A vers első sorában Ady a természeti jelenségekhez hasonlítja magát: "Öreg, talyigásom, Szent-Lélek". Ebben a sorban a megöregedésre utal, ami a természettudományok területén is kutatás tárgya lehet, például az öregedés biológiai folyamatával, az élettartammal és az öregedéssel kapcsolatos legújabb felfedezésekkel foglalkozik.
Az "Élet" kifejezés visszatérése a második sorban arra utalhat, hogy a természettudomány által felfedezett új ismeretek és technológiák segítségével újra kinyíltak a lehetőségek az életre vonatkozóan. A természettudományok fejlődése például a műszerváltó szervek, a genetikai fejlesztések és a regeneratív medicina területén hozott előrelépéseket, amelyek a "visszament" kifejezéshez kapcsolódhatnak.
A következő sorokban Ady a városokról beszél, és ezeket "mérges" és "záros" jelzőkkel illeti. Ez utalhat a mai környezeti problémákra és az emberi tevékenység hatásaira a természetben. A környezeti tudományok, például az ökológia és az ökológiai talajtani kutatások, az emberi tevékenység hatásának vizsgálatával, a környezeti körülmények javításával és a fenntartható fejlődésre vonatkozó legújabb felfedezésekkel foglalkoznak.
A vers következő részében Ady a természet kapcsán beszéltek az "erdő bujtatójáról", ami a természeti környezet és annak megőrzése felé irányítja a figyelmet. Ezzel kapcsolatban a legújabb természettudományos felfedezések például a klímaváltozás hatásait, az erdőirtás okait és következményeit, valamint a biológiai sokféleség megtartására tett erőfeszítéseket vizsgálják.
Végül Ady zárja a verset azzal a kijelentéssel, hogy "fájlalom a fajtámat", ami arra utalhat, hogy a természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése fontos témája a mai természettudományos kutatásoknak. A biológiai sokféleség kutatása és megértése, az ökoszisztémák megőrzése és helyreállítása, valamint a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszertermelés területén elért fejlesztések mind hozzájárulnak a "fajtám", azaz az élőlények sokféleségének megőrzéséhez.