Keresés:

Ady Endre

FELESELÉS EGY ASSZONY-VERSSEL

»Sudár fa állott, óriási,
Tavasz delén a napsütésben...«

Nézd, virágzom, nézd, hogy süt a Nap,
Virágaimmal érted késtem.

»Szeszély-asszony hanyag keze, szél
Belekapott kopott galyba, virágba...«

Királynét várt s csak most érkeztél,
Ez a fa az erdők királya.

»Volt két virág más másik ágról,
De egy volt szirmuk s kelyhük színe...«

Van egy víg, rózsás csók-ravatal
S két élő-vágyó kiterítve.

»Két fáradt virág más-más ágról,
Pihegve egymás mellé hulltak...«

Most kezdődik csak a történet,
Királynőm, felejtsük a Multat.

»Tudjátok jól, hogy röpül az Idő
S övék csupán egy pillanatja...«

Mienk a Nap és mi megállást
Parancsolunk a nyári Napra.

»És szomoruság volt a nászuk,
Tiszta, édes, bánattal telve...«

Ez lesz a világ legbékültebb
És legfejedelmibb szerelme.

Írd meg a véleményed Ady Endre FELESELÉS EGY ASSZONY-VERSSEL című verséről!
Ady Endre további versei: