Ady Endre "Halál a síneken" című verse teológiai szempontból értelmezve többféle értelmezést is magába foglalhat. A versben megjelennek a halál és az élet közötti feszültségek, és a költő halálra várva elmélkedik az életről és az élet értelméről.
Bibliai nézőpontból is megközelíthetjük a verset, mivel az élet és a halál témája számos bibliai történetben és tanításban is szerepel. Az "Élet, Élet" kifejezés megjelenése a versben utalhat az isteni életre, az örök életre, amit az emberek a hit által nyernek el. Az elvágyódás az élettől, a megtört szerelem és a halált választó paraphrase a bűnbeesést idézheti fel, amikor az ember megszakadt az isteni élettől és a halált választotta a teremtett világból. Az utolsó sor pedig az emberi élet végső pillanatainak képzetét festi le, amikor az ember végső mozdulattal még egyszer az életet keresi, de már későn - az élet kerékküllőibe fonódóan olyanná lesz, mint egy kereplő.
A patrisztika nézőpontjából a vers kifejezi az emberi élet hiábavalóságát és a földi dolgok átmeneti voltát. Az elidegenedés és a magányosság jelen van a versben, amikor a költő azt mondja, hogy már nem ölel többé, és az élet eldobta őt. Az életet az utcák leányaként jelöli meg, ami a patrisztikus gondolkodásban a világiasságot és a bűnös életmódot jelentheti. Ennek következményeként a költő először vágyik az életre, majd rájön, hogy az élet nem hoz neki boldogságot és elégültséget, így várja a halált.
A skolasztika nézőpontjából a vers gondolkodásmódjában megjelenik az emberi élettapasztalat és az értelem közötti feszültség. A vers költői képei és metaforái képesek kifejezni az élet és halál közötti paradoxonokat, az emberi szenvedést és az örök vágyat. A tüzes pernyék és a dübörgő Bábel szekere a középkori keresztény szimbolikában a halált és a pusztulást jelenthetik, míg az újjáélesztő vágy és az ölelés kifejezheti az emberi szellemi növekedésre, az örök boldogságra való törekvést.
Emellett a versben jelenlévő Bábel alatt, rőt, őszi erdő és fekete szárnyú múlt is utalhat a teremtett világ romlott volta, a bűnbeesés következményeire és az emberi lét hiábavalóságára. Ezenkívül a vers hangulata és képi világa is kifejezheti az ember lelkében megélt vallási élményeket, az elidegenedést az isteni élettől és a vágyat az örök boldogságra.
Ezen elemzések mellett más nézőpontokat is fel lehet hozni, például pszichológiai vagy filozófiai megközelítésből. Fontos megérteni, hogy az irodalmi művek többféle értelmezést hordozhatnak, és különböző nézőpontokból is gazdag és mély elemzést lehet készíteni.