Hiszek hitetlenül Istenben,
Mert hinni akarok,
Mert sohse volt úgy rászorulva
Sem élő, sem halott.

Szinte ömölnek tört szivemből
A keserű igék,
Melyek tavaly még holtak voltak,
Cifrázott semmiség.

Most minden-minden imává vált,
Most minden egy husáng,
Mely veri szívem, testem, lelkem
S mely kegyes szomjuság.

Szépség, tisztaság és igazság,
Lekacagott szavak,
Óh, bár haltam volna meg akkor,
Ha lekacagtalak.

Szűzesség, jóság, bölcs derékség,
Óh, jaj, be kellettek.
Hiszek Krisztusban, Krisztust várok,
Beteg vagyok, beteg.

Meg-megállok, mint alvajáró
S eszmélni akarok
S szent káprázatokban előttem
Száz titok kavarog.

Minden titok e nagy világon
S az Isten is, ha van
És én vagyok a titkok titka,
Szegény hajszolt magam.

Isten, Krisztus, Erény és sorban
Minden, mit áhitok
S mért áhitok? - ez magamnál is,
Óh, jaj, nagyobb titok.


Elemzések

Ady Endre "Hiszek hitetlenül Istenben" című versének irodalomtudományi szempontból több értelmezési lehetősége van mind a magyar, mind a nemzetközi szépirodalom területén.

A vers az Istenbe vetett hit kérdését boncolgatja a hitetlenség és a hittel való küzdelem megjelenítésével. Ady a saját kétségeit és kételyeit fejezi ki a hitben, miközben hinni akar valamiben, ami sosem volt még annyira szükséges számára, sem élő, sem halott állapotban.

Ez a kérdésfelvetés a magyar irodalomban is jelen van, amikor a költők és írók a vallással, az isteni szeretettel és az emberi hit problémáival foglalkoznak. Ady versében a hit keresése és a hitetlenség többi elemével való küzdelem mindig is jelentős témák voltak a magyar irodalomban.

A versben található kifejezések és szimboikus képek azonban nem csak a magyar irodalomban, hanem a nemzetközi irodalom területén is megtalálhatóak. Az isteni és vallásos tematika, a szépség, igazság és tisztaság vágya, valamint a saját gyengeség és kiszolgáltatottság kifejezése mind olyan témák és motívumok, amelyek globális értelemben is megjelennek a világirodalomban.

Adynak ez a vers egyfajta belső vallomás, amelyen keresztül a költő próbál megérteni és elfogadni a hit kérdését, és arra a következtetésre jut, hogy önmaga is a titkok titka. Ez a felfedezés a versek egyik legfontosabb üzenete, amely könnyen átjön nem csak a magyar, hanem a világirodalomban is. Érett és elmélyült vallomás, mely vallásos és filozófiai kérdések felé nyitja a költő világát.

A vers alapvetően vallásos témákat érint, és az Istenbe vetett hitet és hitetlenséget feszegeti. Azonban néhány olyan elem is található benne, ami kapcsolatba hozható a természettudomány legújabb felfedezéseivel.

Például az első sorban található "Hiszek hitetlenül Istenben" kifejezés a modern tudományos kutatásokhoz kapcsolódhat, amelyek megpróbálják megérteni az univerzumot és a természet működését. Ahogy jobban megértjük a világot körülöttünk, úgy válhatunk hitetlenekké az Istenben vagy a szükségességében. Az emberi tudás és az isteni hit közötti feszültség kiemelése lehet a vers egyik fontos témája.

Emellett más sorokban is utalhatnak a természettudományra. Például a "hiszek Krisztusban, Krisztust várok" sorban az emberiség történelmét és fejlődését jelző korszakváltás is rejtőzhet. Korábban az emberek vallási hitükön keresztül találták meg a válaszokat és reményt, a jelenben azonban a természettudományos felfedezések és fejlődés lehetőséget biztosítanak a magyarázatokra és a pozitív változásokra. Az emberiség várja a Krisztust, azaz a tudomány folyamatos előrehaladását és annak potenciális új megoldásait.

A versben a titkok és rejtélyek keresése is megjelenik, melyeket összekapcsolhatunk a természettudományos kutatásokkal. Az új felfedezések és elméletek előrehaladást jelentenek a titkok felderítésében és a világ és az emberi lét megértésében. Az "én vagyok a titkok titka" sor pedig az emberi lélek és az univerzum mélyebb megismerésére utal, ami egyik fontos kutatási terület a modern tudományban.

Összefoglalva, a versben található hit és hitetlenség, valamint a titkok és rejtélyek motívumai kapcsolatba hozhatók a természettudomány legfrissebb felfedezéseivel és annak hatásával a világunkra és emberi tudásunkra.

Ady Endre "Hiszek hitetlenül Istenben" című verse teológiai szempontból több réteget is magába foglal. A versben Ady sajátos hitvallást tesz, ahol hittel és hitetlenséggel, vallásos érzelmekkel és önmaga kétségeivel küzd. A költeményben számos bibliai motívum és vallásos kifejezés is felbukkan, amelyek kapcsolódnak a bibliatudomány és a patrisztika nézőpontjához.

Bibliatudományi értelemben Ady költeménye felveti a hit és kétség, hívő és hitetlen viszonyát Istenhez. A vers elején az "Hiszek hitetlenül Istenben" sorral Ady megfogalmazza a paradoxont, hogy még hitetlennek vallja magát, ugyanakkor mégis hisz Istenben. Ez a kétség és hit kölcsönhatása a vallási tapasztalat és a vallásos hagyományok bibliai gyökerein alapul. Az Istenben való hit feltételezi a kétségeket, mert vallásos tapasztalatokban és megkérdőjelezhetetlen hagyományokban való hitre reflektál.

A patrisztika szempontjából Ady versében megjelenik az emberi létezés és az isteni szembenállása. Az ember kétségei és a hit keresése a korai egyházi atyák gondolkodása központi témája volt. A versekben megjelenő bibliai motívumok, mint például Krisztus várása és betegsége, az emberi szenvedés megjelenítése, és az Istenlyé válni vágyás mind-láthatóan kapcsolódik a patrisztikus teológiához. Az állandó keresés és az isteni szembenállás kérdése a patrisztikus teológiában fontos szerepet játszik.

A skolasztika, mint a középkori teológiai gondolkodás irányzata, arra törekszik, hogy világos és racionális érvekkel támassza alá az isteni létezést. Ady költeménye azonban inkább az emberi tapasztalatokra és az egyéni érzelmekre koncentrál. Ezért az úgynevezett evidenciális érvelésekre nem nagy hangsúlyt helyez. Az "Hiszek hitetlenül Istenben" című költemény inkább az ember belső érzéseire és élményeire fókuszál, amelyeket nem lehet pusztán racionális érvekkel összefüggésbe hozni.

Az Ady Endre verseiben megjelenő "Hiszek hitetlenül Istenben" téma érdekesen hozza össze a bibliatudomány, patrisztika és skolasztika nézőpontjait, ugyanakkor figyelembe kell venni az Ady sajátos lírai stílusát és világnézetét is. Az emberi hit és kétség sokféle módon megjelenhet, és minden korban más és más módon fogalmazódik meg.