek kémiai összetételének megértése lehetőséget adhat arra, hogy jobban megértsük az emberi érzelmek fiziológiai alapjait.
A vers második részében a szerző a boldogság és az üdvösség elvesztésére utal, ami arra utalhat, hogy az emberi boldogság és életcélok természettudományos megközelítése fontos téma. Az emberi boldogság és az élet céljai, valamint azok megőrzése és megvalósítása kapcsolódhat az evolúcióhoz, az agykutatáshoz, a pszichológiához és a neurológiához. Azoknak a folyamatoknak a megismerése, amelyek a boldogsághoz és az életkudarcokhoz vezetnek, lehetővé teheti az ember számára, hogy a modern természettudomány legújabb eredményeit és eredményeit felhasználva optimalizálja az életét és az élményeit.
Összességében tehát a vers természettudományos szempontból is érdekesnek tekinthető, és számos kapcsolódási pontja van a mai legfrissebb természettudományos felfedezésekkel. A vers világosabb megértése és a költői képek elemzése lehetővé teheti a természettudományos ismeretek alkalmazását az emberi élet és boldogság kutatásában és megvalósításában.