Utálom a rózsát, sok kerti csatán
Szivenszúrt már, de jön a December:
Fedjük be a rózsát, édes apám.

Jön, jön a December s a rózsa is él,
Rossz virágasszony, céda, pozsgás nő,
De tündér lehet más valakinél.

Fedjük be a rózsát, egy-két év előtt
Orkidea volt nekem a rózsa
S ma is élhetnek boldog képzelők.

Ma is bajt hozhat egy rózsa-senyvedés,
Édesapám, valakit megmentünk,
Nászágy lehet még e rózsa-fedés.

Mert kert az Élet s asszony minden virág
S a póri, pozsgás, nagy, buja rózsák
Szülik a Tavasz minden víg fiát.

Óh, virágos Élet, be szép a csoda:
Mindenkinek van kedvese, nője
S párját megleli korhadt fa, moha.

Minden virágnak van ittasa, párja,
Útszéli fűnek és nyurga gyomnak,
Mert szól a kert: föl, nászágyra, ágyra.

Utálom a rózsát, sok kerti csatán
Szivenszúrt már, de jön a December:
Fedjük be a rózsát, édesapám.


Elemzések

Ady Endre "Fedjük be a rózsát" című verse a magyar irodalom egyik jelentős költőjének alkotása. Az alábbiakban bemutatjuk a verset irodalomtudományi szempontból, figyelembe véve mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén való összefüggéseket.

1. Stilisztikai elemek: A versben megfigyelhetők Ady Endre jellegzetes stilisztikai eszközei, például az ellentétek használata, amelyek segítenek a szöveg hangulatának kifejezésében. A "szivenszúrt" és "édes apám" ellentétes szavakat használja a rózsa megjelenítésére, ami hangsúlyozza a költő ambivalens érzéseit.

2. Motívumok: A versekben számos motívum található, például a rózsa, az évszakok, az élet és a virágok. Ezek a motívumok többek között a szépséget, a múlást, a természet és az emberi élet különböző aspektusait fejezik ki.

3. Intertextualitás: Ady Endre az egész művészi pályáján át erősen támaszkodott más költők, például Baudelaire és Verlaine műveire. A "Fedjük be a rózsát" versben is felfedezhetőek a francia szimbolista költészet hatásai, amelyek a modern európai költészetre jellemzőek.

4. Szociális kontextus: Ady Endre verseiben gyakran jelenik meg a társadalmi problémák, az elnyomás és a politikai kérdések hangsúlyozása. Míg ez a vers nem közvetlenül foglalkozik ezzel a témával, az élő rózsán keresztül metaforikusan megjeleníti a társadalmi és politikai mozgalmak fontosságát.

5. Kulturális jelentőség: Ady Endre nemcsak a kortárs magyar irodalomban, hanem a nemzetközi szépirodalomban is kiemelkedő alkotók közé tartozik. Az általa képviselt modern költészet és az újszerű stílus, amelyben verselt, jelentős hatást gyakorolt a későbbi generációk költőire mind Magyarországon, mind a világon.

6. Hangulat és érzelem: A vers lírai tulajdonságokkal rendelkezik, és erős érzelmeket közvetít. A költő ellentmondásos érzései, az élet öröme és a rózsával kapcsolatos kötődése közvetlenül áthatja a szöveget.

Összességében Ady Endre "Fedjük be a rózsát" című verse több irodalmi elemet és értelmet hordoz magában, ami lehetővé teszi különböző összefüggések kialakítását mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalomban. A verse kulturális és szociális jelentősége, valamint a lírai és érzelmi hatása miatt az irodalomtudományban is hangsúlyos helyet foglal el.

A vers természettudományos szempontból elemzésekor összekapcsolható néhány témakör a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel:

- Rózsa és évszakok: A versben a rózsának központi szerepe van, és utalás történik arra, hogy a rózsa életben marad a téli hónapokban is. Ennek hátterében az a tudományos felfedezés áll, hogy bizonyos rózsafajták képesek túlélni hideg időjárást, és a megfelelő gondoskodásukkal akár télen is virágozhatnak. Az évszakokra történő utalás a természeti jelenségek kutatásával kapcsolatos, amelyek az éghajlatváltozásokkal is összefüggésbe hozhatók.

- Rózsa genetikai változatossága és nemesítés: A versben Ady Endre említést tesz, hogy egy-két évvel korábban orchideának tekintett egy rózsát. Ez a genetikai változatosság és a növényeket átalakító nemesítés témájára utal, amely a mai természettudományban aktív terület. A genetikai kutatások és a nemesítés lehetővé teszik, hogy új rózsafajták jöjjenek létre, amelyek megfelelnek az adott környezeti feltételeknek.

