Besütése a Tavasz-Napnak,
Óh, vidám gyermek-ébredések,
Víz-pacskolón, gyorsan öltözőn,
Friss szájból kiszabadult ének
S nekiszaladás iskolának
Vagy sárga s kék virágu rétnek
Egész testű, ficánkoló örömnek.
Cseresznyézlett kis pajtásnőm szája,
Óh, Élet igaz hallelujája.
Óh, vidám testü, én szép volt-magam,
Dühtelen és kipihent fölkelések,
Úgy néha-néha visszanézek
S méreg után nyúlok: no, menjünk.

S azután gyáván ébred bennünk,
Komiszul, gyáván ébred bennem
Bénaságos, nagy ön-szerelmem,
Hogy bármikép is jobb az Élet,
Mint az utálatos megszünés
S hogy bénán is elérni vélek
Boldogság-képet, szép-hazugat
S hogy beérem most már kevéssel,
Fölkelés helyett lefeküvéssel
S hogy minden, ami bennem támad:
Gyermeki emlék, bú és imádat,
Egy nagyon-nagyon nagy bizonyisten,
Egy nagyon-nagyon nagy kötelesség.

Egy nagyon-nagyon nagy s víg mulatság,
Egy gyönyörű kinálás: tessék.
Élendő vers rímtelenül rímben,
Ifjuságok, mik visszaadják
Még vénen is az ifjuságot,
Sok képzelés és sok ifjuság,
Jóbnak cseréppel enyhült sebe,
Óh, vállalt élet, de mégis konok,
Óh, alkuvás és feledkezés,
Óh, régi-régi szép volt-énmagam,
Aki nem vagyok, de kit akarok,
Fölkelések és feledkezések,
Óh, mindent hitetni tudó Élet.


Elemzések

Az Ady Endre FÖLKELÉSEK ÉS FELEDKEZÉSEK című versben a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel több területen is találkozhatunk.

A vers elején Ady leírja a tavasz felébredését, ami a növények és az állatok életre kelésével jár. A növények zöldellése, a virágok kinyílása, valamint a madarak éneklése mind az évszakváltás természeti jelenségei, melyek az elmúlt évtizedek kutatásainak eredményei alapján pontosan megérthetőek.

A versben szerepel egy "Cseresznyézlett kis pajtásnőm szája", ami metaforikusan utalhat az emberi száj természeti szépségére és az evolúciós fejlődésre, amelynek során a látványosság céljából is kialakult a vonzó száj és az édes mosoly.

A vers második részében Ady beszél a vágyakozásról a boldogság iránt, valamint az élet és a halál témájáról. Az emberi vágyak és motivációk tudományos szempontból kutathatóak, ahogy az élet és a halál összefüggéseit is vizsgálják a tudósok. Az élet teljessége, boldogság és elégedettség elérése, valamint az önmegvalósítás mind olyan témák, amik számos tudományos kutatás tárgyát képezik.

A vers végén Ady a múlt és a jelen közötti kapcsolatot mutatja be. Az emlékek és az ifjúság újraéledése, valamint az élet kihívásainak elfogadása mind olyan témák, amelyek az emberi pszichológia, az agykutatás, valamint a neorobiológia szempontjából vizsgáltak és kutatottak manapság.

A vers a természettudomány legújabb eredményeivel és kutatásokkal is összekapcsolható. Az emberi élmények, az élet jelentősége és az emlékek kutatása mind olyan területek, amelyek számos tudományágban vizsgálat tárgyául szolgálhatnak.

Ady Endre "Fölkeltése és feledkezések" című versében számos irodalomtudományi összefüggést találhatunk mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

