Ha maradt volna nagy akaratom,
Megint verses sorokba törném össze,
Hogy lépjen ki hökkentőn a szivemből
Utolsó, szép titkom is szabadon.

Szűk lelkü Élet, kibe beleférnem
Alázatos meghajlással se tudtam,
Hajolj reám, csóváld meg csúf fejed
S hallgasd meg én szépséges szív-verésem.

Vers-leső kandik, szokottság családja,
Száz volt asszonyra hiába gondoltok:
Most jön elém csak az egyetlenegy
S ez az egy a más, ez az egy a drága.

Csöndes Asszony, kit fázó, puha lépted
Én avaromba rejtően bezavart,
Ki vén lelkemen keresztül-méláztál,
Most fényt zudít rád titok-rontó vétek.

Grác mellől, melyben Pázmány tanitott
S hova most magyar, eretnek poétát
Gyógyulni küldött féltő szeretet,
Szállj, tarthatatlan, szerelmi titok.

Óh, el kellene most harapnom nyelvem
S ceruza-tartó ujjamat letörnöm,
De, jaj, nekem valló Sors adatott
S íme, nyílnod kell legszebb földi börtön.

Dagadt szívem, te szegény meggyülemlett,
Tüzelő, forró, meghurcolt, igás,
Hintsd szét minden fényességét magadból
Az üdvös és szerelmes feszületnek.

A csak-egy-Asszonyt a szivemben hordom,
Ki minden volt verset, asszonyt legyőzött,
Óh, én köteles versbe-életem,
Óh, én boldog-bús, kikiáltó sorsom.

De zuhogj reám némber-hahota,
Szalass el sorsom, szabadúlj el vágyam
S ha ölve aláz is a mindent-vallás,
Valld be: szebb titkod nem volt még soha.


Elemzések

Ady Endre "És mégis kikiáltom" című versében a teológiai szempontokat a vallásos motívumok és az ember és isten közötti kapcsolat ábrázolásának témája jelenti. A versben az első és legfontosabb teológiai elem a vallásosság kifejeződése és a hit keresése.

Biblatudomány szempontjából a versben megjelenik a vallásosan ihletett hangulat és motívumok, például a feszület, az "üdvös és szerelmes feszület" képe, valamint a megszabadulás vágya és az ég felé irányuló törekvés. A bibliai Pázmány Péter is megjelenik, mint egy "Grác mellől, melyben Pázmány tanított" helyszín, ami a katolikus hagyományban fontos szerepet játszik.

A patrisztika szempontjából a versben megjelenő "asszony" jelképesen az ember és az isten közötti kapcsolatot képviseli. Az "óh, én kötele versbe-életem" és az "óh, én boldog-bús, kikiáltó sorsom" sorok arra utalnak, hogy az emberi sorsban és életben a vallásosság keresése és az istenhez való kapcsolódás a legfontosabb.

A skolasztika szempontjából a versben megjelennek a szeretet és a sors fogalmak, amelyek fontos elemei a skolasztikus gondolkodásnak. A "szerelmi titok" és az "anyagbörtön" képei az átmenetet jelképezik a földi lét és a vallásosság között. A versben megjelenik az emberi vágy és az isteni akarat összefüggése is, amikor Ady kijelenti, hogy "ha maradt volna nagy akaratom" még verseket írna, de a sorsa és a vallásossága miatt beszélve kell lennie.

Összességében Ady Endre "És mégis kikiáltom" című verse teológiai szempontból a vallás és az emberi sors összefüggéseit és kapcsolatát vizsgálja. A bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontokon keresztül ábrázolja az ember és isten közötti kapcsolat keresését, a hitet és a szeretetet.

A vers alapvetően lírai hangvételű, Ady Endre érzéseinek kifejezésére szolgál. A természettudomány és a legfrissebb felfedezések társadalmi jelentőségét alapvetően nem érinti a vers, inkább az egyéni élményeket és érzéseket fogalmazza meg.

Ezzel együtt azonban néhány kapcsolódási pontot találhatunk a természettudományhoz. Az egyik ilyen a versekben megjelenő metaforák és szimbólumok használata, amelyek gyakran a természeti jelenségekre utalnak. Például a "szivemből/Utolsó, szép titkom is szabadon" sor a szív és az érzelmek kapcsolatát hivatott felidézni. A természettudományban is gyakran használnak metaforákat és analógiákat ahhoz, hogy leírják és megmagyarázzák a bonyolultabb jelenségeket.