- Növények és a természeti ritkák: A versben utalás történik arra, hogy a rózsa "tündér lehet más valakinél". Ez arra a lehetőségre utal, hogy néhány növényfaj rendkívül ritka lehet, és csak bizonyos, különleges környezetben képesek fennmaradni vagy virágozni. A ritka növényfajok kutatása és megőrzése számos tudományterületet foglal magában, például az ökológiát és a biodiverzitást.

- Növények és az emberi egészség: A versben Ady Endre említést tesz a rózsa által okozott problémáról. Ez utalhat a rózsa tüskéire vagy allergén tulajdonságaira, amelyek okozhatnak kellemetlenségeket vagy egészségügyi problémákat. Az allergológia és a gyógyszertárakkal kapcsolatos kutatások segítséget nyújthatnak abban, hogy megértsük, miért reagál egyes emberek túlérzékenyen a rózsa vagy más növények hatására.

Ezen kívül a versben említés történik a virágok szépségéről, a természeti csodákról és az életre vonatkozó szimbolikus utalásokról, amelyek a természettudományon keresztül is megközelíthetőek. A versben megjelenő természettudományos elemek és a mai felfedezések közötti kapcsolat azonban nem túl erős, inkább a természet szépségének és a vers lírai jellegének kiemelését szolgálja.

Ady Endre "Fedjük be a rózsát" című verse teológiai szempontból értelmezhető. A versben megjelenő rózsa szimbolikus jelentéssel bír, amely biblikus és teológiai elemeket hordoz.

A vers első soraiban az elutasítást és a szív sebesülését fejezi ki a rózsa kapcsán. Ez a keresztény hagyományban a bűnt és az ember elveszett állapotát jelképezi, melyre az Újszövetség is utal. Azonban a December érkezésével, amely a keresztény liturgiában a Jézus Krisztus eljöttét és születését jelképezi, a rózsa is életben marad és lehetőséget kap a megmentésre. Ez azt sugallja, hogy Isten kegyelme mindenkit átformálhat, még a sötétség és bűn állapotában lévő embert is.

A versben megjelenő "tündér lehet más valakinél" sor kifejezi a hit és remény lehetőségét a változásra, hogy valaki más szemszögéből nézve más megvilágításba kerülhet a rózsa és képes lehet csodálatosan kibontakozni.

A következő szakaszban a rózsa fedezését és védelmét kérik, és megemlítik, hogy a rózsa előzőleg orchidea volt. Ezzel az állítással Ady Endre arra utal, hogy a rózsa valaha más formában és mivoltban jelent meg, de jelenleg is élhetnek boldog képzelők, vagyis továbbra is létezik lehetőség a változásra és megváltásra.

A rózsa-szenvedés megemlítése arra enged következtetni, hogy a rózsa szenvedése és áldozata mások megmentését szolgálhatja, ami a keresztény tanításban megtalálható Jézus Krisztus szenvedése és áldozata által.

A versben megjelenik a kert és a virágok motívuma, amelyek a Teremtés történetéhez kapcsolódnak. Az Élet kertjében minden virág és nő képes életet hozni, és az Élet kertjének egyik virága a rózsa is, amely a Tavasz, vagyis a megváltás és az újjászületés időszakát jelképezi.

A versben a költő megemlíti, hogy "Mindenkinek van kedvese, nője", ami a teremtett világ rendezésére utal, amely függőségben van a teremtés sorrendjétől és Isten tervétől. Emellett a korhadt fa és a moha is megtalálja vagy megtalálhatja a párját, ami azt sugallja, hogy Isten teremtése és vezetése minden teremtmény számára lehetőséget ad az egyesülésre és a boldogságra.

A versben megjelenő ismétlődő sorok ("Utálom a rózsát, sok kerti csatán/Szivenszúrt már, de jön a December:/Fedjük be a rózsát, édesapám") azt sugallják, hogy a rózsa áldozatát és sebezhetőségét felismerve, védelmet és kegyelmet kérnek tőle, hogy a megmentés és a megváltás valóra válhasson.

A Biblia tudomány, patrisztikus és skolasztikus nézőpontokból való értelmezés során fontos kihangsúlyozni, hogy Ady Endre verse a szimbolikus jelentések révén a középkorban uralkodó teológiai és filozófiai áramlatok hatását is tükrözi. A bibliatudomány elemzése segíthet a rózsa szimbólumának megértésében, míg a patrisztikus és skolasztikus teológiai nézőpontok részletesebb tanulmányozása a keresztény hagyományban megtalálható spirituális és filozófiai elemeket tárhat fel.