Hol sűrülnek a jegenyefák
S hol babonásak a vidékek,
Sok folyosójú, szép kriptákban
Reggelnek korán
Álmos, hideg, vén és árnyas az Élet.

Kövült arcokra süt be a Nap
S a puha szőnyeg: síró márvány
S előttük halk háló-termeknek
A lyány-had vacog,
Riszálni felejt, holtak között járván.

Dél múlik: hideg és hidegebb
Egyre az alkonyatig minden:
S lámpáskor minden összecsöndül
Valami meleg,
Ébresztő, fogó és fölséges rímben.

Lidérc üli meg a jegenyét
S benn, babonás házban kigyúlnak
Termektől a cseléd-ajtókig
A Nap-riadott
Csókok, esték, vágyak, eskük és multak.

Mikor szikráznak a jegenyék
S jön az alkonyat sunyi csendben
És kigyúl a nagy-nagy kripta-ház,
Olvad és kigyúl
Legmindenfélébb, bolond szerelemben.

Az alkonynak ős órája üt,
Mikor már-már jönnek a lázak,
Jegenye lesz a ciprusokból
S hős jegenyék
Körülálljuk s befödjük ezt a házat.


Elemzések

A vers teológiai szempontból a halállal és az élet utáni világgal kapcsolatos képekkel és elemekkel dolgozik. A jegenyefák, a kripták, a hideg és árnyas élet, valamint a halottak között járó lány mind a halált és az elmúlást szimbolizálják. A Nap sugara, a síró márvány szőnyeg és a meleg, ébresztő rím pedig az élet és az ébredés lehetőségét jelképezik az árnyékos és hideg világban.

A bibliatudomány szempontjából a vers bibliai képekkel is operál, amelyek a halál és az élet utáni világ témájával kapcsolatosak. A kripta-ház, a világosság és sötétség, az élet és halál ellentéte mind bibliai motívumokhoz kapcsolódik. Az alkonynak ős órája ütése pedig az apokaliptikus idők és az ítélet napjára utalhat.

A patrisztika szempontjából a vers az elmúlás és a halál szorongásával, valamint a halál utáni élet reményével foglalkozik. A keresztény hagyományban a halál és az elmúlás nem örök veszteséget, hanem az élet és az örökkévalóság felé történő átmenetet jelenti. A jegenyefák közötti ház, a kripták és a halottak között járó lány képei ezt az átmenetet és a halál és élet közti határokat jelenítik meg.

A skolasztika nézőpontjából a vers a természetesség és a természetfeletti, a hideg és meleg, a halál és élet közötti ellentétekkel dolgozik. A lágy szőnyeg, a Nap sugara és a meleg ébresztő a természetességet, az életet és a szerelmet szimbolizálja, míg a hideg, árnyas élet, a kigyúló kripta-ház és a halottak között járó lány a természetfelettit, a halált és az elmúlást képviseli. A versben ezek az ellentétek és kontrasztok az emberi létezés és a természetfeletti dimenzió közötti feszültségre utalnak.

Ady Endre "Ház jegenyék között" című verse számos irodalomtudományi szempontból érdekes összefüggést mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

Először is, a vers nyelvezete és képi világa jellegzetesen szimbolikus és lírai. Ady az egyszerű, mindennapi tárgyak és jelenségek mögött rejlő mélységeket és jelentéseket keresi. Ez a lírai megközelítés jellemző a modernista irodalomra, amelynek Ady Endre is fontos alakja volt. A líraiság mellett a versekben megjelenő képek és szimbólumok használata is utal az európai modernista irányzatokra, például a szecesszióra és a szimbolizmusra.

Emellett a versben megjelenő monoton, hideg és sötét atmoszféra is hozzájárul az irodalomtörténeti összefüggésekhez. A versek hangulata hasonlít a szimbolista irányzatokban jellemző melankóliára és a dekadenciára. Az alkonyat és a sötétség motívumai, valamint a hideg és árnyas Élet képe a romantika és a szimbolizmus irodalmára emlékeztet.

A versben megjelenő tematikák, mint a halál, az elmúlás és a múlt emlékei is összekapcsolhatóak más irodalmi művekkel. Az idő múlásának ábrázolása és az elmúlás motívuma a költő Lord Byron stílusára emlékeztet, aki az angol romantika egyik legfontosabb alakja volt. Emellett a tematikai vonatkozások révén a versek kapcsolódhatnak a szimbolista irodalom jellegzetes témáihoz is, mint például a múlt emlékeinek feldolgozása és a múlthatás motívuma.

A versben megjelenő jegenyefák és kripták motívuma meghozza a kapcsolatot a magyar irodalom más alkotásaival is. A termek és a kripták képe és a holtak között járás motívuma megegyezik József Attila verseivel, amelyek az őrületet és a halált vélják felfedezni a mindennapokban. Emellett a szimbolista jellegű képek és a tematikai kapcsolódások a magyar szecesszió irodalmára is utalnak.

Összességében Ady Endre "Ház jegenyék között" című verse számos kapcsolódást mutat mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén. A líraiság, a képek és szimbólumok használata, a tematikai motívumok és az atmoszféra mind hozzájárulnak ehhez az irodalomtörténeti összefüggésekhez.

Az "Ház jegenyék között" című versben Ady Endre természeti motívumokat használ a hangulat megteremtésére. Az első sorokban a jegenyefák említése utalhat a fák genetikai kutatására és a növények evolúciójára. A második sorokban a vidékek babonás volta utalhat az emberek természet iránti tiszteletére vagy negatív hatására, amely magában foglalhatja például az erdők erózióját vagy környezetszennyezést.

A versben megemlített kripták és sírok szintén a természettudományhoz kapcsolódhatnak, mivel a régészet és az antropológia részei lehetnek a temetkezési helyek kutatásának. Az "Álmos, hideg, vén és árnyas az Élet" sor a földi élet véges természetére utalhat, amely a biológiai kutatásokban is központi téma.

A "kövült arcokra süt be a Nap" sor kifejezheti az idő múlását és a változást a természetben. A "síró márvány" és a "háló-termek" utalhatnak a geológiai folyamatokra, a márványképződésre és a barlangokra.

Az "alkonyat" és a "lámpáskor" szavak a kozmológiával is összefüggésbe hozhatók, mivel az égitestek mozgása és a világosság-változások a csillagászat területéhez tartoznak. A "meleg" és az "ébresztő" a hőtan vagy az energiatermelés kérdéseire utalhat.

A "lidérc üli meg a jegenyét" sor a természetfeletti jelenségekkel vagy az emberi kultúrával fűzhető össze. A "Nap-riadott csókok, esték, vágyak, eskük és multak" sorban a Nap és a csókok, vágyak és esküvők említése a földi szerelmet és az emberi kapcsolatokat idézheti fel.

Az "alkonyat sunyi csendben" és a "nagy-nagy kripta-ház" kifejezések a természeti jelenségek és a sírok találkozására utalnak, amelyek új felfedezések, régészeti leletek vagy geológiai jelenségek lehetnek a természettudományban.

Az utolsó sorban a "jegenye lesz a ciprusokból" a növények keresztezésére vagy az erdők átalakulására utalhat. A "hős jegenyék" kifejezés pedig az erős, kitartó fák jellemzőire utalhat, amelyek jelentős téma a növénybiológiában.

Összességében Ady Endre "Ház jegenyék között" című verse számos természettudományos témával kapcsolatba hozható. A növények evolúciója, a geológiai folyamatok, a kozmológia, a hőtan és az emberi kultúra mind megjelennek a versben, és a legfrissebb természettudományos felfedezésekhez kapcsolódhatnak.