Egy másik kapcsolódási pont lehet a versben megjelenő asszonyalakokhoz kapcsolódó társadalmi és pszichológiai aspektusok. A versben található megkülönböztetés az "egyetlenegy" és a többi asszony között, valamint a "szűk lelkű Élet" képezteti a nők szerepét és a szerelmi viszonyokat. Az elmúlt években számos kutatás foglalkozott a nemi szerepek és a szexuális preferenciák társadalmi konstrukcióival, valamint a szerelmi és párkapcsolati dinamikákkal. Ezek a kutatási eredmények lehetnek új megközelítések a vers értelmezésének szempontjából.

Végül, a vers végén megjelenő vallásos motívumok is felvetnek kérdéseket a természettudomány és a vallás kapcsolatáról. A természettudományban fellelhető tudás sokszor ellentétes lehet a hagyományos vallási dogmákkal. A hit és a tudás összeegyeztetésének lehetősége és kihívásai fontos témák a mai természettudományos közösségben.

Fontos megjegyezni, hogy bár a versben található elemekhez kapcsolódó kutatások és eredmények új megvilágítást adhatnak a versre, a vers értelmezésének érzelmi és művészeti dimenziója is kiemelkedő fontosságú. Ezen elemzés csak egy lehetséges szempontot mutat be, de nem mindenképpen állítja, hogy ez a vers természettudományos szempontból lenne teljesen felfogható vagy értelmezhető.

Az "És mégis kikiáltom" című vers Ady Endre egyik legismertebb és leggyakrabban elemzett műve. Az alábbiakban az irodalomtudományi szempontokat vesszük figyelembe, és kitérünk a magyar és nemzetközi szépirodalomhoz való kapcsolódásokra.

Az egyik legfontosabb irodalomtudományi szempont a vers mélysége és mondanivalója. Ady Endre az élet és a költészet közötti kapcsolatot és feszültségeket elemzi. A költészeten keresztül kifejezi azt a vágyát, hogy szabadon szólaljon meg, és megossza a szépséges titkokat.

A vers megjelenít egy ellentétet az élethelyzet és a költői hivatás között. A költő érzi, hogy nem férhet bele a vékony lelkű életbe, és nem találja az alkalmat, hogy kifejezze a belső világát. Ady Endre szembenéz az asszonyok és a költő közötti kettősséggel, és azt kifejezi, hogy csak egyetlen nő van, aki igazán fontos számára. Ez a motívum visszaköszönhet más költők műveiben is, például Petrarcában vagy Szent János közösségében.

Ady kapcsolatot teremt a magyar irodalom és a nemzetközi szépirodalom között is. A versben Pázmány tanít ja egy gráccsal kapcsolatosan, amely egyértelmű utalás a hazai irodalmi hagyományokra. Ezenkívül Ady önmagával is foglalkozik, mint eretnek magyar költővel, akit a magyar irodalmi színtér egy része elutasított.

A műben visszaköszön egy állandó motívum, a börtön vagy az elnyomás szimbolikus megjelenítése. Ady Endre a verseken és a költészet megszületésén keresztül jeleníti meg a szabadság vágyát, és a verseiben való kifejezés képességének korlátait.

A versen jelentős az is, hogy folytatásokat tartalmaz. Ady később írt "Élet és költészet" című versét, amely a "És mégis kikiáltom" verse végére épül. Ez a folytatás tovább bontja a költészet és az élet összefüggéseit, és ugyanazzal a mélységgel és szenvedéllyel foglalkozik.

Összességében az "És mégis kikiáltom" vers Ady Endre irodalmi világában kap helyet. Az őszinteség, a vágyak és az elnyomás témája mind jellemző rá. A vers összekapcsolja a magyar irodalmi hagyományokat és az általa érezhető nemzetközi hatásokat. A költemény sokrétűsége és mélysége lehetővé teszi számos lehetséges értelmezést, és inspirálja a következő nemzedékek költőit és irodalomtudósait.