- A versben megjelenik a tavasz motívuma, amely a természet megújulására és az újjászületésre utal. Ez a motívum számos irodalmi műben előfordul, ahol életet és megújulást szimbolizál.
- A versben megjelennek a gyermekébredések, amelyek az újnap és az újrakezdés megtestesítői. Ez az összefüggés a számos műben előforduló "felébredés" motívumhoz kapcsolódik, amely az álmokból, a passzív állapotból való felébredést jelképezi.
- A versben megjelenik az ének szabadsága és vidámsága, ami által Ady kifejezi a fiatal kor szabadságát és örömét. Ez az összefüggés kapcsolódik a lírai költészet tradícióihoz, ahol az ének szerepe és jelentősége hangsúlyos.
- A versben jelen van az öröm, a boldogság és a gyermeki emlékek motívuma, amelyek olyan írók és költők műveiben is felbukkannak, akik az egyszerű, boldog gyermekkor és az ártatlanság hangulatát szeretnék átadni olvasóiknak.
- A versben kifejezésre jut az élet és halál kontrasztja, amely a világirodalomban is gyakran megjelenő téma. Az élet és a halál összehasonlítása és az annak való képtelenség dilemmája az irodalomban gyakran az emberi lét jellegzetességeivel és mélyebb filozófiai gondolatokkal is összekapcsolódik.
- A versben megjelenik az idő múlásának és a múlt emlékeinek motívuma is. Ez a téma olyan írók műveiben szerepel, akik szembenéznek a múlattal és hátat fordítanak a múlt emlékeinek, vagy éppen felidézik azokat a jelentben.
- Végül, a versben megjelenik az életbe való beletörődés és elfogadás motívuma, amely olyan írók és költők műveiben is kiemelkedő szerepet játszik, akik az élet és a halál ellentétét feszegetik és az elfogadás, az élet ajándékaként való megközelítés fontosságáról írnak.

Ezek az irodalomtudományi összefüggések a magyar és nemzetközi szépirodalomhoz egyaránt kapcsolódó fontos motívumok és témák, amelyeket Ady Endre "Fölkeltése és feledkezések" című versében is felfedezhetünk.

Ady Endre "Fölkélések és feledkezések" című versében teológiai szempontból is felfedezhetünk érdekes összefüggéseket. Az alábbiakban sorra vesszük a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait, és bemutatjuk, hogyan kapcsolódnak ezek a teológiai irányzatok a vers témájához.

Bibliatudomány szempontjából érdemes megvizsgálni a versben megjelenő keresztény elemeket. Az alábbi sorokban található utalás a "víz-pacskolón, gyorsan öltözőn" és a "friss szájból kiszabadult ének" arra utalhat, hogy a versben megjelenik a keresztség szimbólumrendszere. A keresztség, mint a keresztény hit alapvető szentsége, a megtisztulást és újjászületést jelképezi. Ez a tisztulási és megújulási folyamat kapcsolatba hozható a "gyermek-ébredések" és a "nekiszaladás iskolának" sorokkal, amelyek az újjászületés és új kezdetek szimbólumai lehetnek.

A patrisztika és az apológiai irodalom szempontjából érdemes megvizsgálni a versben megjelenő moralitást és erkölcsi elemeket. Ady Endre kiemeli, hogy az élet jobb, mint a halál, és hogy boldogságot kell keresnünk. Ez a vágy a boldogság és az élet értelme felé hívja a figyelmet, amely a patrisztikus gondolkodásban is fontos szerepet játszik. A patrisztika szerint az élet célja az Istennel való egyesülés és az örök boldogság elérése.

A skolasztika szempontjából figyelmet érdemel a versben megjelenő "önbizalom" és "ön-szeretet". A skolasztikus gondolkodásban az emberi egóval való küzdelem és a vágyak korlátozása kulcsfontosságú az erkölcsi életben. Ez a küzdelem kapcsolatba hozható a versben megjelenő "gyáván ébred bennünk" és "ön-szerelmem" sorokkal. Az erkölcsi tökéletesség elérése érdekében a skolasztika szerint az embernek meg kell tanulnia kezelni és idomítani a vágyait.

Emellett más teológiai irányzatok is felismerhetőek a versben. Az "emlék, bú és imádat" sorok a patrisztikus imádságos életet idézik, amelyben az ember Isten iránti háláját kifejezi imáival és dicséreteivel. A "régi-régi szép volt-énmagam" sor összekapcsolódhat a gnosztikus gondolkodással, amely az emberi lélek isteni eredetére és arra a vágyra utal, hogy visszatérjen az őshaza, az isteni valóságba.

Összességében Ady Endre "Fölkélések és feledkezések" című verse teológiai szempontból több aspektust fedezhet fel. A bibliatudomány, patrisztika, skolasztika és más teológiai nézőpontok mindegyike máshogy kapcsolódik a vers témájához, de egy közös pontot találhatunk bennük: a vágyat a boldogság és az élet értelme felé, valamint az emberi tökéletesség elérését.