Testvéreim, reánk most az Időből
Vészes csodák, gyönyörű napok hullnak.
Emeljétek föl az arcotokat,
Most, most, mikor a bajok sokasulnak.

Ingnak a házak, menjünk az utcára,
Ott zúg a Sors s táncos vér-jelek intnek.
Amink van, vigyük az utcára ki:
A rongyainkat és a sebeinket.

A rongyainkat és sebeinket,
Bús szemeink évezred-törte fényét,
Kemény öklünket, igazunk, hitünk,
Forró, varas szánk bosszúlihegését.

Karddal, korbáccsal, ónnal, lópatával
Ha jönnek, álljunk, most végre megálljunk.
Nyög, reng a Föld, rosszabbul nem lehet,
Nekünk semmink sincs, hátunkon a házunk.

Reng a Föld és vadul ölet az úr-had?
Rengjen a föld s a dölyfös had ölessen.
És mégis más lesz a magyar világ,
Az utcákon már a Jövendő lebben.

Testvéreim, megmart, szegény szivünket
Rakjuk rá izzadt, büszke homlokunkra,
Vagy bércet szül vagy mély sírt most a Föld:
Földrengés lesz, legyen talpon az utca!

Népszava, 1908. október 4.


Elemzések

A vers természettudományos szempontból nézve is értelmezhető, bár Ady Endre nem közvetlenül utal a legfrissebb természettudományos felfedezésekre.

Az első sorokban az Időből hulló csodák és gyönyörű napok lehetnek utalások a kozmológiára és az űrkutatásra, amelyekben folyamatosan fedeznek fel újabb csodákat és mélyítenek elvárásokat. Az "emeljétek föl az arcotokat" rész az ég megfigyelésére és a csillagászatra utalhat, ahol a felemelt arcokkal az ember a csodák felé fordul.

A következő részben az "ingnak a házak" és a "Sors s táncos vér-jelek" lehetnek a földrengések megjelenésére utalások. A földrengések témája jól illik a természettudományos felfedezésekhez, különösen a szeizmológiához, amely az 1900-as évek környékén fejlődött ki. Az emberiség kezdte megérteni a földrengések kialakulását és hatásait, és ehhez kapcsolódik az a gondolat, hogy amink van, vigyük az utcára ki, tehát a sebeinket és sérüléseinket is.

A "Bús szemeink évezred-törte fényét" rész lehet a környezeti problémákra és a globális felmelegedésre vonatkozó utalás. Az ember közelgő veszélyét szimbolizálja a "kemény öklünket, igazunk, hitünk" kifejezés, amely a tudomány és technológia hatalmára is utal.

A későbbi részekben a karddal, korbáccsal, ónnal és lópatával szembeni állásfoglalás egy olyan technológiailag előrehaladottabb világot jelez, ahol az ember a természeti katasztrófák ellen küzd. Az "Az utcákon már a Jövendő lebben" sor pedig a technológiai fejlődést és az előrehaladást jelenítheti meg.

A "Földrengés lesz, legyen talpon az utca!" sorban a természeti katasztrófák megelőzése és kezelése is szerepelhet, amelyre a legfrissebb természettudományos felfedezések és technológiai fejlesztések alapulnak.

Bár Ady Endre nem közvetlenül hivatkozik a legfrissebb természettudományos felfedezésekre, a vers számos olyan témát tartalmaz, amelyek a természettudománnyal és a tudományos fejlődéssel kapcsolatosak, például a földrengések, a csillagászat és a környezeti problémák.

Ady Endre "Földrengés előtt" című verse teológiai szempontból elemzve érzékelhető, hogy a költő a vallásosságot és a hitet hangsúlyozza a verse által közvetített üzeneteiben.

A bibliatudomány szempontjából lehetőség nyílik a szövegben megjelenő bibliai idézetek, motívumok és jelképek azonosítására és értelmezésére. Például, amikor Ady arra buzdítja az embereket, hogy emeljék fel az arcukat "mikor a bajok sokasulnak", ez a többször is előforduló bibliai kifejezésre utal: "Az arcodat világosságra említem" (Zsoltárok 4:7). Ez arra utal, hogy a hit és a remény fenntartásával át tudják hidalni a nehézségeket.

