Roggyant a lábam, süppedt a mellem,
Itt az ideje, össze kell esnem.
Lerogyok vígan, elnyúlok bátran,
Lalla, lalla,
Rokkantak halmán, nagy éjszakában.

Nagy rokkanásom kinek se fájjon,
Nem első hullás ezen a tájon:
Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik,
Lalla, lalla,
Rokkanva ér el az éjszakáig.

Mocsaras rónán bércekre vágytam,
Egy kis halomig hozott a lábam.
Forró, szűz lelkünk rakjuk a sutra,
Lalla, lalla,
Be megjártad itt, óh, Zaratusztra.

Ám néha mégis szóljon az ének
Bús ég-vivásnak, átok-zenének,
Csalogatónak. Hadd jöjjön más is,
Lalla, lalla,
Rokkanjon más is, pusztuljon más is.


Elemzések

Ady Endre "Ének a porban" című verse a teológiai szempontból is érdekes értelmezést kaphat. A versben fellelhető motívumok és képek lehetőséget adnak arra, hogy megvizsgáljuk a bibliai és teológiai kontextusát.

A vers első részében Ady leírja, hogy "roggyant a lába" és "süppedt a melme". Ez a képességét, erejét vesztett testre utal, ami az emberi gyengeséget és sérülékenységet szimbolizálhatja. Ebben a kontextusban a süppedés és lehorgadás lehet a bűn, a lehorgadás és az emberi halandóság metaforája.

Azt is ki lehet emelni, hogy a versben előbb ott van a lerogyás és az elnyúlás, majd csak utána jön az ének. Ez újra teológiailag értelmezhető lehet azzal, hogy először a megtört test és lélek állapota után lehet megteremteni egy új éneket, egy új kezdetet.

Ady arról is beszél, hogy a rokkantak halmán, nagy éjszakában találja magát. Ez a kép a szenvedés és az elhagyatottság állapotára utalhat, ami a patrisztikus teológiai felfogás szerint az emberi létezés alapvető jellemzője és tapasztalata.

Azt is megfigyelhetjük, hogy a versben feltűnik a "Zaratusztra" név, mely Friedrich Nietzsche nevére utal, aki fontos szerepet játszott a modern teológiai és filozófiai gondolkodásban. Az említés a kereszténység és a pogányság közötti ellentétet is érzékeltetheti, valamint az emberi sors és szenvedés közötti kapcsolatot.

A versben megjelenik a "bús ég-vivás" és az "átok-zenének" is, amelyek arra utalnak, hogy a szenvedés és a tragédia része az emberi létezésnek. Ez a skolasztikus teológiai megközelítésben is hangsúlyos lehet, amely a bűn, a szenvedés és a megváltás témáját vizsgálja.

Az "Ének a porban" verse tehát számos teológiai kontextusban értelmezhető. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontja is segíthet megérteni a versbben megjelenő motívumokat és képeket. A bűn, a szenvedés és a megváltás szerepe fontos szerepet játszik a versben, amely a keresztény teológiai felfogás alapvető elemeihez kapcsolható.

Ady Endre verse, az "Ének a porban", irodalomtudományi szempontból számos érdekes összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Elsőként megfigyelhetjük a verse lírai jellegét, amely a modernizmus jegyeit viseli magán. Ez a modern verselemzés szempontjából fontos, mivel Ady Endre az egyik legfontosabb modernista költőnek számít a magyar irodalomban. A versben látható szabad versforma és az erőteljes, expresszív képek használata azt mutatja, hogy Ady Endre kísérletező szellemű lírikus volt.

Ugyancsak érdekes megfigyelni az egyes jeleneteket és pillanatokat, amiket a vers bemutat. Az első versszakban a költő az összeesésre utal, fizikai és lelki leamortizálódásra. Ez számos értelmezésre ad lehetőséget, mint például a korabeli társadalmi vagy nemzetiségi problémákat. Emellett a rokkantak halmára utalás ismert irodalmi motívum, ami az emberi elbukás képét jeleníti meg.

