A Gondviselés barátjának

Sohse hittem, hogy dolgainkat
Rossz szemével igazán látja,
Mégis:
Beszéljen a Gondviseléssel,
Ha a Gondviselés barátja.

A Gondviselés okos isten
S talán őt is gonddal cipelte.
Mégis:
Viseli annak is a gondját,
Aki minden bentről kiverve.

A Gondviselés még hínárzik
Lovas lábainak alatta,
Mégis
Már hangzik az ős-új kiáltás:
Üdvözlégy thalatta, thalatta.

A tenger, a milliók lelke,
Már melegen fénylik előttünk,
Mégis
Ő régi-bután hadonászik
S mosolyogja Dózsa-elődünk.

Őrültje a Gondviselésnek,
Semmit se bír már tisztán látni,
Mégis,
Ha szánjuk is, kímélnünk nem kell:
Rosszabb nem jön nála, akárki.

Hogy fog ő még alkura lépni
Utáltak és féltek hadával,
Mégis
A Gondviselés elpártolni
Tőle, a dühödttől, nem átall.

Keseredten miként bámulhat,
Rossz szemei miként merednek:
Mégis,
Ha tíz életet tízszer élne,
Jön, itt van már tenger eretnek.

Világ, 1914. június 7.


Elemzések

Ady Endre "Fénylik a tenger" című verse irodalomtudományi szempontból számos összefüggést mutat a magyar és nemzetközi szépirodalom területén.

Először is érdemes megemlíteni, hogy a vers Ady Endre saját élethelyzetét és gondolatait tükrözi, ezzel kapcsolatban beilleszkedik az író önéletrajzi irodalmi hagyományába. Az, hogy a Gondviselést barátként említi, az a költő személyes viszonyáról vall, és ez az önéletrajzi elem a magyar irodalomban is több alkotónál megjelenik.

A versben megjelenő istenes képek, mint például a Gondviselés, az isten, illetve a Dózsa elődje, azt mutatják, hogy Ady Endre a nemzetközi irodalmi hagyományba is bekapcsolódik. Az istenek, mitológiai elemek gyakoriak nemzetközi szépirodalmi művekben is.

A tenger motívuma a versben szintén összeköti a magyar és nemzetközi szépirodalmat. A tenger az emberi lélek, a múlt, az élet és a halál szimbóluma, amely a magyar irodalomban is több versben megjelenik (pl. Arany János: Tengerpartra című versében). Ugyanakkor a tenger az egész világirodalomban gyakran felhasznált motívum, amely kiemeli Ady Endre verseinek egyetemességét.

A versben megjelenő konfliktusok, mint például a Gondviselés látása, az emberi sors és a tenger háborúja, a kritikus viszonyulás a Gondviseléshez, a tehetség tisztánlátása és a Gondviselés állhatatossága, mind olyan tematikák, amelyek az irodalomtörténetben más szerzőknél is visszaköszönnek. Az ember és isten kapcsolatának, a vallási kérdéseknek a feldolgozása, valamint a társadalmi problémákra való konkrét reakció ismert elemei a nemzetközi irodalmi hagyománynak.

Ady Endre "Fénylik a tenger" című verse teológiai szempontból is értelmezhető. A versben a Gondviseléssel van kapcsolatban, amely teológiailag a Keresztény tanításban a mindent megteremtő és irányító Istenre utal.

A vers kezdőmondataiban Ady azt fogalmazza meg, hogy sosem hitte, hogy Isten igazán látja és megérti az ember dolgait. Ez utalhat a kérdésre, hogy ha Isten minden erőfeszítését megteszi, hogy a jót és a rosszat megkülönböztessük, akkor miért van szükségünk a hitre és bizalomra benne.

Az Ady által a Gondviselésről alkotott kép azonban ambivalens. Egyrészről okos istenként jelenik meg, aki gondját viseli mindenkinek, még azoknak is, akik szenvednek. Ez arra utal, hogy Isten mindent látni és mindenkinek segíteni képes. Ugyanakkor Ady azt is megjegyzi, hogy az Istentől megkergült ember semmit nem lát tisztán.

