Feledjetek, hisz jól tudtok feledni,
Szivetekben már nem gyúl láng soha,
Stréberkedő, nyomorult gyászmagyarkák
Mit néktek az aradi Golgota?...
Bánjátok is, hogy az a tizenhárom
Bolondul, balgán, könnyen elveszett?...
Borítsátok, borítsátok a fátyolt,
Nyomorult módra csak feledjetek!...

De lesz még itt a bosszu órájáig,
Lesz még itt szív, mely sohasem feled,
Hallunk mi még, hallunk zsoldos nyöszörgést
A vértanúknak sírhelye felett.
Lesz még itt ünnep, melynek órájában
A büntető Igazság karja ver -
És büszkén tűzzük azt a híres fátyolt
A tizenhármak oszlopára fel.

1899. október 4.


Elemzések

A vers elemzése természettudományos szempontból különös kihívást jelent, mivel a vers túlnyomórészt politikai témaköröket érint. Azonban néhány olyan elemet azonosíthatunk, amelyek kapcsolatba hozhatók a mai természettudomány legfrissebb felfedezéseivel.

Az egyik ilyen elem a tizenhárom, amely az aradi vértanúkra utal. Bár a versben nem részletezik, hogy kik voltak az aradi vértanúk, de az események 1849-ben zajlottak, Magyarország történelmi eseményeinek része. Tehát a történelem, mint tudományág, képes részletesen elemészteni ezeket az eseményeket, beleértve a vértanúk neveit, a történelmi körülményeiket és a kivégzéseiket.

A másik elem a Golgota említése, amely valószínűleg a keresztény vallásra utal. A Golgota, Jézus Krisztus keresztre feszítésének helyszíne, az evangéliumokban és a kereszténységben is jól dokumentált. Ennek elemzése a teológia vagy a vallástörténet tudománya alá tartozik.

A versben említett bosszú és igazság szavak olyan fogalmakra utalnak, amelyeket a jogi, pszichológiai vagy filozófiai tudományok elemzhetnek. A bosszú fogalma például különféle társadalmi és pszichológiai hatásokkal járhat, míg az Igazság fogalma filozófiai és etikai kérdéseket vet fel.

A versen nem találunk olyan elemeket, amelyek közvetlenül kapcsolódnának a mai természettudományos felfedezésekhez. Azonban fontos megjegyezni, hogy a természettudomány mindig fejlődik és új felfedezéseket tesz. Ezért az elemzés során mindig figyelembe kell venni a kontextust és a versember korát.

Összességében azt mondhatjuk, hogy bár a vers nem közvetlenül kapcsolódik a mai természettudományos felfedezésekhez, mégis tartalmaz olyan elemeket, amelyek más tudományágakhoz kapcsolódnak, például a történelemhez, a vallástudományhoz, a joghoz és a pszichológiához

Az Ady Endre "Feledjetek!..." című versének teológiai szempontból történő elemzése lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódik a Biblia, a patrisztika és a skolasztika a versezet világához.

A vers első részében találkozunk a "Feledjetek!" kiáltással, amely arra hív, hogy mindenki feledje el a múlt szenvedéseit és negatív emlékeit. Ez kapcsolódhat a Biblia tanításához a "megváltás" és a "bűnbocsánat" fogalmához, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy megszabaduljanak bűneik terhétől és új életet kezdjenek. Az Ady versében tehát ez a felhívás arra utal, hogy az emberek hagyják maguk mögött a fájdalmat és haladjanak tovább.

A vers következő részében Ady a "nyomorult gyászmagyarkák"-nak nevezi az embereket, akik folyton a múltjukon rágódnak és a tragikus események befolyásolják életüket. Ezek az emberek nem képesek feledni, és emiatt boldogtalanok. Itt azonban figyelmet kell fordítanunk az "aradi Golgota" megnevezésre, amely az aradi vértanúkra utal. Ez a kifejezés a Biblia keresztre feszítés szimbolikus jelentését idézi fel, amelyet Jézus Krisztus megváltó szenvedése testesít meg. Ezzel Ady arra utal, hogy az aradi vértanúk szenvedése ugyanígy megváltáshoz vezethet az elnyomott magyar néphez. Ezen összekötések a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika jelen vannak a versben.

A vers második részében Ady a "bosszú órájáról" beszél, amelyre várakoznak azok az emberek, akik nem képesek elfelejteni a múltat. A szív, amely soha nem feled, utalhat a lelkiismeretre és az Istenből származó érzésekre. Ezenkívül a vértanúk sírhelyén elhangzó "zsoldos nyöszörgés" is visszautal a Biblia testi szenvedésekre és a szükséges áldozatokra, amelyek megszabadítást hozhatnak.

Az ünnepre és az Igazság büntető karjára utaló rész arra enged következtetni, hogy a vers közepe a feltámadás, az ítélet és a megtorlás üzenetével egybeesik. A felhívás a "híres fátyol" felszerelésére a tizenhármak oszlopára jelképezheti az emléket és a büszkeséget azoknak, akik feláldozták magukat a magyar nemzetért, valamint a megváltást és a megtorlást azoknak, akik felelősek voltak az elnyomásért.

Összességében Ady Endre "Feledjetek!..." című verse az erős bibliai ikonok és szimbólumok használatával hívja fel a figyelmet a múlt elfelejtésének fontosságára, valamint az igazság és a megtorlás szerepére a történelemben. A verse a bibliatudomány, a patrisztika és a skolasztika perspektívájából is érthető és értelmezhető.

Ady Endre "Feledjetek!..." című versét irodalomtudományi szempontból elemezve, több lehetséges összefüggést találhatunk a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.

1. Politikai kontextus: A vers egyértelműen politikai témával foglalkozik, utalva az aradi vértanúkra és a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményére, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra. Ez a történelmi esemény nem csak magyar irodalmi alkotásokban gyakran előforduló motiváció, hanem nemzetközi szépirodalomban is gyakran megjelenik (például Victor Hugo "Az emberi jogok története" című művében).

2. Nacionalizmus és identitás: Az Ady versében megjelenő "gyászmagyarkák" és az aradi Golgota megemlítése a magyar nemzeti identitást és az öntudat felemelését célozza. A nemzeti identitás és patriotizmus témája nemcsak magyar irodalmi művekben gyakori, hanem számos más nemzet irodalmában is.

3. Örökség és hagyomány: A vers a tizenhárom aradi vértanúra vonatkozó emlékezettel foglalkozik, és azt sugallja, hogy az emlékezetre és az örökségre való vigyázás fontos. A hagyomány és az örökség témája összekapcsolható más nemzetek irodalmi alkotásaival is, például William Shakespeare műveivel, amelyekben a hagyomány és az elődök központi szerepet játszanak.

4. Memoár és személyes tapasztalat: A vers megmutatja Ady Endre személyes érzéseit és tapasztalatait az aradi vértanúkkal kapcsolatban. A memoári tétel és a személyes tapasztalatok fontossága az irodalomban és a szépirodalomban gyakori, nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is.

5. Stílus és forma: A vers egy elegikus hangvétellel rendelkezik, amely egyfajta fájdalmat és veszteséget fejez ki. A versszakok és a rímek használata szintén jellemzi Ady Endre stílusát. Ezek a formai elemek fontosak az irodalmi alkotások elemzésében nemcsak Magyarországon, hanem más országok irodalmában is.

6. Szóképek és kifejezések: A versben használt szóképek és kifejezések, például a "nyomorult gyászmagyarkák" és a "tizenhárom bolondul, balgán, könnyen elveszett" ellenpontozzák egymást, és az érzelmeket erősítik. A szóképek és a kifejezések alkalmazása a szimbolizmusnak, a romantikának és más irodalmi irányzatoknak jellemző tulajdonság.

Ezek csak néhány lehetséges elemzési szempont Ady Endre "Feledjetek!..." című verse kapcsán, de ez a vers még további rétegekben is értelmezhető mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.