A második versszakban a költő azt mondja, hogy nagy sorsra vágyik, ami rámutat az élet értelmetlenségére és reménytelenségére. Ezeken a sorokon keresztül Ady Endre az univerzális emberi sorsra és fájdalomra utal, ezért ez a versszak az emberi lét univerzális problémáira reflektál.

A harmadik versszakban a költő a mocsaras rónán bércekre vágyik, de csak egy kis halomhoz ér. Ez a kép szimbolikus lehet, mivel azt mutatja, hogy az emberi vágyak és ambíciók soha nem teljesülnek teljes mértékben. Az itt megjelenő Zaratusztra név pedig híres filozófus, Friedrich Nietzsche Az így szóla Zarathustra című művére utal, amely rengeteg hatást gyakorolt a nemzetközi irodalomra is.

Az utolsó versszakban a költő azt mondja, hogy az ének csalogatónak kell lennie, és mások is össze kell essenek és pusztuljanak. Ez a sor reflektál a modernista irodalom és művészet általános hangulatára, amely gyakran a negatív érzelmi állapotokat és a romlást ábrázolja. Emellett az univerzalitás is megjelenik itt, mivel ez a kívánság vagy "kikövetelés" az emberi természet mibenlétét fejezi ki.

Összességében tehát Ady Endre "Ének a porban" című verse irodalomtörténeti szempontból jelentőséggel bír mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. Az expresszív lírai hangvétel, az univerzális témák és a modernista jelleg számos összefüggésben helyezi a versest.

A vers elején Ady Endre egy olyan helyzetben találja magát, ahol testi ereje már lecsökkent. Ez összefügghet azzal, hogy az emberiség életkorában is eljutottunk egy olyan pontba, ahol sokan idősödnek és egészségügyi problémákkal küzdenek. A "Roggyant a lábam, süppedt a mellem" sorok ezt a leromlást és a test fizikai korlátait jelzik.

Ezután a következő részben Ady megemlíti, hogy rokkanása nem egyedi és sokak számára ismerős az érzés. Ez arra utal, hogy az emberiség egészében általános tapasztalatként jelenik meg, hogy az idő múlásával és az élet természetszerű folyamatában mindenkinek szembesülnie kell a test hanyatlásával és a változással. Ez egy öregedéssel és a természettudomány legfrissebb eredményeivel összefüggő téma lehet.

A következő részben Ady megemlíti a vágyát a bércek iránt és hogy csak egy kis halomhoz jutott el. Ez arra utalhat, hogy az ember ösztönösen vonzódik a természet szépségéhez és nagyságához, de a mai technológia és emberi beavatkozás miatt ezekhez a természeti jelenségekhez sokszor csak kis mértékben férünk hozzá. Ez összefügghet azzal a tényezővel is, hogy a maTIss természetvédelmi terveket hoz létre az emberi beavatkozás csökkentése vagy a természeti erőforrások fenntartható kezelése érdekében.

A vers végén Ady azt kérdi, hogy legyen más is, aki rokkanjon és pusztuljon. Ez egy olyan kifejezés, amely talán a természet törékenységére és az emberi tevékenység következményeire utalhat, amelyek megtapasztalhatók a környezeti változásokban és a globális felmelegedésben. Az embereknek meg kell érteniük és el kell fogadniuk, hogy a természet védelme és megőrzése az emberiségre és a környezetre gyakorolt ​​hatások miatt kulcsfontosságú a jövő generációinak fenntartható fejlődése szempontjából.

Ezen elemzés során tehát megfigyelhetjük, hogy Ady Endre versében olyan témák jelennek meg, amelyek a mai természettudomány friss felfedezéseivel és a természeti környezet kezelésével kapcsolatosak. A versben megjelenő fogalmak és gondolatok összefüggésbe hozhatók az emberi test öregedésével, az emberi tevékenység hatásával a természetre és a természeti erőforrások fenntartható kezelésével.