A versben a Gondviselés mint állandó jelenlét is megjelenik, amely mindig ott van az emberek mellett, még ha néha nehéz is észrevenni. Ez fontos elem lehet a patrisztika szemszögéből, amely a korai keresztény gondolkodók véleményét képviseli. A patrisztika hangsúlyozza Isten jelenlétét az ember életében és a teremtés folytonosságát.

A vers végén Ady a tenger metaforájával érzékelteti Isten világmindenség feletti hatalmát és az emberi élet állandóságát. A tenger egy olyan elem, amely mindenki előtt fénylik, még ha a mindennapi élet nehézségei miatt az ember nem is mindig veszi észre. Ez megintcsak utalhat a teremtés állandó jelenlétére és a mindig jelenlévő Istenre.

A vers többi részében Ady a Gondviselés groteszk megjelenítésével próbálja kiemelni annak felsőbbrendűségét. Azáltal, hogy a Gondviselést "őrültként" és dühödöttként ábrázolja, Ady azt sugallja, hogy az emberi értelem és logika korlátozott ahhoz képest, amit Isten teremtett és elrendelt. Ez a skolasztika szemszögéből is érdekes lehet, amely a középkori egyházi tanításokat jelenti. A skolasztika hangsúlyozza az értelem és a hit együttesét, és a történelmi eseményekben az Isten akaratát igyekszik megtalálni.

Összességében Ady "Fénylik a tenger" című verse teológiai szempontból is értelmezhető, és számos összefüggés mutatkozik a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjaira, amelyek mind segítenek megérteni Isten jelenlétét és hatalmát.

Ady Endre "Fénylik a tenger" című versében több természettudományos témát is felvet, bár legtöbbjük nem a legfrissebb felfedezésekhez köthető. Azonban ezek a témák képesek a természettudomány mai ismereteivel összekapcsolódni.

A vers elején Ady kételyét fejezi ki a Gondviseléssel kapcsolatban. Az emberi gondolkodás fejlődésével és a természettudományok fejlődésével egyre kevésbé hiszünk egy ősztől, egy Jótól vagy Rossztól függő Gondviselésben. Ez a felismerés a modern természettudomány keretei között kap helyet.

Ady azt is megemlíti, hogy a Gondviselés okos isten, aki gondot visel mindenki dolgaira, még azokéra is, akik képtelenek saját problémáikat megoldani. Ez arra utal, hogy a természettudományok fejlődésével sok probléma megoldhatóvá válik, és a Gondviselés, vagyis a természeti törvények segítségével megoldhatók a problémák.

A versben említett "thalatta" szó a tengert jelenti, amely a milliók lelkét testesíti meg. A tengerek fontos szerepet játszanak az élet fenntartásában, hiszen rengeteg vízi élőlénynek nyújtanak életteret. A versben a tenger fénylik, ami a felszínén jelenlévő napsugarak következménye lehet. A napsugárzás egyike a legfontosabb tápláléklánc energiaforrásának.

Ady a versben utal arra, hogy a Gondviselés már nem lát tisztán, és ennek következményeként nem képes tisztán látni a világot. Ez az emberi észlelés korlátjaira utal, ahol a Gondviselés, vagyis a természeti törvények nem mindig érték el az elvárt eredményt. Ugyanakkor a természettudomány felfedezései lehetővé teszik, hogy egyre jobban megértsük a világot és fejlődjünk a korábbi korlátainkon túl.

A versben Ady arra is utal, hogy a Gondviselés mégsem fordul el tőlünk, még akkor sem, ha őrült és dühödtt vagyunk. Ez arra utal, hogy a természettudomány, a felfedezések és a fejlődés továbbra is a segítségünkre van, akkor is, ha mi nem mindig vagyunk tisztában a helyzetünkkel.

A versben Ady a tenger kapcsán említi, hogy az eretnek. Ez a megjegyzés arra utalhat, hogy a természettudomány felfedezései sokszor megkérdőjelezhetik az addigi hagyományos hitrendszereket és felfogásokat. Az eretnek itt olyan felfedezésekre és gondolatokra utalhat, amelyek új perspektívát nyitnak a világra.

Összefoglalva, Ady Endre "Fénylik a tenger" című verse számos olyan elemet tartalmaz, amely a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel összefüggésbe hozható. Bár a vers nem közvetlenül a mai természettudományi kutatásokra utal, a természettudományok fejlődésével és az új ismeretekkel való összefüggésre utal.