A patrisztika szempontjából a versben megjelenik egyfajta világtalanító, a világ dolgaihoz való lemondással és a spirituális értékek előtérbe állításával párosuló látásmód. Az emberi szenvedés, a megpróbáltatások elfogadása az erősen megjelenített vallási aspektusokat tükrözi. A költő arra ösztönzi az embereket, hogy vigyék ki az utcára a rongyaikat és sebeiket, ami a világi javak és szuverenitás elvetését jelentheti az igazi értékekért való küzdelemben.

A skolasztika szemszögéből nézve az Ady által megjelenített társadalmi és kulturális változások tekintetbevételére van lehetőség. A versben megjelenő szereplők harcolnak és állnak helyt a küzdelemben, miközben az emberi erőforrások korlátozottak. A Földrengés szimbolikusan a társadalmi rend felborulását is jelentheti, és ebben a helyzetben a bizonytalanság és a káosz kitörésével az embereknek kitartásra és összefogásra van szükségük.

Ezen felül az is felvetődhet, hogy a versben megjelenő apokaliptikus hangulat kapcsolódhat a vallási és vallásos élményekhez, ami megmutatkozhat az emberek bensőséges hitében és reményében a jövőre való építkezésben.

Összességében, Ady Endre "Földrengés előtt" című verse teológiai szempontból nagyon gazdag, mivel lehetőséget kínál a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjainak elemzésére és az ezekhez kapcsolódó összefüggések megértésére. A vallást és a hitet hangsúlyozó verse elgondolkodtató üzenetet közvetít a megpróbáltatásokkal szembesülő emberek számára.

Ady Endre "Földrengés előtt" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból az alábbiak szerint történhet:

1. Stilisztika: A versben Ady sajátos stílusban ír, melyet a szimbolikus, képekben, szuggesztív nyelvhasználat és a ritmus dominál. A vers sorait ingoványos ritmus és szabadosztás jellemzi, ami dinamikussá és folytonossá teszi a verset.

2. Tematika: A vers központi témája a veszélyhelyzet, az előrejelzhetetlenül változó világ és a valódi értékek megőrzése. Ady szimbolikus képekkel, például "gyönyörű napok hullása" vagy "dölyfös had" segítségével fejezi ki a kor démonikus hangulatát és bizonytalanságát.

3. Nyelvhasználat: Ady a versben drámai és szenvedélyes nyelvezetet alkalmaz, amelynek célja az olvasók érzelmi hatásának elérése. A szimbolikus kifejezésmód és a szokatlan metaforák segítségével a vers képes az olvasót mélyebb érzelmi rétegekhez eljuttatni.

4. Történelmi összefüggések: A vers a korai 20. században, az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában játszódik. Ady a rongyaink és sebeink viselésével, valamint a földrengés előkészületeinek metaforikus leírásával arra utal, hogy a polgárháború veszélye fenyegeti Magyarországot. Ez a vers a kor politikai helyzetének hangulatát tükrözi.

5. Nemzetközi összefüggések: Ady Endre versei sok tekintetben reflektálnak a nemzetközi modernista irodalomra. Az "Földrengés előtt" a korai 20. századi európai avantgárd irodalmi mozgalmak (pl. szürrealizmus) hatásait tükrözi. A szimbolikus nyelv és a szokatlan képi világ a modernista irodalomra jellemző.

6. Intertextualitás: Ady verseiben előfordulnak utalások más irodalmi művekre és kulturális kontextusokra. Például a versben található "Jövendő" kifejezés egy utalás Jókai Mór azonos című regényére, amelyben a szerző a jövőt álmodja meg.

7. Műfaj: A vers hagyományosan költői műfajba tartozik, de stiláris jegyei miatt a modern líra és avantgárd műfaját is képviseli. A szabadosztású versszakok és az expresszív nyelvezet a modern költészet jellegzetességeinek tekinthetőek.

Ady Endre "Földrengés előtt" című versének elemzése irodalomtudományi szempontból több szempontot ölel fel. A vers központi témája, a stílusa és a nyelvhasználata mind az ady-i költészet jellegzetes jegyeit hordozza. Emellett fontos figyelembe venni a historikus és kulturális kontextust, valamint a nemzetközi és intertextuális elemeket, amelyek az irodalomtörténet és az irodalmi diskurzus nagyobb összefüggéseit illetik.